167647. lajstromszámú szabadalom • Ragasztóanyag főként rétegelt lemezek kemény rostlemezek és forgácslemezek előállításához

3 167647 4 dehid-alapú műgyantával keverik és a kapott ragasztóanyaggal kemény rostlemezeket ül. forgácslemezeket gyártanak kizárólag az időjárás káros hatásainak ki nem tett helyekre, azaz belső használatra. Ugyancsak rétegelt lemezek ragasztóanyagainak előállításával foglalkozik a Tappi c. szaklap 1967. évi 50. számában közölt „Thermosetting adhesives from eledtrodialyzed lignosulfonates" című közlemény, mely szerint a ragasztóanyagot fenol-formaldehid-alapú műgyantákkal kevert ligninszulfonátokból állítják elő. A találmány feladata ligninszulfonát alapú javított adhéziós tulajdonságú, ipari méretekben egyszerűen előállítható ragasztóanyag kidolgozása. A találmány szerint ezt a feladatot azzal oldjuk meg, hogy a ragasztóanyagban levő ligninszulfonát legalább 50%-ának molekulasúlya legalább 5000. A találmány szerinti ragasztóanyag további jellemzője az, hogy a ligninszulfonát ligninszulfonsav és alkáli fémek vagy alkáli földfémek sója, melynek 10 g ligninszulfonát/100 ml oldószer töménységű oldatánál a pH-érték 6-13 között van; a ligninszulfonát közömbösített, 50%-os vizes oldatának viszkozitása 23°C hőmérsékleten legalább 10.000 cP: Tétegeit lemezek előállításánál a ligninszulfonát és a fenolformaldehidalapú műgyanta súlyaránya 70:30—20:80 között van: kemény rostlemezek előállításánál a ligninszulfonát és a fenol-formaldehid-alapú műgyanta súlyaránya 50-: 10-20:80 között van. A találmány azon a fiismerésen alapul, hogy a kívánt mértékű ragasztóhatás a ligninszulfonát molekulasúlyeloszlása alapján pontosan meghatározható. A találmány szerinti ragasztóanyag használatakor a sajtolási technológiában ugyanazokat a nyomás- és hőmérsékletviszonyokat kell alkalmazni, melyeket rétegelt lemezeknek az ismert kereskedelmi minőségű fenol-formaldehid-alapú műgyantával való előállításakor használnak. Mivel a találmány szerinti ragasztóanyaggal előállított rétegelt lemezek teljes mértékben megfelelnek a külső, az időjárás viszontagságainak kitett körülmények között fellépő igénybevételeknek és a ragasztóanyagba kevert ligninszulfonátok költségei lényegesen alacsonyabbak, a találmány szerinti ragasztóanyag használatának figyelemre méltó gazdaságossági előnyei vannak. A találmány szerinti ragasztóanyag a késztermékben nem idéz elő korróziós jelenségeket és nem roncsolja a késztermék szövetszerkezetét úgy, mint az a technika állásához tartozó ismert, savas kémhatású ragasztókkal előállított termékeknél megakadályozhatatlanul bekövetkezik. A találmány szerinti ragasztóanyaggal vízálló forgácslemezek állíthatók elő. Ez jelentékeny előny, mivel a technika állásához tartozó ismert, fenol-formaldehid-alapú műgyantával ragasztott termékek nem víz- ül. időjárás állóak. Ezt a tényt a Sarja I - Puu 42 jelű hivatalos közlemény „About the properties of phenol-glued particle board and the study the of" című cikkében a Finn Állami Ipari Kutató Intézet közli. A találmány szerinti ragasztóanyaggal előállított késztermékek gyártásának az a nagy előnye, hogy a szulfitlúgot vagy más szavakkal a ligninszulfonátot alkalmazó gyártás során egy lépésben történik a késztermék keményítése és az ismert eljárásokhoz viszonyítva a sajtolási idő lényegesen rövidebb. A találmány szerinti ragasztóanyaggal előállított termékeknél a korróziós hatások és a szerkezet roncsolódása elkerülhető, ami az ismert ragasztóanyagokkal előáUított lemezeknél mindezideig még nem elkerült. A felsorolt előnyös tulajdonságok a találmány szerinti ragasztóanyaggal előállított késztermékeket főként gazdaságossági szempontokból helyezik az ipari méretekben való előállíthatóságot is figyelembevéve az 5 ismert megoldások elé. A találmány szerinti ragasztóanyag előállításához szükséges nyersanyagot az önmagában ismert módon előállított szulfitlúgból lehet elválasztani a molekulasúly szerinti megoszlás figyelembevételével. 10 A nyers ragasztóanyagokként alkalmazható ligninszulfonátok hatékonyságát a molekulasúlyuk megoszlásának alapján lehet megállapítani. Ennek megfelelően a ragasztóanyagbe bekevert ligninszulfonátok legalább 50%-ának molekulasúlya nagyobb mint 15 5000. A találmány szerinti ragasztóanyag előállításához felhasználható ligninszulfátok minősítését a viszkozitás függvényében is meg lehet adni. Annak a vizes 20 oldatnak, amelyik 50% meghatározott molekulasúlya ligninszulfonátot tartalmaz közömbösítés után a viszkozitási értéke legalább 10.000 cP. A viszkozitást 23° C hőmérsékleten és 50/perc fordulatszámon Brockfield RVT viszkoziméterrel kell meghatározni. 25 A találmány szerinti ragasztóanyagban az alkáli fémek vagy alkáli földfémek sóiként alkalmazott ligninszulfonátok pH értékét 6—13 közötti értékre kell beállítani egy olyan oldatban, melyben az oldat koncentrációja 10 g ligninszulfonát/100 ml. 30 A találmány szerinti ragasztóanyagot a fentiekben ismertetett ligninszulfonát és fenol-formaldehid-alapú műgyanták vizes oldatából állítjuk elő. A ligninszulfonát és a fenol-formaldehid-alapú műgyanta keverékének súlyaránya rétegelt lemezek előállításához cél-35 szerűen 70:30-20:80 között van. A ragasztóanyag víztartalma 30—70% között lehet. A viszkozitást a ragasztóanyag víztartalmának vagy felhasználási hőmérsékletének beállításával lehet szabályozni. A találón many szerinti ragasztóanyag felhasználási viszkozitása célszerűen 100-2000 cP között van. A találmány szerinti ragasztóanyaghoz térhálósítószerként formaldehidet, paraformáldehidet vagy furfuraldehidet lehet adalékként bekeverni. 45 Különféle ismert töltőanyagokat mint pl. krétát, falisztet és búzalisztet a kívánt tulajdonságok függvényében lehet bekeverni a rétegelt lemezek és forgácslemezek előállításához felhasználandó ragasztóanyagba. 50 Forgácslemezek előállításánál a találmány szerinti ragasztóanyaghoz a késztermék dúzzadási tulajdonságainak beállítására paraffint lehet adagolni. A paraffint a gyártási eljárás során a kívánt eredmény biztosítására a faforgács közé is be lehet keverni. 55 A találmány szerinti ragasztóanyagot a továbbiakban példák segítségével részletesen ismertetjük. 60 1. példa Az 1. példát az ismert és a találmány szerinti ragasztóanyagokkal gyártott termékek összehasonlítására dolgoztuk ki. Az I. táblázatban a ragasztó 55 gyártására felhasznált lignin-szulfonátok és szulfitlúg jellemző tulajdonságait, nevezetesen pH-értékét, molekulasúlyeloszlását és viszkozitását adjuk meg. 2