167678. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kérődző állatok takarmányozására alkalmas növényi magfehérjékhez kötött, lassított felszívódású karbamid takarmányanyag előállítására

3 167678 4 össze, összekeveréskor az oldat hőmérséklete előnyösen 18-20 C°. A vizes oldat koncentrációját az őrleményben levő magok természetes fehérjetartalmának és a kívánt karbamid dúsítás mértékének megfelelően állítjuk be. A találmány szerinti karbamidtartalmú takar- 5 many anyagok tulajdonságai felhasználás szempontjából nagyon kedvezőek. A karbamid takarmányanyagok egynemű állományúak, keménységük és alakjuk a granulálás módjától függően változó. Könnyen törhetők, azonban nem 10 morzsolódnak. Színük a felhasznált alapanyagtól függő. Alapanyagul például takarmányborsót használva színük zöldes fehér, zöldes szürke vagy fakó citromsárga. Izük és szaguk megegyezik az alapanyagéval, kissé 15 sós. Szárazanyag tartalmuk 90-95% (légszáraz). Nyers fehérjetartalmuk a kiindulási alapanyagtól és a kívánt karbamid dúsítási foktól függően változik. A számított ossz nyers fehérjetartalom előnyösen 20 meghaladja az extrahált olajgyári darák átlagos 40—55%-os nyers fehérjetartalmát. A nyers rosttartalom az alapanyagtól függően 3-6%. A nyers zsírtartalom az alapanyagtól függően 25 2-6%. Keményítőérték az alapanyagtól függően 70—80 g/kg. Hamutartalom az alapanyagtól függően 2—4%. A találmány szerinti eljárás foganatosítására két 30 példát ismertetünk. 1. példa 35 1000 kg karbamidtartalmú takarmány anyagot kívántunk előállítani 50% nyers fehérjetartalommal. Ehhez kiinduló anyagként 890 kg takarmányborsót használtunk fel, amely takarmányborsó nyers fehérjetartalma 22% volt. . 40 A takarmányborsót kalapácsos terményőrlő segítségével 0,1-3,0 mm szemcsenagyságúra őröltük. 110 kg karbamidot vízben feloldottunk és a karbamid feloldódása után az egész oldat súlyát víz hozzáadásával 445 kg-ra állítottuk be, az oldatot ráöntöttük a 45 890 kg takarmányborsó őrleményre és ezeket összekevertük. Az így nyert anyagot 5 órán keresztül, 19 C°-on állni hagytuk, miközben a karbamid oldat a takarmányborsó őrleménybe felszívódott és az őrlemény megduzzadt. 50 Ezt követően a kapott képlékeny anyagot extrúdáló berendezéssel 3 mm átmérőjű rudakká formáltuk, kb. 15 mm hosszú darabokra tördeltük és a nyert granulátumot szárítószekrényben levő tálcákon 70 C°-on 8-10% víztartalmúra szárítottuk. 55 A nyert karbamid takarmányanyag - a laboratóriumi vizsgálatok szerint - minden szempontból előny ösebb tulajdonságokkal rendelkezett, mint az eddig ismert, hasonló célokra szolgáló, karbamid tartalmú takarmányanyagok. °° 2. példa 1000 kg karbamidtartalmú takarmány anyagot ki- 6S vántunk előállítani 75% nyers fehérjetartalommal. Ehhez kiinduló anyagként 790 kg takarmányborsót használtunk fel, amely takarmányborsó nyers fehérjetartalma 18,8% volt. A takarmányborsót kalapácsos terményőrlővel 0,1—3,0 mm szemcsenagyságúra őröltük. 210 kg karbamidot feloldottunk vízben és a karbamid feloldódása után az egész oldat súlyát víz hozzáadásával 395 kg-ra állítottuk be, az oldatot ráöntöttük a 790 kg takarmányborsó őrleményre és ezeket összekevertük. Az így nyert anyagot 6 óráig, 20 C°-on állni hagytuk, miközben a karbamid oldat a takarmányborsó őrleménybe felszívódott és az őrlemény megduzzadt. Ezt követően a kapott képlékeny anyagot extrúdáló berendezéssel- 3 mm átmérőjű rudakká formáltuk, kb. 15 mm hosszú darabokra tördeltük és a nyert granulátumot szárítószekrényben levő tálcákon, 60 C°-on 8-10% víztartalmúra szárítottuk. A nyert karbamid takarmányanyag - a laboratóriumi vizsgálatok szerint — minden szempontból előnyöse bb tulajdonságokkal rendelkezett, mint az ismert, hasonló célokra szolgáló karbamid tartalmú takarmányanyagok. Az 1. példának megfelelő módon előállított találmány szerinti karbamid-tartalmú takarmányanyaggal ürükkel végzett kihasználási kísérletek eredményét az 1. sz. melléklet tartalmazza. Ezek kiegészítéséül a 2. számú mellékletben összehasonlítás céljából közöljük a szójadara és borsóliszt MSZ 6830-66. sz. szabványban foglalt kihasználási együtthatóit. Az adatok összevetéséből megállapítható, hogy a találmány szerinti karbamidtartalmú takarmányanyag mind a nyers fehérje, mind az emészthető fehérje és keményítőérték tekintetében a szójadarával közel megegyezik vagy azt meghaladja. A nyers fehérje- és emészthető fehérjetartalomban kétszer olyan értékű, mint a kiindulási alapanyagul szolgáló borsó. Az értékmérő kihasználási együtthatók nyers fehérje, nyers zsír és nitrogénmentes, kivonható anyagok tekintetében - a nyers rost kivételével — azonosak vagy nagyobbak a szójadaráénál. Az 1. példának megfelelő módon előállított találmány szerinti karbamid-tartalmú takarmányanyaggal szakosított tehenészetben fejőstehenekkel végeztek etetési kísérleteket, melyeknek eredményeit a 3. számú melléklet tartalmazza. Egy az 1. példának megfelelő módon előállított, találmány szerinti karbamid-tartalmú takarmányanyaggal végzett kísérleti felhasználás során a következő eredményeket kaptuk; Fejőstehenek átlagos hozama tej l/nap tej kg/nap tejzsír kg/nap Találmány szerinti karbamid tartalmú takarmányanyag etetése esetén 13,4 13,8 0,56 Ismert, hagyományos takarmányanyag etetése esetén 11,09 11,4 0,48 2