167730. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés alma folyamatos gépi feldolgozására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1974. II. 9. Közzététel napja: 1975. VII. 28. Megjelent. 1976. XII. 31. (DE—834) 167730 Nemzetközi osztályozás: A 23 n 7/02; 15/00 Feltalálók: CSOMÄR Tibor oki. vegyészmérnök, Dr. FARKAS János oki. élelmiszeripari szakmérnök, NADABÄN Péter oki. gépészmérnök, Debrecen Budapest Debreceni Konzervgyár, Debrecen Eljárás és berendezés alma folyamatos gépi feldolgozására •A találmány tárgya egyrészt eljárás alma folyamatos gépi feldolgozására, főleg a viaszbontás és héj fellazítás, — mely kiegészül a héjeltávolítási, közömbösítési és színrögzítési, továbbá magházeltávolítási és szeletelési, valamint utólagos színrögzítési 5 műveletekkel— másrészt az eljárás foganatosítására viaszbontó és héj fellazító, valamint magházeltávolító és szeletelő berendezés. A konzerviparban az alma feldolgozását nagyobbrészt kézzel, kisebbrészt géppel végzik. Az alma fel- 10 dolgozás fejlesztésénél a leghaladottabb konzervgyártó üzemekben a törekvés a hámozás, a magház eltávolítás és a szeletelés műveletének gépesítésére irányul. Zöldség- és gyümölcsfélék héjtalanítására sokféle 15 eljárás és gépi megoldás van. így ismeretes vegyi, fizikai és mechanikus hámozási módszer. Az alma különleges helyet foglal el a gyümölcsfélék között, mert ellenálló viaszréteggel rendelkező külső héja van, ezenkívül laza szöveti szerkezetű az 20 egész gyümölcs, mely mind a mechanikai, mind az erős hőhatásra igen érzékeny. A konzervgyárak az alma héj- és magház eltávolítását igen jelentős munkaerő ráfordítással oldják meg, ami abból adódik, hogy ezeket a műveleteket legnagyobbrészt kézi tisz- 25 títással végzik. Az almából sokféle terméket gyárt a konzervipar, úgymint szárítmányt, gyorsfagyasztott natúrkészítményt és különféle befőtt készterméket. Több helyen használatos mechanikus rendszerű 30 esztergáló hámozó és szeletelő berendezés is, ezeken a berendezéseken igen magas a hámozási veszteség, nagy ügyességet igényel az almának a tüskékre való felillesztése, a felhasznált gyümölcsnek pedig osztályozottnak kell lennie, mert enélkül a berendezést üzemeltetni nem lehet. Ilyen gépeket gyárt pl. a Nagema VEB Maschinenbau, Burg, NDK cég. Ennél a rendszernél további hátrány még az is, hogy az érett almánál az alma hamar elforog a tüskés forgácsoló hámozás közben, ennek következtében elroncsolódik és használhatatlan hulladék válik belőle. Hasonlóan előnytelen a gyártás szempontjából a Peasel típusú USA esztergálva hámozó és kiszúró gép is. Az almát itt is egyenként kell egy alkalmasan kiképzett kehelybe helyezni, ahonnan a gép maga szedi fel a gyümölcsöt, meghámozza, majd kiszúrja. Az így kifúrt gyümölcsöt külön gépen vagy kézzel szeletelik. Ennél az eljárásnál a nagy hámozási veszteségen kívül további hátrány még az is, hogy az almát kétszer kell kézbevenni és mindkétszer helyzetbe állítani. A folyamatos gőzhámozási módszer is elterjedt, ahol a héj fellazítását légköri vagy nagynyomású 3— 7 atm. gőz végzi, vagy kombinálják NaCH oldattal való kezeléssel. Pl.: IMC nagynyomású gőzhámozója. (Konzervipari Zsebkönyv 1972.) Az ilyen típusú berendezések hátránya; hogy igen költséges a magas hőmérséklet és nyomás miatt. A lúgozás ismert és alkalmazott sok zöldség- és gyömölcsféle hámozására. Az almahámozás esetén 167730 1
