167776. lajstromszámú szabadalom • Gyorsreaktor

3 167776 4 és felső homlokoldali tenyésztési zónákat behelyezhető fűtőelemekkel ellátott tüzelőanyag kötegből alkotjuk, amelyeket hőelvezető közeggel öblítünk. Ez utóbbi bevezető kollektor nyílásán át áramlik a reaktorba, majd egy kivezető kollektornyíláson át áramoltatjuk ki. Ez az utóbbi nyílás a felső homlokoldali tenyésztési zónánál van elrendezve. A találmány szerint valamennyi tüzelőanyag köteg falának középső részén, az aktív zóna magasságában nyílások vannak kiképezve, és a primer fűtőelemek azon sík alatt, ill. fölött vannak elhelyezve, amely a köteg nyílásainak középpontját metszi. Pótlólagos hőkeltő elemeket is alkalmazunk, amelyek a primer elemekkel szemben vannak az említett sík fölött vagy alatt elrendezve, míg a primer és a pótlólagos elemek közti tér a hőelvezető anyag bevezető kollektor nyílását alkotja. Ez a nyílás a hőelvezető közeget két ellenkező irányú árammá osztja. Ezenkívül pótlólagos kivezető kollektort alkalmazunk, amelyet az alsó homlokoldali tenyésztési zónában helyezünk el, és ezen vezetjük ki a hőelvezető közeg egyik áramát. Célszerű, ha a homlokoldali tenyésztési zónák primer és pótlólagos fűtőelemeit egymáshoz képest állandó távolságban helyezzük el. A primer és a pótlólagos fűtőelemeket — amelyek a reaktor aktív zónáját határolják — célszerűen olyan módon rendezzük el, hogy az egyik tüzelőanyag kötegtől a másik irányba haladva lépcsőzetes keresztmetszetet képezünk, amelyben az elemek magassága a reaktor tengelyének közelében kisebb, mint a tengelytől távolabb fekvő elemek magassága. A primer és a pótlólagos hőkeltő elemek — amelyek a homlokoldali tenyésztési zónát alkotják — oly módon vannak elrendezve, hogy azok ugyancsak lépcsőzetesen változó keresztmetszetűek, aholis valamennyi tüzelőanyag köteg elemeinek magassága azonos. A homlokoldali tenyésztési zónák keresztmetszetének profilja szempontjából célszerű, ha a reaktor tengelyéhez közellevő tüzelőelemek magassága nagyobb, mint azoknak az elemeknek magassága, amelyek ettől a tengelytől távolabb vannak elhelyezve. Az is célszerű, ha a primer és a pótlólagos tüzelőelemeket — amelyek a reaktor aktív zónáját képezik — úgy rendezzük el, hogy azok kötegről kötegre haladva sík keresztmetszeti profilt alkossanak, amelyben valamennyi tüzelőanyag köteg elemeinek magassága azonos. Emellett azonban a primer és a pótlólagos tüzelőanyag elemek — amelyek a homlokoldali tenyésztési zónákat alkotják — úgy vannak elhelyezve, hogy azok tüzelőanyag kötegről tüzelőanyag kötegre lépcsőzetes keresztmetszetűek, és hogy a reaktor tengelyéhez közeleső elemek magassága kisebb, mint e tengelytől távolabb levő elemek magassága. Célszerű, ha az aktív és a homlokoldali tenyésztési zónák primer fűtőelemeit egymáshoz képest kisebb, ill. nagyobb távolságban helyezzük el, mint amilyen távolságban a pótlólagos tűzelőelemek ettől a zónától vannak elhelyezve. A találmány szerinti gyorsreaktorban a hőelvezetés lehetőségeit oly módon realizáltuk, hogy az aktív zóna energiateljesítménye a reaktor méreteinek jelentős növelése nélkül 1,3—1,5-szörös mértékben növelhető. A találmányt részletesebben az alábbi kiviteli példán keresztül ismertetjük rajz alapján. 5 A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti gyorsreaktor elvi vázlatát szemlélteti a reaktorház hosszmetszetében vázlatosan, a 2. ábra az aktív zóna és az oldalsó, valamint a 10 homlokoldali tenyésztési zónák egymáshoz viszonyított helyzetét ismerteti a találmány szerinti megoldás alapján vázlatosan, a 3. ábra a találmány szerinti gyorsreaktor egy tüzelőanyag kötegét szemlélteti fűtőelemekkel, elöl-15 nézetben és a reaktor házának hosszanti metszetében, a 4. ábra a primer fűtőelemek vázlatos elrendezésének képét szemlélteti az aktív és a felső homlokoldali tenyésztési zónában azonos távolságokban elhe-20 lyezve, a találmány szerinti megoldás alapján, az 5. ábra a 4. ábrának azon kiviteli változatát szemlélteti, ahol az elemek különböző távolságokban vannak elhelyezve, a 6. ábra a primer fűtőelemeknek az aktív és a felső 25 homlokoldali tenyésztési zónában azonos távolságokban történő elhelyezését szemlélteti, ahol a keresztmetszeti profil lépcsőzetes, a 7. ábra a 6. ábrának azon kiviteli változatát szemlélteti, ahol az elemek egymáshoz viszonyított távol-30 sága különböző, a 8. ábra a 6. ábrának azon kiviteli változatát szemlélteti, ahol az elemek egymáshoz viszonyított távolsága azonos, azonban a primer fűtőelemek a homlokoldali tenyésztési zónában a reaktor középső zó-35 nájától távolodva növekvő magasságúak, a 9. ábra a 8. ábrának azon kiviteli változatát szemlélteti, ahol az elemek egymáshoz viszonyított" távolsága eltérő, a 10. ábra vázlatosan szemlélteti a primer fűtőele-40 meket, amelyek azonos távolságban vannak az aktív zónában és a felső homlokoldali tenyésztési zónában elrendezve, amelynek profilja az aktív zónában lapos, míg a homlokoldali zónában lépcsőzetesen eltérő, a 45 11- ábra a 10. ábrának azon kiviteli változatát szemlélteti, ahol az elemek egymáshoz viszonyított távolsága különböző, a 12. ábra a primer és a pótlólagos fűtőelemek vázlatos képét szemlélteti, ahol az elemek egymáshoz 50 viszonyított távolsága a reaktor alsó és felső részében egymáshoz képest különböző, a 13. ábra a 12. ábrának azon kiviteli változata, amely szerint az elemek a reaktor közvet^n alsó és felső részében egymáshoz képest különböző távol-55 Ságokban vannak elhelyezve, a 14. ábra a primer és a pótlólagos fűtőelemek vázlatos elrendezését szemlélteti, ahol a reaktor alsó és felső részében levő elemek különböző távolságokban vannak elhelyezve, és a keresztmetszeti 60 profil lépcsőzetes, a 15. ábra a 14. ábrának azon kiviteli változata, amelynél az elemek közvetlenül a reaktor alsó és felső részében egymáshoz képest különböző távolságokban vannak elhelyezve, a 65 16. ábra a 15. ábrának azon kiviteli változatát 2