167737. lajstromszámú szabadalom • 2-Ciano-2-hidroxiimio-acetamidokat és -acetátokat tartalmazó növényvédőszerkészítmények
167737 3 4 növények gombás megbetegéseinek gyógyítására használhatók, és hatásuk felülmúlja az irodalomból ismert hasonló szerkezetű vegyületek hatását. Ha a fenti I általános képletű vegyületeket a fertőzéstől megvédendő helyen alkalmazzuk, hatásosan megelőzhetjük a fertőződést. Ezek a vegyületek szisztemikusan és gyógyltóan hatnak. Minthogy gyógyításra használhatók, a gombával való megfertőződés előtt vagy után is alkalmazhatjuk őket. Gyógyító hatásuk következtében a találmány szerinti hatóanyagokat különösen előnyösen alkalmazhatjuk a hagyományos fungicidekkel együtt. Minthogy a vegyületek a növényekben szisztemikusan hatnak, ezeket a vegyületeket nemcsak közvetlenül a megfertőzött növényi részeken alkalmazhatjuk, hanem a nem fertőzött növényi részeken, magokon vagy talajon is. Az összes ilyen alkalmazási helyet értjük a „megvédendő hely" kifejezés alatt. A találmány szerinti hatóanyagok közül előnyösen alkalmazhatók azok, amelyekben X oxigénatomot jelent, R hidrogénatomot, 1—13 szénatomos alkilcsoportot, 1—4 szénatomos acilcsoportot, 2—4 szénatomos alkoxikarbonilcsoportot, nátrium-, kalcium-, káüum-, mangán-, cink-, réz vagy vasatomot képvisel és Rx —NH2 , — NHCHj vagy —NH—C—NH 2 csoportot jeli O lent. Előnyösebbek azok a vegyületek, ahol R hidrogénatomot, 1—13 szénatomos alkilcsoportot vagy acetilcsoportot képvisel és R1 —NH 2 , —NHCH 3 vagy —NH—C—NH2 csoportot jelent. A legelőnyösebbek II O a 2-cián-2-hidroxiimino-acetamid, 2-cián-2-metoxiimino-acetamid, N-karbamoiI-2-cián-2-metoxiimino-acetamid és 2-acetoxiimino-2-cián-N-metil-acetamid. A hatásos készítmények lényegében egy találmány szerinti hatóanyagot és valamely közömbös hígítószert tartalmaznak, valamint tartalmazhatnak felületaktív szereket és egyéb olyan hatóanyagokat is, amelyek nem csökkentik a találmány szerinti hatóanyag hatékonyságát. A találmány szerinti készítmény hatóanyagai részben ismertek és ismert eljárásokkal állíthatók elő. A 2-ciano-2-metoxiimino-N-metilkarbamoilacetamídot (op.: 176—177 °C) a 2-ciano-2-hidroxiimino-N-metilkarbamoil-acetamid éterben diazometánnal végzett metilezésével állítjuk elő, a kiindulási anyag előállítását a 227 390 számú német szabadalmi leírásban írták le. Az az előállításmód magában foglalja az l-cianoacetil-3--metilkarbamid vizes ecetsavban nátriumnitrittel végzett nitrozálását. A 2-ciano-N-etilkarbamoil-2-metoxiimínoacetamidot (op.: 160—161 °C) hasonlóképpen állíthatjuk elő 1--cianoacetil-3-etilkarbamidból és nátriumnitritből vizes ecetsavban vagy egyéb alkalmas savban, igy sósavban, majd az oximot diazometánnal metilezzük. Hasonlóképpen eljárva állíthatjuk elő az alábbi homológokat is: Rt —NH—C—NH—C—C—CH II II II O O N—OR Rt R Op. (°C) —C2 H 5 —C 2 H 5 121—122 allil —CH3 134—136 n—QH, -CH3 121,5—123 i—C3 H 7 -CH3 137,5—138,5 H -ciklohexil 178—180 H —CH2 CH =CH2 120—121 —C2 H 5 ciklopentil 110—112 —C2 H 3 ciklohexil 95—97 —C2 H 5 —CH2 CH = =CH2 90—91,5 —C2 H 5 —CH2 —C =CH2 92—93 10 CH3 A 2-cián-2-hidroxiimino-acetamid (H2 N—C—C—CN) ciánacetamid nátriumnitrittel és II I 15 O N—OH ecetsavval végzett nitrozálásával állítható elő (Conrad M. és Schulze A., Ber. 42, 738. (1909)]. Ugyanezek a szerzők írták le a 2-cíán-2-hidroxiimino-N-etoxikarbonilacetamid (C2H 5 OOC—NH—C—C—CN) előállítá-20 || ! O N—OH sát ugyanezzel a módszerrel ciánacetiluretánból [Ber. 42, 742 1909.)]. A 2-cián-2-hidroxiimino-N-karbamoilacetamidot 25 (H2 N—C—NH—C—C—CN) szintén Conrad és Schul-II O O N—OH ze állította elő (lásd fent, 740—471. qldal) ciánacetilkarbamid és nátriumnitrit reagáltatása, majd savanyítás 30 útján. Ezeknek az oximoknak a sóit úgy állíthatjuk elő, hogy a szabad oximot vízben szuszpendáljuk, hozzáadjuk a megfelelő bázis, így nátrium- vagy káliumhidroxid ekvivalens mennyiségének vizes oldatát, az elegyet a 35 szilárd anyag feloldódásáig melegítjük és az oldatot vákuumban betöményítjük. A 2-cián-2-metoxiimino-acetamidot (H2 N—C—C—CN) a 2-cián-2-hidroxiimino-acetamid II I 40 O N—OCH3 (lásd fent) dimetilszulfáttal és vizes káliumhidroxiddal végzett metilezésével állíthatjuk elő [Diels O. és Borgwardt E., Ber., 54, 1342 (1921)]. A hosszabb szénláncú alkoxiimino-homológokat előnyösen állíthatjuk elő 45 a 2-cián-2-hidroxiimino-acetamid nátriumsójának a megfelelő alkilhalogeniddel dimetilformamidban végzett alkilezéséve). így például a 2-cián-2-n-dodeciloxiiminoacetamidot (H9 N—C—C—CN), amelynek olvadáspont-II I 50 O N—OC12 H 5 ja 84—86 C°, úgy állíthatjuk elő, hogy a 2-cián-2--hidroxiimino-acetamid nátriumsóját dimetilformamidban feloldjuk. Keverés közben 1-jód-dodekánt adunk hozzá és az oldatot gőzfürdőn 6 órán át melegítjük. 55 Szobahőmérsékletre való lehűlés után az oldatot vízbe öntjük, a csapadékot szűréssel összegyűjtjük, vízzel mossuk és szárítjuk. A megfelelő n-oktil-származékot, a 2-cián-2-n-oktiloxiimino-acetamidot, amelynek olvadáspontja 84—86 60 C° ugyanúgy állítjuk elő a fenti nátriumsóból és 1--bróm-oktanból. Hasonlóképpen eljárva a megfelelő n: deciloxi-származékot, a 2-cián-2-n-deciloxiimino-acetamidot, amelynek olvadáspontja 86—87 C°, a fenti nátriumsóból és 1-jód-dekánból állítjuk elő. A tridecil-65 származék szintén 86—87 C°-on olvad.
