167668. lajstromszámú szabadalom • Berendezés aszinkron gép vezérlésére vagy szabályozására

3 167668 4 ha az állórészre vonatkoztatott fluxus kompo­nensek, valamint a forgómező tengelyre vonat­koztatott mennyiségeknek megfelelő, az álló­részre vonatkoztatott vektorkomponensek egy­másra merőlegesek, A találmány egy további előnyös kialakítá­sánál a forgómező tengelyre vonatkoztatott ér­tékeket , mint beállitó /beavatkozó/ jeleket a forgómező tengelyre vonatkoztatott állórész­áram komponensek előirt és tényleges értéke kö­zötti különbség alapján állítjuk elő. Ekkor az állórészáram előre megadott vektorkomponensei­re történő szabályozás forgómező tengelyre vo­natkoztatott koordinátarendszerben történik, ós ezáltal nagypontosságú egyenáramú szabályo­zók alkalmazhatók. Amennyiben továbbá fordu­latszám szabályozást is használunk a forgómező tengelyre vonatkoztatott állórészáram kompo­nensek előirt értékének előállítására, akkor a találmány szerinti berendezéssel mind stati­kus, mind pedig dinamikus tekintetben jóminő­ségü fordulatszámszabályozó hajtást kapunk. Az aszinkron gépnél külső vagy belső kés­leltetőtagok a beállitó vagy vezérlő vektor és az állórészáram vektora között esetleg fázis­szögeltérést okozhatnak. Ennek kompenzálására a találmány szerint előnyös, ha a beállitó vagy vezérlő vektort a forgómező forgásirányában elforgatjuk és nyújtjuk az állórészáram vekto­rának, a forgómező tengely szögsebességének és az állórészáramot befolyásoló beállitó be­menet és maga az állórészáram között levő min­denkori tényleges késleltetési idő állandónak különösen az aszinkron gép szórt fluxusa idő­állandójának függvényében. Hasonló módon azál­tal lehet csökkenteni a főfluxus időállandó­jának fázisforgató hatását, hogy a beállitó vagy vezérlő vektort a forgómező forgásirányá­val ellentétes irányban elforgatjuk és nyújt­juk. Ennek mértéke függ az erőtérvektortól, a forgórész vagy forgómező tengelyének szögsebes­ségétől és az aszinkron gép fŐfluxusának időál­landójától. A találmány szerinti berendezés egyszerű­en valósitható meg egy olyan vektorkomponens átalakitó segítségével, amely két Összegező erősítőt és négy szorzót tartalmaza. A szorzók bemeneteire egy vektoranalizátorból párosával normált, az állórészre vonatkoztatott fluxus­komponenseknek megfelelő feszültségeket és a forgómező tengelyre vagy az állórészre vonat­koztatott állórészáram komponenseknek megfelelő feszültségeket vezetünk, és mindegyik szorzó­pár kimenetei egy erősítő bemenetével vannak összekötve. A vektoranalizátor itt a találmány szerint két erősítőből állnak, amelyek egy-egy szorzó utján vannak visszacsatolva ós az erő­sítők bemeneteire az állórészre vonatkoztatott, egymásra merőleges fluxuskomponensekkel arányos feszültségeket vezetünk, ezek négyzetre emelt kimenő feszültségeit összegezzük, és egy sza­bályozó - előnyösen integrátor - bemenetén egy állandó értékkel hasonlítjuk össze, majd a szabályozó kimenő jelét a két szorzó egy-egy bemenetére vezetjük. Az ilyen módon szabályozó összehasonlítással végzett normálás igen nagy pontosságú. Ha a találmány szerinti berendezést olyan aszinkron gépnél kívánjuk alkalmazni, amelyet áramgenerátoros közbenső egyenáramú áramkörös átalakítóról lehet táplálni, akkor előnyösnek mutatkozik, ha a vektorkomponens átalakító ki­menete egy további vektoranalizátorral van összekötve, amelynek szabályozó kimenete a köz­bensőkör egyenáramát szabályozó szerv alapjel bemenetével van összekötve, mig erősítőjének kimenő feszültségeit közvetlenül és/vagy to­vábbi szabályozón át az inverter vezérlőrácsai­nak szögálláskapcsolójára vezetjük. Ilyen mó­don az állórész áramvektorát érték és fázis szerint, Vagyis polárkoordinátákban irjuk elő. A találmányt a továbbiakban a mellékelt rajzokon szemléltetett előnyös kiviteli ala­kok alapján ismertetjük részletesebben. Az 1. ábra a találmány szerinti berende­zésben fellépő jelek vektordiagraraját, a 2. ábra a találmány szerinti berendezés egyszerűsített tömbvázlatát, a 3. és k. ábra a találmány szerinti beren­dezés egy-egy kiviteli alakjának tömbvázla­tát, az 5* ábra egy vektoranalizátor tömbvázlatát, a 6. ábra egy vektorkomponens-átalakitó - tömbvázlatát, a ^ 7. ábra a kétfázisból háromfázisba átala­kító kapcsolás tömbvázlata, a 8, ábra háromfázisból kétfázisba átalaki­tó kapcsolás tömbvázlatát, a 9* ábra késleltető tag tömbvázlatát, a 10,ábra a 9. ábra szerinti késleltető tag 1Q hatását kompenzáló tag tömbvázlatát, a 11.ábra a forgómező szögsebességét mérő tag tömbvázlatát, a 12,ábra a találmány szerinti berendezés egy további kiviteli alakjának tömbvázlatát, a 13*ábra a 12,ábra szerinti inverter és az aszinkron gép állórésztekercseinek kapcsolódá-15 sát, a l^.ábra a 13*ábra szerinti inverter egyen­irányítóinak gyújtási sorrendjét szemléltető vektordiagramot, a. 15»ábra az invertert vezérlő szögálláskap­csoló tömbvázlatát, a on ló.ábra a szögálláskapcsoló működését szemléltető diagramot, a 17.ábra egy fázisjavító szabályozó tömb­vázlatát, a 18,ábra a találmány szerinti berendezés egy további kiviteli alakját, a 19.ábra a 18,ábra szerinti kivitelei alak 25 simitó vektoranalizátorának működését szemlél­tető vektordiagramot, a 20,ábra a 18.ábrán a simitó vektoranali­zátor egyszerűsített tömbvázlatát, a 21,ábra a simitó vektoranalizátor részle­tes tömbvázlatát ós a on 22,ábra egy nem mozgó eszközökkel megva­lósított kétfázisú generátor tömbvázlatát szemlélteti. Az l.ábra szerinti vektordiagram egy há­romfázisú aszinkron gépre vonatkozik. Az 1 ál­lórészáram vektor az állórészhez képest 35 d /dt = ß szögsebességgel forog, ennek egymás­hoz képest térben 120°-kal eltolt három IR, I és I„ komponense van. Ezt az I állórész­áramvektort ugyancsak az állórészre vonatkoz­tatott , de derékszögű, r és j tengelyű koor­dinátarendszerben is le lehet írni, ahol a koordinátarendszer origója a gép forgástenge-4U íyében van. Az I állórészáram vektor komponen­seit ebben az állórészre vonatkoztatott derék­szögű koordinátarendszerben I és I. jelöli. Feltételezzük, hogy a derékszögű koordináta­rendszer r tengelye az R fázis tekercstenge­lyének irányába esik. Az I állórcszáram vek-45 *or olyan derékszögű koordinátarendszerben is leírható, amelynek origója ugyancsak a gép for­gástengelyében fekszik, de amelynek f tengelye mindenkor a forgómező pillanatnyi tengelyirá­nyában néz és ezért az állórészhez képest álló koordinátarendszerhez viszonyítva a forgómező tengelyének d /dt = -f szögsebességvei szög­^ gel elfordul. Az I állórészáram vektort ebben a koordinátarendszerben az I és I komponen­sek irják le, ahol az I, komponens mindenkor a forgómező pillanatnyi f tengelyével párhuzamos, mig az I komponens az F tengelyre mindig me­rőleges. Az aszinkron gép stacioner üzemálla-55 potában az I és I komponensek állandó érté­kek; az I komponens a gép meddő áramának fe­lel meg, az I komponens a hatásos áramnak, vagyis az állorészáram nyomatékképző részének. Az I állórészáram vektort a forgómező tengely­re vonatkoztatott koordinátarendszerben polá­ris koordinátákkal is le lehet irni, vagyis Ot) abszolút értékével és az f tengelyre vonatkoz­tatott szöghelyzetével, ami megfelel a ß és / szögek különbségének. Az 1. ábrán berajzoltuk az állórészre vonatkoztatott ortogonális ^ és *Y • fluxu komponenseket, valamint a f ten­gely Irányában fekvő y = j 'f egységvektort gg is, annak az állórészre vonatkoztatott r, j koordinátarendszerben vett cos f és sin "f kom­ponenseivel. 2

Next

/
Thumbnails
Contents