167730. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés alma folyamatos gépi feldolgozására
5 167730 6 80 C° 2 perc 95 C° 1,5 perc 100 C° 1,3 perc. i A találmány szerinti viaszbontó és héjfellazítási eljárást közelebbről az alábbi példával világítjuk meg: Az almát a találmánynak ugyancsak tárgyát képező, későbbiekben leírt viaszbontó és héjfellazító berendezésben cirkuláltatótt 20% koncentrációjú KOH oldatba rakjuk. Az almát légköri nyomáson 68—72 C-oii célszerűen 3 percig tartjuk az oldatban úgy, hogy az alma a kezelési idő alatt állandóan fedve legyen KOH oldattal. Ennek az eljárásnak eredménye, hogy a víztaszító viaszréteg az alma felületén hidrolizálódik, az észter kötésekből keletkező Vegyületek a nedvesítést elősegítik. Ugyanekkor az almä héja fellazul, és alatta az alma húsa kemény marad. A találmány szerinti alma-viaszbontó és héjfellazító berendezésnek a viaszbontó és héjfellazító káliumhidroxid (KOH) oldat hőfokának és koncentrációjának szabályozására irányítórendszere van, mely egyrészt a hőcserélőt a hidrolizáló tartállyal összekötő vezetékhez csatlakozó hőfokszabályozó szervekből, éspedig a káliumhidroxid (KOH) oldat hőfokát a hidrolizáló tartályban szabályozó szervből, valamint a káliumhidroxid (KOH) oldat hőfokát a hőcserélőben szabályozó szervből, másrészt a hidrolizálótartályt a dúsított káliumhidroxid (KOH) koncentrátumot tároló tartállyal — a gyűjtőtartály és a hőcserélő közbeiktatásával — összekötő vezetékhez kapcsolt koncentráció-szabályozószervből áll. A találmány szerinti almamagház-eltávolító és szeletélő berendezésnek különböző fázisban működő vízszintesen haladó szállítószalagja és függőlegesen mozgatható szerszámtartó-hídja van, a szállítószalag tartóelemekkel, a szerszámtartó-híd támaszokkal ellátott kifúrószerszámokkal, valamint szeletelőkésekkel rendelkezik és a szálítószalag, valamint a szerszámtartó-híd koordinált szakaszos működtetésére mozgásátviteli szerkezettel van ellátva. A találmány szerinti berendezések példaképpeni kiviteli alakjait a rajzok szemléltetik. 1. ábra a részben találmány szerinti, részben ismert berendezésből álló alma feldolgozó gépsor, a technológiai folyamat sorrendjében, oldalnézeti vázlatban ábrázolva. 2. ábra a találmány szerinti viaszbontó és héjfellazító berendezés oldalnézeti vázlata. 3. ábra a találmány szerinti magházeltávolító és szeletelő berendezés elölnézeti metszete. Az 1. ábra szerint a feldolgozandó almát az (1) elevátor szállítja a (2) hidrolizáló tartályba, ahol a víztaszító viaszrétegnek az észterkötések hidrolizálásával KOH oldatban való eltávolítása és az almahéj fellazítása történik. A viaszbontó és héjfellazítási műveletet követően az alma a (2) hidrolizáló tartályból (a KOH oldatból) a forgó és álló kefesorral rendelkező ismert (3), majd (4) kefemosóba kerül, ahol a KOH oldatban fellazított (hústól elválasztott) almahéj az almáról ledörzsölődik. A példa szerint a jobb hatásfok elérése érdekében két ilyen (3, 4) kefésmosó van sorbakötve. Ezután ugyancsak ismert eljárás szerint az almát — 1% citromsavat és 0,2% H2 S0 3 -t tartalmazó — cirkuláltatott oldatban az (5) közömbösítő és színrögzítő készülékben semlegesítjük, azaz eltávolítjuk a hús felületén visszamaradt lúgot (KOH-t) és rögzítjük az almahús színes. Az (5) készülékben áz oldat cirkuláltatását a (6) szivattyú végzi. A héjától már megtisztított alma ezután ütődésmentesen a (7) adagoló és elszedő Szalagra jut. Ezen a (7) adagoló és elszedő szalagon halad az alma a szintén találmány szerinti (8) magház-eltávolító és szeletelő berendezésbe, mely berendezést és működését a későbbiekben ismertetjük. A felszeletelt alma a (9) szállító (egyben tisztító) szalagon át kerül a (10) színutórögzítő készülékbe, ahol a színrögzítést 0,2%o H2SO3 koncentrációjú oldatban végezzük. A kész almaszeleteket innen továbbítjuk a kiszerelő üzemrészbe. A 2. ábrán vázlatosan látható a viaszbontó és héjfellazító berendezés, melynek (2) hidrolizáló tartályába a változtatható szállítósebességű (1) elevátor továbbítja az álmákat. Az (1) elevátor szállító sebességének változtathatósága biztosítja a gépsor maximális és egyenletes terhelhetőségét. A (2) hidrolizáló tartály zárt belső terében perforált lemezből kialakított — nem ábrázolt — forgó csiga van elhelyezve, melynek állandó átmérője és emelkedése van, a fordulatszáma pedig szinkronban változtatható az elevátorral. A (2) hidrolizáló tartály belső terét teljesen kitölti a találmány szerinti eljárásban meghatározott koncentrációjú KOH oldat, melynek előirányzott hőfokát a (13) hőcserélő biztosítja oly módon, hogy a (17) vezetéken a (2) hidrolizáló tartály felé áramló közeg hőfokát a (18) ellenállás-kontakthőmérő érzékeli. Ha megvan a kívánt hőfok, akkor szabad utat enged a folyadéknak, ha nincs meg, akkor a (25) jeltovábbító vezetéken jelt ad a (19) jelátalakítónak, ahonnan utasítást kap a (20) beavatkozó szerv a (21) beállítócsap elfordítására, miáltal a folyadék útja megváltozik és a (21) csapon nem a (2) hidrolizáló tartály felé fog az áramlás irányulni, hanem a (22) vezetéken át a (12) szivattyú szívócsönkjához, ahonnan a (16) nyomóvezetéken át újra a (13) hőcserélőbe jut a folyadék. A (13) hőcserélő fűtőgőzét a folyadék hőfokát érzékelő (18a) hőmérő érzékeli, jelzi a (19a) jelátalakítónak, mely utasítást ad a (20a) beavatkozó szervnek, a gőznek a (21a) csap útján a hőfoktól függően történő szabályozására. A koncentráció szabályzását maga a KOH végzi Oly módon, hogy félhasználjuk azt a tulajdonságát, hogy a találmány szerinti eljárásban meghatározott hőfokon és koncentráció intervallumban (5—30% között) az oldat vezetőképessége a lineárishoz közel változik (a koncentráció-vezetőképesség jelléggörbe inflexiós pontja a koncentráció intervallum felső határával esik egybe). Ezt a tulajdonságát mérjük a (2) hidrolizáló tartályból a (11) gyűjtőtartályba kivezető (23) túlfolyó vezetékben elhelyezett (24) vezetőképesség-mérő műszerrel. A (24) mérőműszer ± Végkitérése a (25) jeltovábbító vezetéken át jelzést ad a (26) jelátalakítónak, innen a jel hatására 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
