167645. lajstromszámú szabadalom • 3,4-dihidro-2H-pirán- 2,4-dionokat tartalmazó herbicid, akaricid, fungicid és növényi növekedést szabályozó kompozíciók, valamint eljárás ezek hatóanyagának előállítására

29 167645 30 1 2 3 4 73 500 5 1 250 4 0 125 4 0 77 500 5 1 250 5 0 125 4 0 78 500 5 0 250 4 0 125 4 0 79 500 5 2 250 5 0 125 4 0 82 500 5 0 250 5 0 125 4 0 összehasonlítási vegyület 500 250 125 3 2 1 0 0 0 Kísér- Hatóleti anyag vegyü- mennyilet sor- sége as szama (g/1000 nQi-i

hfi'í Széleslevelű haszonnövének Fű szerű gyomok Paradi-Kakas- Bab Retek Ubor- Répa csőm ka 67 71 73 77 78" 82 150 150 150 150 150 150 5 5 4 4 5 5 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 10 14. kísérlet Pázsit növekedésének szabályozása 9 cm átmérőjű cserépben növekedő pázsitot (fajta: Highland tippan) kisméretű nyíróeszközzel mintegy 1,5 cm magasságra nyírunk. A nyírás után 2 nappal a kísérleti vegyületből all. példában ismertetett módon készített nedvesíthető porkészítményt vízzel a kívánt koncentrációra hígítjuk, és az így kapott hig szuszpenziót 1000 liter/hektár arányban a megnyírt pázsitra permetezzük. A kezelés után 5 nappal, majd 12 nappal a pázsit magasságát megmérjük. A kapott eredményeket az alábbi XV. táblázatban adjuk meg. Minden egyes kísérletet háromszor megismételtünk. XV. táblázat 13: kísérlet Szelektív herbicid hatás vizsgálata Termőtalajt töltünk 780 cm2

felületű tartályba, majd a talajba kakaslábfű, bab, retek, uborka, répa és paradicsom magvait vetjük. A magvak elvetése után a magvakat talajréteggel befedjük, majd a tartályt üvegházban helyezzük el. Amikor a növények magassága eléri az 5-8 cm-t, akkor a kísérleti vegyületből all. példában ismertetett módon készített nedvesíthető porkészítményt vízzel kívánt koncentrációra hígítjuk, és az így kapott hig vizes szuszpenziót 1000 liter/hektár arányban a növények lombozatára permetezzük. A kezelés után 10 nappal minden egyes növény fejlettségét megvizsgáljuk és az 1. kísérletnél ismertetett minősítési skála alapján szabad szemmel értékeljük. A kapott eredményeket az alábbi XIV. táblázatban adjuk meg. XIV. táblázat 15 A kísérleti Hatóanyag vegyület mennyisége (g/1000 m2

) Főmagasság kezelés sorszáma mennyisége (g/1000 m2

) után 5 nappal 12 nappal 20 68 100 1,3 1,5 1,5 1,6 1,9 1,8 72 100 1,4 1,6 25 1,4 1,5 1,8 1,8 82 100 1,4 1,3 1,6 1,5 30 1,5 1,8 3R Kezeletlen — 3,8 3,5 3,8 7,0 7,5 7,0 40 45 50 15. kísérlet Fungicid hatás vizsgálata Uborka (fajtája: Sagami-Hampaku) magvait vetjük el és növesztjük cserépben. A sziklevél megjelenésekor a kísérleti vegyületből a 11. példában ismertetett módon készített nedvesíthető porkészítményt kívánt koncentrációra hígítjuk, majd a kapott hig emulziót 10 ml mennyiségben a cserépben a talajra öntjük. A kezelés után egy nappal búzakorpán- és pelyván tenyésztett, Rhizoctonia solani nevű gombával oltjuk be az uborkát. A beoltás után 5 nappal megvizsgáljuk a gomba állapotát és kiszámoljuk a preventív fungicid értéket. A kísérletet egy adott hatóanyagkoncentráció vizsgálatára két paralellben végeztük; így az alábbi XVI. táblázatban megadott értékek átlagértékek. XVI. táblázat 55 Kísérleti vegyület sorszáma összeha1 sonlítási vegyület 150 3 0 0 0 0 1 Kezelet{ len tartály 0 0 0 0 0 0 Preventív érték Hatóanyag mennyisége • 60 500 p.p.m 100 250 p.p.m 100 125 p.p.m 86 16. kísérlet Akaricid hatás vizsgálata Kidney-féle bab magvait elvetjük cserépben, majd 65 a növény kihajtása után 7-10 nappá az egyik fő levélre 30 kifejlett nőstény Tetranychus desertörum rovart helyezünk. A következő napon a kártevőket ! 15