167698. lajstromszámú szabadalom • Hajtómű-elrendezés

MAGYAR SZABADALMI 167698 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Ä Bejelentés napja: 1971. VII. 9. (AU—247) Nemzetközi osztályozás: B 60 k 23/00 "*W% Közzététel napja: 1975. VII. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1976. XII. 31. •--. '... Feltaláló: Székely László gépészmérnök, Budapest Tulajdonos: Autóipari Kutató Intézet, Budapest Hajtómű-elrendezés A találmány olyan hajtómű-elrendezés, mely gép­járművek ikertengelyeinek differenciálművel meg­osztott forgatónyomatékkal történő soros hajtásához a forgási síkok transzformációját és az áttételezést szolgáltató kúpkerékpáron kívül szükségtelenné te­szi egyéb fogaskerekek alkalmazását, ugyanakkor lehetővé teszi valamennyi tengelynek közel egyazon síkban történő elhelyezését, ebből eredően a hajtó­műnek lapos szerkezeti kialakítását, továbbá az iker­tengelypár hajtás felőli tagjában a tengelycsukló­nak a tengelyközéptől kis távolságra való elhelye­zését, és kis tengelytávú gépkocsik esetében elegen­dő hosszú csuklós tengely alkalmazhatóságát. Ikertengelyek soros hajtására szolgáló ismert dif­ferenciálos szerkezetek általában többszörös áttéte­lezésűek akkor is, ha a kúpkerékpáron kívül alkal­mazott homlokkerékpárra az áttételezés szempontjá­ból nincs is szükség (pl. áttételük 1:1). A homlokkerékpár szerepe az, hogy lehetővé te­gye a hajtás érkezése felőli ikertengely-félben elhe­lyezett differenciálos osztómű egyik napkerekéről a második híd kis kúpkerekének hajtását, áthidalva az első tengelyben levő belső szerkezetet. Ismeretesek olyan soros ikertengely-hajtások is, melyek a forgási síkok transzformációját és egyút­tal az áttételezést kitérő tengelyű csigahajtással va­lósítják meg. Ezeknél lehetőség nyílik az osztó-dif­ferenciálműnek a csigákkal egytengelyű elhelyezé­sére. Hátrányuk magában az előfeltételként szereplő csigahajtásban rejlik, mely költséges előállítású, a 10 15 20 25 30 nagy relatív csúszások miatt rosszabb hatásfokú, a kenőanyaggal szemben igényes, kisebb élettartamú szerkezet, melyet a szükségszerűen nagyobb áttéte­lezés és nagyobb tengely kitérése ellenére egyéb előnyei miatt a gépjármű gyártásban csak kivétele­sen alkalmaznak. Ismeretesek végül olyan megoldások is, melyek kitérő tengelyű kúpkerékpárt alkalmazva valósítják meg a soros ikertengelyhajtást. Ezek egy része osz­tóművet nem alkalmaz. Egy ismert hasonló szerkezet a hajtás érkezése felőli ikertengely-félben, a kúpke­rékpár előtt helyezi el a differenciálos osztóművet. A hajtott csukló-agy a differenciálházat hajtja, az érkezés felől számított első napkerék a hátsó híd kúpkerekét, a második napkerék a mellső iker-híd kúpkerekét. Az elrendezés hátránya, hogy — mivel az osztó differenciálműből mindkét hajtást azonos irányban kell kivezetni — szükségszerűen csapágya­zási nehézségeket és átmérő növekedést okoz. A dif­ferenciálműnek ilyen elhelyezése azzal a további hát­ránnyal jár, hogy a hajtó tengelycsukló a híd közép­vonalától messzire előre kerül, a csuklós tengely le­hetséges hosszának rovására. Többtengelyű jármű­veknél, különösen a rövid tengelytávú nyerges von­tatóknál ez a probléma a gyakorlatban nagyon is előtérben áll. A találmány szerinti szerkezeti elrendezés egyesíti magában a differenciálos osztómű alkalmazására vo­natkozó követelmény kielégítését azokkal az elő­nyökkel, hogy homlokkerékpár alkalmazását nem 167698 1

Next

/
Thumbnails
Contents