167657. lajstromszámú szabadalom • Nagy hatékonyságú árnyékolószerkezetek
3 167657 4 egyes lemezek zsineg-, illetve huzalpárral vannak összekötve, és a lemezek közötti távolság, valamint a lemezek hajlásszöge ezek segítségével állítható be. Az egyes lemezek külső és belső felülete egyforma, általában világos színűre festett. Ezek az árnyékolószerkezetek is két jelentős hátránnyal rendelkeznek. Az egyik az, hogy külső felületük gyorsan és jelentős mértékben felmelegszik, a másik pedig az, hogy belső felületükről jelentős hőmennyiség kerül az épület belsejébe, sugárzás útján. Sok helyen alkalmaznak egyszerű vászonredőnyt, vagy újabban fémbeszövéses redőnyöket. Ezek a redőnyök, különösen a fémbeszövéses kialakításúak, kifejezetten növelik a napsugárzás hatására létrejövő felmelegedést, belső oldalukon pedig a már említett sugárzásos hőleadás megy végbe. Az árnyékolás hatékonyságát a szerkezet geometriai adatai is befolyásolják, ezeket azonban nem részletezzük, mert a geometriai méretek meghatározása alapvető földrajzi, csillagászati összefüggésekből közismert. A fentiek alapján nyilvánvaló, hogy a jelenleg alkalmazott árnyékoló szerkezetek nem alkalmasak az épületekben lévő helyiségek hőmérsékletének megfelelő mértékű csökkentésére, sőt egyes megoldások, például a fémbeszövéses redőny, kifejezetten fokozzák a helyiség felé irányuló hőleadást. Az elmondott problémák legfőbb oka, hogy az árnyékolószerkezetek kialakításánál jelenleg nem veszik kellőképpen figyelembe a valóságban lejátszódó hőtani folyamatokat, és a felmelegedést, illetve a sugárzásos hőleadást befolyásoló paramétereket nem hatásuknak megfelelően kezelik. Dyen paraméterek főképpen az alacsonyhőmérsékleti abszorpciós tényező a^ amely egy felület által a környezetbe kisugárzott hőmennyiséggel arányos, valamint a magashőmérsékleti abszorpciós tényező AN , amely megszabja a beeső napsugárzásból elnyert energiát. Célunk a jelen találmánnyal az említett hátrányok kiküszöbölése és olyan árnyékolószerkezetek kialakítása, amelyek az árnyékolandó helyiségek hőmérsékletének jelentős csökkenését eredményezik, de adott esetben fordított, azaz a felmelegedést elősegítő hatás kifejtésére is alkalmasak. A kitűzött feladatot a találmány szerinti árnyékolószerkezettel úgy érjük el, hogy a szerkezet elemei egyik felületének alacsony hőmérsékleti abszorpciós tényezője (a) legalább 0,55 magas hőmérsékleti abszorpciós tényezője (AN ) pedig legfeljebb 0,5; a másik felület alacsony hőmérsékleti abszorpciós tényezője (a) legfeljebb 0,45. A találmány lényege az a felismerés, hogy az árnyékolószerkezetek hatékonysága alapvetően két tényezőtől függ. Az egyik a külső, napsugárzásnak kitett felület felmelegedése, a másik pedig a belső, az épület felé hőt sugárzó felület sugárzó hatása. Ha a cél az épület hőmérsékletének csökkentése, nyilvánvalóan csökkenteni kell egyrészt a külső felület felmelegedését, és ezzel egyben a befelé vezetett hőmennyiséget, másrészt meg kell szüntetni, vagy a lehető legnagyobb mértékben csökkenteni kell az épület felé irányuló hősugárzást. Ezt a problémát oldjuk meg a találmány szerinti árnyékolószerkezettel. Az abszorpciós tényezők beállítása a gyakorlatban rendkívül egyszerű, minthogy az anyagok ezen jellem-10 15 20 25 zői mérhetők, sőt sok esetben kézikönyvekben is megtalálhatók. így például V.N. Bogoszlovszkij: Építőipari hőfizika (Sztroityelnaja Teplofizika, Vüszsaja Skola, Moszkva, 1970) c. könyvének 13. oldalán táblázatban (l-l. táblázat) vannak feltüntetve különböző építőanyagok felületeinek sugárzási együtthatói és napsugárzásra vonatkozó elnyelési tényezői, amelyek megfelelnek az általunk alacsony-, illetve magas hőmérsékletű abszorpciós tényezőknek nevezett jellemzőknek. Megjegyezzük, hogy mind az alacsony hőmérsékletű abszorpciós tényező (a), mind a magas hőmérsékletű abszorpciós tényező (A) - amely a nap sugárzására definiált mennyiség - értéke az adott felület anyagától és hőmérsékletétől függ. Minthogy azonban mindkét tényező —60 C° és +150 C9 közötti hőmérséklettartományban gyakorlatilag állandó, az építőipari szerkezetek esetén szóbajövő hőmérsékleteken értékük kizárólag a felület anyagától függ. A beállítás történhet az anyag megválasztásán kívül különböző felületbevonatolással, például festéssel, lakkozással vagy felületkezeléssel. A fenti tényezők hatását szemlélteti a különböző felületi jellemzőkkel rendelkező, szerkezetileg azonos minták különböző mértékű felmelegedése (1. táblázat), azonos sugárzási viszonyok mellett, 30 C°-os külső hőmérsékleten: 1. táblázat Felület minősége AN a felmelegedés fényes alumínium 0,4 0,1 48 C° homokfuvatott alumínium 0,4 0,8 37 C° fehér festékkel bevont 0,2 0,95 27 C° fehér festékkel bevont 0,3 0,95 32 C° fehér festékkel bevont szennyezett 0,35 0,95 34 C° zöld festékkel bevont 0,35 0,95 34 C° 30 35 40 45 Látható tehát, hogy a szerkezetek felületi jellemzőinek beállításával a felmelegedés jelentős mértékben 50 befolyásolható. A találmány további részleteit kiviteli példákon, rajz segítségével ismertetjük. A rajzon az 1. ábra a találmány szerint kialakított redőny vázlata 55 nyílászáró szerkezeten kívül elhelyezve, a 2. ábra a találmány szerint kialakított redőny vázlata nyílászáró szerkezet két üvegtáblája között elhelyezve, a 60 3. ábra az 1. ábrán bemutatott redőny és az azonos geometriájú hagyományos redőny, valamint a nyílászáró szerkezet felmelegedését bemutató diagram, a 65 4. ábra a 2. ábrán bemutatott redőny és az azonos geometriájú hagyományos redőny, valamint a 2
