167652. lajstromszámú szabadalom • Műveleti erősítőt tartalmazó analóg differenciáló egység, előnyösen analóg számítógéphez
3 167652 4 független szabályozását valósítja meg. Ezzel szemben az egyik végével az erősítő bemenetéhez csatlakozó, másik végével pedig az erősítő kimenete és a táppont közé kapcsolt másik potenciométer csúszkájával összekötött kondenzátor az említett második potencióméterrel együtt a differenciálási erősítés független g szabályozására alkalmas. A találmány egy kiviteli változatát az ábrán tüntettük fel, amely a differenciáló egység elvi vázlatát tartalmazza. A differenciáló egység W műveleti erősítőből áll, ig amelynek bemenetéhez Ci kondenzátorral sorosan kapcsolt Rj ellenállás csatlakozik. Egy második Rs ellenállás ezzel szemben egyik végével a W műveleti erősítő bemenetéhez, második végével pedig Pj potencióméteren keresztül a műveleti erősítő kimeneté- 15 hez csatlakozik. Egy C2 kondenzátor egyik vége ezenkívül a W műveleti erősítő bemenetéhez, második végével pedig P2 potencióméteren keresztül a műveleti erősítő kimenetéhez csatlakozik. A Pi potenciométer csúszkájának helyzete egy „a" együtthatót, a 20 P2 potenciométer csúszkájának helyzete pedig ,ß" együtthatót határoz meg. Az analóg bemeneti jelet a differenciáló egység We bemenetéhez vezetjük. A kívánt dinamikus jelleggörbéjű kimeneti jelet ezzel szemben a W műveleti 25 erősítő Wy kimenetén kapjuk meg. Ilyen elrendezés esetében a differenciáló egység átviteli függvénye az alábbi alakot veszi fel: lesz „T3 " időállandóval és ekkor az alábbi összefüggéseket kapjuk: V^RaC,; A = c .T^Rid A differenciáló egység beállítás-szabályozásának függetlenségét adott esetben akkor tudjuk legegyszerűbben elérni, amikor a „Ci" kondenzátor kapacitásértékét állandóra választjuk. Ebben az esetben a differenciálási időállandó szabályozása az „a" együtthatónak a Pi potenciométer révén elvégzett változtatásával vagy az Rj ellenállás értékének változtatásával történhet, amely változtatásokat együttesen is elvégezhetjük. A differenciálási erősítést a ,ß" értékének a P2 potenciométer révén elvégzett változtatásával, vagy a C2 kondenzátor kapacitásértékének változtatásával végezhetjük el, amely változtatásokat együttesen is végrehajthatjuk. A szűrési időállandót ezzel szemben az Rj ellenállás értékének változtatásával szabályozhatjuk. Az analóg differenciáló egység három említett paraméterének az ilyen módon megoldott szabályozása a paraméterértékek teljes tartományában kölcsönösen teljesen független szabályozást biztosít, amely tekintetbe veszi a paraméterek lehetséges összes kombinációját is. KG(S) = Ti 8 (l + T a s)(l*T 9 s) ahol: „T,", „T2 " és „T 3 " az időállandókat jelölik, amelyeket az alábbi összefüggések határoznak meg: 1 £ Ti = a R 2 CijT 2 ~ a R 2 C 2 ;T 3 = RiCiJ továbbá s a Laplace-operatort jelöli. Amennyiben a differenciálási „Ti" időállandót a „T2 " időállandóval azonosra választjuk, akkor a differenciálási „A" erősítés egyenlő lesz a „Ti" időállandónak a „T2 " időállandóhoz viszonyított arányával, továbbá a „Tf" szűrési időállandó egyenlő 30 SZABADALMI IGÉNYPONT Műveleti erősítőt tartalmazó analóg differenciáló egység, előnyösen analóg számítógéphez, azzal jellemezve, hogy a műveleti erősítő (W) bemenetéhez 35 kondenzátorral (Ci) sorosan kapcsolt ellenállás (Rí) csatlakozik, ehhez a bemenethez csatlakozik még egy második ellenállás (R2 ), valamint egy második kondenzátor (C2 ) egyik kivezetése is, a műveleti erősítő (W) kimenete és a talppont közé két potenciométer 40 (Pi és Pa ) van kapcsolva, és a második ellenállás (R 2 ) második kivezetése az egyik potenciométer (Pi) csúszkájához, a második kondenzátor (C2 ) második kivezetése pedig a másoik potenciométer (P2 ) csúszkájához van kötve. 1 db rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 760290, OTH, Budapest
