167698. lajstromszámú szabadalom • Hajtómű-elrendezés
MAGYAR SZABADALMI 167698 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Ä Bejelentés napja: 1971. VII. 9. (AU—247) Nemzetközi osztályozás: B 60 k 23/00 "*W% Közzététel napja: 1975. VII. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1976. XII. 31. •--. '... Feltaláló: Székely László gépészmérnök, Budapest Tulajdonos: Autóipari Kutató Intézet, Budapest Hajtómű-elrendezés A találmány olyan hajtómű-elrendezés, mely gépjárművek ikertengelyeinek differenciálművel megosztott forgatónyomatékkal történő soros hajtásához a forgási síkok transzformációját és az áttételezést szolgáltató kúpkerékpáron kívül szükségtelenné teszi egyéb fogaskerekek alkalmazását, ugyanakkor lehetővé teszi valamennyi tengelynek közel egyazon síkban történő elhelyezését, ebből eredően a hajtóműnek lapos szerkezeti kialakítását, továbbá az ikertengelypár hajtás felőli tagjában a tengelycsuklónak a tengelyközéptől kis távolságra való elhelyezését, és kis tengelytávú gépkocsik esetében elegendő hosszú csuklós tengely alkalmazhatóságát. Ikertengelyek soros hajtására szolgáló ismert differenciálos szerkezetek általában többszörös áttételezésűek akkor is, ha a kúpkerékpáron kívül alkalmazott homlokkerékpárra az áttételezés szempontjából nincs is szükség (pl. áttételük 1:1). A homlokkerékpár szerepe az, hogy lehetővé tegye a hajtás érkezése felőli ikertengely-félben elhelyezett differenciálos osztómű egyik napkerekéről a második híd kis kúpkerekének hajtását, áthidalva az első tengelyben levő belső szerkezetet. Ismeretesek olyan soros ikertengely-hajtások is, melyek a forgási síkok transzformációját és egyúttal az áttételezést kitérő tengelyű csigahajtással valósítják meg. Ezeknél lehetőség nyílik az osztó-differenciálműnek a csigákkal egytengelyű elhelyezésére. Hátrányuk magában az előfeltételként szereplő csigahajtásban rejlik, mely költséges előállítású, a 10 15 20 25 30 nagy relatív csúszások miatt rosszabb hatásfokú, a kenőanyaggal szemben igényes, kisebb élettartamú szerkezet, melyet a szükségszerűen nagyobb áttételezés és nagyobb tengely kitérése ellenére egyéb előnyei miatt a gépjármű gyártásban csak kivételesen alkalmaznak. Ismeretesek végül olyan megoldások is, melyek kitérő tengelyű kúpkerékpárt alkalmazva valósítják meg a soros ikertengelyhajtást. Ezek egy része osztóművet nem alkalmaz. Egy ismert hasonló szerkezet a hajtás érkezése felőli ikertengely-félben, a kúpkerékpár előtt helyezi el a differenciálos osztóművet. A hajtott csukló-agy a differenciálházat hajtja, az érkezés felől számított első napkerék a hátsó híd kúpkerekét, a második napkerék a mellső iker-híd kúpkerekét. Az elrendezés hátránya, hogy — mivel az osztó differenciálműből mindkét hajtást azonos irányban kell kivezetni — szükségszerűen csapágyazási nehézségeket és átmérő növekedést okoz. A differenciálműnek ilyen elhelyezése azzal a további hátránnyal jár, hogy a hajtó tengelycsukló a híd középvonalától messzire előre kerül, a csuklós tengely lehetséges hosszának rovására. Többtengelyű járműveknél, különösen a rövid tengelytávú nyerges vontatóknál ez a probléma a gyakorlatban nagyon is előtérben áll. A találmány szerinti szerkezeti elrendezés egyesíti magában a differenciálos osztómű alkalmazására vonatkozó követelmény kielégítését azokkal az előnyökkel, hogy homlokkerékpár alkalmazását nem 167698 1
