167727. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új 1-(3-ariloxi-2-hidroxi-propil)-piperidinszármazékok előállítására
23 167727 24 23. példa 10,8 g l-(p-metoxifenoxi)-2,3-epoxipropán és 10,15 g l-(3-piperidil)-imidazolidinon-(2) 10 ml abszolút etanollal készített oldatát 5 órán keresztül 95 °C-on melegítjük, majd vákuumban bepároljuk. A maradékot 80 ml 2 n sósavban oldjuk, metilénkloriddal extraháljuk, majd a vizes fázist tömény nátriumhidroxid-oldat hozzáadásával meglúgosítjuk. Meliténkloriddal végzett extrahálás és az oldószer elpárologtatása után az l-[3-(p-metoxifenoxi)-2-hidroxipropil]-4-(2-oxo-l-imidazolidinil)-piperidint kapjuk, mely izopropanolból végzett átkristályosítás után 148—150 °C-on olvad. Kitermelés: 71%. A fenti bázis 13,7 g-ját 40 ml abszolút etanolban melegen oldjuk, és 20,7 ml 1,9 n etanolos sósavval elegyítjük. Lehűlésnél kicsapódik az l-[3-(p-metoxifenoxi)-2-hidroxipropil]-4-(2-oxo-l-imidazolidinil)-piperidin-hidroklorid, melynek olvadáspontja 209—211 °C. 24. példa 0,50 g l-[3-(o-hidroxifenoxi)-2-hidroxipropil]-4-(2--oxo-l-imidazolidinil)-piperidint 20 ml dimetilformamidban oldunk, majd az oldatot 65 mg nátriumhidridszuszpenzióval (55%-os, parafinolajban) elegyítjük és 1 órán keresztül 20—30 °C-on keverjük. Ezután 0,23 g metiljodidot adunk hozzá, és a reakciókeveréket 18 órán át 20—30 °C-on keverjük. Az oldószer vákuumban végzett elpárologtatása után a bepárlási maradékot 5 ml pentánnal mossuk. Az oldhatatlan maradékot 30 ml etilacetát és 3 ml 6 n nátriumhidroxid-oldat között megosztjuk. A szerves fázist 3 ml 6 n nátriumhidroxidoldattal mégegyszer extraháljuk, magnéziumszulfát felett szárítjuk és vákuumban bepároljuk. 0,45 g sárga olajat kapunk, amelyből etanolból végzett átkristályosltással tiszta l-[3-(o-metoxifenoxi)-2-hidroxipropil]-4--(2-oxo-l-imidazolidinil)-piperidint kapunk, melynek olvadáspontja 138 °C; ennek hidrokloridja 158—160 °C-on olvad. A termék — mint azt vékonyrétegkromatográfiás vizsgálat igazolta — azonos az 1. példában ismertetett vegyülettel. 25. példa 12,4 g gvajakol, 84 ml 2 n nátriumhidroxid-oldat és 11,3 g l-[l-(2,3-epoxi-propil)-piperidil-(4)]-imidazolidinon-(2) keverékét 20 órán át forraljuk, visszafolyató hűtő alkalmazásával. Lehűlés után a reakciókeverékhez metilénkloridot adunk és a vizes fázist elkülönítjük. A metilénklorid-oldatot nátriumhidroxid-oldattal és vízzel többször mossuk, majd magnéziumszulfáttal végzett szárítás után szárazra pároljuk. A kapott kristályos maradékot abszolút etanolban és etanolos sósav feleslegében oldjuk. Éter hozzáadására kikristályosodik az l-{l-[3-(o-metoxifenoxi)-2-hidroxi-propil]-piperidil-(4)}-imidazolidinon-(2) hidrokloridja, amely 158—160°-on olvad. A szabad bázis, etanolból kristályosítva, 138°-on olvad. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás az I általános képletű új piperidinszármazékok — ahol a képletben 5 Rt jelentése adott esetben egy vagy több rövidszénláncú alkilcsoporttal, rövidszénláncú alkenilcsoporttal, rövidszénláncú alkoxi-(rövidszénláncú)-alkil-csoporttal, rövidszénláncú alkoxicsoporttal, rövidszénláncú alkeniloxicsoport-10 tal, fenil-(rövidszénláncú)-alkoxi-csoporttal, hidroxilcsoporttal, halogénatommal, trifluormetilcsoporttal, rövidszénláncú alkanoilaminocsoporttal és/vagy adott esetben alkilezett karbamoilcsoporttal helyettesített fenilcsoport, 15 R2 jelentése valamely rövidszénláncú alkilcsoport vagy halogénatom és alk jelentése valamely rövidszénláncú alkiléncsoport, amely a két nitrogénatomot 2 vagy 3 szénatommal választja el — 20 vagy ezek sói előállítására, azzal jellemezve, hogy valamely II általános képletű vegyületet egy III általános képletű vegyülettel reagáltatunk — e képletekben Rlt R 2 és alk jelentése a fenti, Yt és Y 2 szubsztituensek egyike hidrogénatomot, a má-25 X sik pedig valamely -CH2 —CH—CH 2 —Z általános képletű csoportot jelent, ahol X hidroxilcsoportot és Z valamely reakcióképes észtere-30 zett hidroxilcsoportot képvisel, vagy X és Z együtt egy epoxicsoportot képez — és kívánt esetben a kapott olyan vegyületekben, ahol Rx egy <x-fenil-(rövidszénláncú)-alkoxi-csoporttal helyettesített fenilcsoportot jelent, az <x-fenil-(rövidszénláncú)-35 -alkil-csoportot katalitikus hidrogénezéssel lehasítjuk és/vagy a kapott olyan vegyületekben, ahol Rx egy hidroxilcsoporttal helyettesített fenilcsoportot jelent, a hidroxilcsoportot valamely rövidszénláncú alkanol vagy rövidszénláncú alkenol egy reakcióképes észterével 40 reagáltatva éterezzük, és/vagy a kapott sókat szabad vegyületekké vagy más sókká, vagy a kapott szabad vegyületeket sóikká alakítjuk át, és/vágy a kapott racemátokat önmagában ismert módon optikai antipódjaikra választjuk szét. (Elsőbbsége: 1973. VII. 3.) 45 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a II, ill. Ill általános képletű vegyületek körébe tartozó olyan Ha és Illa általános képletű kiindulóanyagot alkalmazunk, ahol a képletek-50 ben R1( R 2 , alk, X és Z jelentése az 1. igénypontban megadott. (Elsőbbsége: 1973. VII. 3.) 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a II, ill. Ill általános képletű vegyületek körébe tartozó olyan IV és V általános 55 képletű kiindulóanyagokat alkalmazunk, ahol a képletekben Rj, R2 , alk, X és Z jelentése az 1. igénypontban megadott (Elsőbbsége: 1973. VII. 3.) 4. Az 1—3. igénypont bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy olyan kiinduló-60 anyagokat alkalmazunk, amelyek képletében Z hidrogénhalogeniddel vagy benzolszulfonsavval észterezett hidrolxilcsoport. (Elsőbbsége: 1973. VII. 3.) 5. Az 1—3. igénypont bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy olyan kiinduló-65 anyagokat alkalmazunk, amelyek képletében Z klór-, 13
