167657. lajstromszámú szabadalom • Nagy hatékonyságú árnyékolószerkezetek

3 167657 4 egyes lemezek zsineg-, illetve huzalpárral vannak összekötve, és a lemezek közötti távolság, valamint a lemezek hajlásszöge ezek segítségével állítható be. Az egyes lemezek külső és belső felülete egyforma, általában világos színűre festett. Ezek az árnyékoló­szerkezetek is két jelentős hátránnyal rendelkeznek. Az egyik az, hogy külső felületük gyorsan és jelentős mértékben felmelegszik, a másik pedig az, hogy belső felületükről jelentős hőmennyiség kerül az épület belsejébe, sugárzás útján. Sok helyen alkalmaznak egyszerű vászonredőnyt, vagy újabban fémbeszövéses redőnyöket. Ezek a redőnyök, különösen a fémbeszövéses kialakításúak, kifejezetten növelik a napsugárzás hatására létrejövő felmelegedést, belső oldalukon pedig a már említett sugárzásos hőleadás megy végbe. Az árnyékolás hatékonyságát a szerkezet geomet­riai adatai is befolyásolják, ezeket azonban nem részletezzük, mert a geometriai méretek meghatáro­zása alapvető földrajzi, csillagászati összefüggésekből közismert. A fentiek alapján nyilvánvaló, hogy a jelenleg alkalmazott árnyékoló szerkezetek nem alkalmasak az épületekben lévő helyiségek hőmérsékletének meg­felelő mértékű csökkentésére, sőt egyes megoldások, például a fémbeszövéses redőny, kifejezetten fokoz­zák a helyiség felé irányuló hőleadást. Az elmondott problémák legfőbb oka, hogy az árnyékolószerkezetek kialakításánál jelenleg nem veszik kellőképpen figyelembe a valóságban leját­szódó hőtani folyamatokat, és a felmelegedést, illetve a sugárzásos hőleadást befolyásoló paramétereket nem hatásuknak megfelelően kezelik. Dyen paraméterek főképpen az alacsonyhőmérsék­leti abszorpciós tényező a^ amely egy felület által a környezetbe kisugárzott hőmennyiséggel arányos, valamint a magashőmérsékleti abszorpciós tényező AN , amely megszabja a beeső napsugárzásból elnyert energiát. Célunk a jelen találmánnyal az említett hátrányok kiküszöbölése és olyan árnyékolószerkezetek kialakí­tása, amelyek az árnyékolandó helyiségek hőmérsék­letének jelentős csökkenését eredményezik, de adott esetben fordított, azaz a felmelegedést elősegítő hatás kifejtésére is alkalmasak. A kitűzött feladatot a találmány szerinti árnyéko­lószerkezettel úgy érjük el, hogy a szerkezet elemei egyik felületének alacsony hőmérsékleti abszorpciós tényezője (a) legalább 0,55 magas hőmérsékleti ab­szorpciós tényezője (AN ) pedig legfeljebb 0,5; a másik felület alacsony hőmérsékleti abszorpciós tényezője (a) legfeljebb 0,45. A találmány lényege az a felismerés, hogy az árnyékolószerkezetek hatékonysága alapvetően két tényezőtől függ. Az egyik a külső, napsugárzásnak kitett felület felmelegedése, a másik pedig a belső, az épület felé hőt sugárzó felület sugárzó hatása. Ha a cél az épület hőmérsékletének csökkentése, nyilvánvalóan csökkenteni kell egyrészt a külső felü­let felmelegedését, és ezzel egyben a befelé vezetett hőmennyiséget, másrészt meg kell szüntetni, vagy a lehető legnagyobb mértékben csökkenteni kell az épület felé irányuló hősugárzást. Ezt a problémát oldjuk meg a találmány szerinti árnyékolószerkezet­tel. Az abszorpciós tényezők beállítása a gyakorlatban rendkívül egyszerű, minthogy az anyagok ezen jellem-10 15 20 25 zői mérhetők, sőt sok esetben kézikönyvekben is megtalálhatók. így például V.N. Bogoszlovszkij: Építőipari hőfi­zika (Sztroityelnaja Teplofizika, Vüszsaja Skola, Moszkva, 1970) c. könyvének 13. oldalán táblázatban (l-l. táblázat) vannak feltüntetve különböző építő­anyagok felületeinek sugárzási együtthatói és napsu­gárzásra vonatkozó elnyelési tényezői, amelyek meg­felelnek az általunk alacsony-, illetve magas hőmér­sékletű abszorpciós tényezőknek nevezett jellemzők­nek. Megjegyezzük, hogy mind az alacsony hőmérsék­letű abszorpciós tényező (a), mind a magas hőmérsék­letű abszorpciós tényező (A) - amely a nap sugárzá­sára definiált mennyiség - értéke az adott felület anyagától és hőmérsékletétől függ. Minthogy azonban mindkét tényező —60 C° és +150 C9 közötti hőmér­séklettartományban gyakorlatilag állandó, az építő­ipari szerkezetek esetén szóbajövő hőmérsékleteken értékük kizárólag a felület anyagától függ. A beállítás történhet az anyag megválasztásán kívül különböző felületbevonatolással, például festéssel, lakkozással vagy felületkezeléssel. A fenti tényezők hatását szemlélteti a különböző felületi jellemzőkkel rendelkező, szerkezetileg azonos minták különböző mértékű felmelegedése (1. táblá­zat), azonos sugárzási viszonyok mellett, 30 C°-os külső hőmérsékleten: 1. táblázat Felület minősége AN a felmelegedés fényes alumínium 0,4 0,1 48 C° homokfuvatott alumínium 0,4 0,8 37 C° fehér festékkel bevont 0,2 0,95 27 C° fehér festékkel bevont 0,3 0,95 32 C° fehér festékkel bevont szennyezett 0,35 0,95 34 C° zöld festékkel bevont 0,35 0,95 34 C° 30 35 40 45 Látható tehát, hogy a szerkezetek felületi jellem­zőinek beállításával a felmelegedés jelentős mértékben 50 befolyásolható. A találmány további részleteit kiviteli példákon, rajz segítségével ismertetjük. A rajzon az 1. ábra a találmány szerint kialakított redőny vázlata 55 nyílászáró szerkezeten kívül elhelyezve, a 2. ábra a találmány szerint kialakított redőny vázlata nyílászáró szerkezet két üvegtáblája között elhe­lyezve, a 60 3. ábra az 1. ábrán bemutatott redőny és az azonos geometriájú hagyományos redőny, valamint a nyílászáró szerkezet felmelegedését bemutató diagram, a 65 4. ábra a 2. ábrán bemutatott redőny és az azonos geometriájú hagyományos redőny, valamint a 2

Next

/
Thumbnails
Contents