167699. lajstromszámú szabadalom • Többrétegű zajcsökkentő lemezszerkezet, előnyösen gépjárművekhez és épületgépészeti-légtechnikai berendezésekhez

3 167699 4 hogy a hanghidakat a veszteségi szám fokozására felhasználjuk, azáltal, hogy számukat a lemezszerkezetben csak oly mértékben engedjük meg, amíg azok a két nagy hajlító-rugalmassági tényezőjű lemezen át az eredő hőátvezetési tényezőt nem befolyásolják olyan mértékben, hogy a veszteségi számot — amely fordítottan arányos a szerkezet hőátvezetési tényezőjével — lecsökkentené. A cél, hogy a két lemez közé helyezett puha és alkalmas vastagságú műanyagfólia a két lemezoldal (gerjesztett és lesugárzó) között a hőátvezetést tovább csökkentse. Célszerű a gerjesztő elemre csak a gerjesztett lemezt rögzíteni, ez esetben a kisugárzó lemez csak a hanghidakon át kapcsolódhat a gerjesztett lemezhez. A két lemez között elhelyezett, az előbbiekhez viszonyítva kis rugalmassági tényezőjű műanyagfólia rugóhatásával távoltartja a két lemezt egymástól. A szerkezet tehát átalakítja a rezgésképet (hullámmozgást), valamint a hanghidak révén interferencia lép fel, amely módosítja a kisugárzott energiát. Tehát magának a gerjesztett lemeznek a rezgéscsillapítása találmányunknál nem cél. Az összekapcsolási pontok egymástól való távolsága mindig illeszkedik a csillapítandó frekvenciák haladó-hajlító-hullámhosszúságához, vagyis a pontok egymástól egy hullámhossznyira, vagy a hullámhossz egész számú többszörösére vannak elhelyezve. A hajlító hullámok hossza a lemezen ahol (EJ)xy

— a hajlítórugalmassági tényező a lemez két oldalmérete (x, y) irányában co — csillapítandó gerjesztő frekvencia m' — vonaltömeg. A zaj keverékjellegéből adódik, hogy a legjobban csillapítandó frekvenciasáv hanghídjainak eloszlása a lemezfelületen csak statisztikus úton határozható meg, ahol figyelembe vesszük a lemez peremállapotát (szabadon mozgó perem, befogott perem, merevített perem stb.) és a gerjesztést (peremein-, pontszerűen-, hanggal gerjesztett stb.) A zaj keverékjellegéből adódóan a hallható hangok tartományában a találmányunk szerinti lemezszerkezetnél az eddig ismert hasonló szerkezetekhez képest akkor is kisebb zajkisugárzást érünk el, ha a zajspektrum pontos mérésétől, kiértékelésétől és az összekapcsolási pontok távolságának rezgéstani szempontok útján való meghatározásától eltekintünk, és a pontok távolságát ^ = 1,5—50 értékek között határozzuk meg, ahol Lp Lxy

— a lemezoldal hossza Lp — két szomszédos pont távolsága a lemezoldal irányában mérve. Találmányunk főként gépjárművek és épületgépészeti-, valamint légtechnikai berendezések 20—20 000 Hz közötti keverékzaj gerjesztésű helyein alkalmazható többrétegű zajcsökkentő lemezszerkezet, amelynél az összekapcsolás helyei pedig a gerjesztett lemez haladó hajlító hullámainak a kisugárzó lemezen körkörös koherens hullámokká történő transzformálására alkalmasan vannak megválasztva. A találmányunk szerinti zajcsökkentő lemezszerkezetet célszerű lehet esetenként úgy kivitelezni, hogy a két közrefogó lemezt kerületük mentén egymással mereven összekapcsoljuk, például sűrűbb szegecselés vonal-, vagy szakaszos hegesztés útján. A találmányunk szerinti többrétegű zajcsökkentő 5 lemezszerkezet példaképpeni kiviteleit az 1—6. ábrák szemléltetik. Az 1. ábra a találmány szerinti lemezszerkezetet nézetben, a 2. ábra a találmány szerinti lemezszerkezetet met-10 szetben, a 3. ábra egy légcsatorna-szakasz, a 4. ábra a 3. ábra szerinti légcsatorna kisugárzó lemez, az 5. ábra a 3. ábrán bemutatott légcsatornánál mért 15 zajszint zajcsökkentő lemezszerkezettel és anélkül, a 6. ábra többrétegű lemezszerkezetből hajlított légcsatornaszakaszt ábrázol. Az 1. és 2. ábrán a gerjesztőelemmel érintkezésben levő gerjesztett 1, és a kisugárzó 2 lemezek közé 3 mű-20 anyagfólia van elhelyezve és helyenkénti 4 ponthegesztéssel, vagy más alkalmas módon van összekapcsolva. A két 1, 2 lemez vastagsága egyenlő vagy különböző méretű is lehet. Az egyébként használt szimpla lemez vastagsági méretét általában nem kell növelni, így 25 a találmány szerinti többrétegű zajcsökkentő lemez súlynövekedést nem okoz. Az 1 és 2 lemezeket helyenként kohéziósán, de legalább adhézíve össze kell kapcsolni. Az összekapcsolás módja olyan elrendezésű, függően a csillapítandó frekvencia hullámhosszúságától, 30 hogy a csillapítandó frekvenciák hullámai, vagyis a hanghidak által gerjesztett körkörös haladó hullámok a kisugárzó lemez felületén jól csillapodjanak, esetleg kioltódjanak: illetve kisugárzásuk erősen lecsökkenjen. Ponthegesztés esetén a hegesztés közvetlen környeze-35 tében a 3 műanyagfólia ugyan megsemmisül, távolabb azonban a hőhatás következtében körkörösen elfolyik (megolvad) és körgyűrű alakban jól kitölti az 1, 2 lemezek közötti részeket. A 3 műanyagfólia az előzőeken kívül az 1, 2 lemezek 40 hajlító hullámzásából adódó haránt irányú mozgásokat és a lemezek hajlító hullámalakjának különböző sugarú görbületéből adódó, ill. fellépő és a csúsztató erőkből ébredő elmozdulásokat rugalmas volta miatt kiegyenlíti, és a lemezeket állandóan elválasztja egymástól. A mély 45 frekvenciák kisugárzásához szükséges nagy amplitúdójú hullámok kialakulását pedig a műanyagfólia rugózóhatása és a kisméretű tér megakadályozza. A 3. ábra a találmány szerinti lemezszerkezetből felépített légcsatorna-szakaszt ábrázol. A légcsatornasza-50 kasz teljes egészében ilyen többrétegű zajcsökkentő lemezszerkezetből készült, legegyszerűbb kivitelben. A légáram zaja a csatorna belső felületét gerjeszti, amely ezáltal hangfrekvenciás rezgésre (test-zajra) gerjed. Az 5 csatornafal egy lemeztáblából van hajlítva, majd 55 a 6 él mentén hegesztéssel lezárva. Az ily módon készített 5 csatornafalra oldalanként van felhelyezve vagy feltekerve a puha 7 műanyagfólia és a kisugárzó 8 lemez oldalanként van felszegecselve vagy felhegesztve. Itt a külső lemez csak annyira van a csatorna szélekhez 60 méretben illesztve, amennyit a szükséges peremveszteségi szám megkövetel, de a lemez a szélein mindig le van fogva. A 4. ábra a 3. ábra szerinti légcsatornára felszegecselt kisugárzó 8 lemezt mutatja a szegecsosztás 9 furatainak 65 elrendezésével. A szegecsosztás meghatározásánál azt 2