167630. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vakcina és szérum előállítására sertések és borjak enterális coli-megbetegedései ellen
11 167630 12 végül (d) kontrollként a törzsek hasmenést okozó képességének ellenőrzésére az 0141 és 0149 törzsek levestenyészeteivel malacokat fertőztünk. A kapott eredményeket a 3. táblázatban foglaltuk össze. 3. táblázat 24-72 órát élt szopósmalacok ST, LT enterotoxinokkal, enteropatogén E., coli levestenyészetekkel és enterotoxin-szérum keverékekkel történő kezelésének eredménye Kezelés ml Kezelt malacok száma 30 30 3 (oltatlan kocától) 3 (oltatlan kocától) 8 (oltatlan kocától) 30*30 3 (oltatlan kocától) 30*30 3 (oltatlan kocától) 30*30 30 30 1 (oltatlan kocától) 4 (oltott kocától) 4(oltott kocától) 30 6 (oltatlan kocától) 30*20 1 (oltatlan kocától) 30 6 (oltatlan kocától) Hasmenésben megbetegedett malacok száma 0141 ST 0131 LT Kezeletlen 0141 ST+0141 antiszérum 0141 LT+0141 antiszérüm 0141 LT+negatív szérum 0141 ST 0141 LT 0141 élő levesteny. 0149 élő levesteny.-* 0149 antiszérum 0149 élő levesteny. A táblázatból látható, hogy az 0141 törzs ST és LT enterotoxinjai a per os kezelt fogékony máacok többségét hasmenésben megbetegíti. A baktériumokat nem tartalmazó ST és LT enterotoxinok megbetegítő képessége egyértelműen igazolja, hogy az enteropatogén E. coli baktériumok hasmenést előidéző hatásukat enterotoxinjaik vagy nagyrészt enterotoxinjaik révén fejtik ki. Az 0141 törzzsel termelt enterotoxinok elleni hatóanyagokat, tartalmazó szérum a törzs ST enterotoxinjának hasmenést okozó hatását kivédte. Ugyanennek a törzsnek az LT enterotoxinját szérumunk csak kisebb mértékben^semlegesítette. A negatív szérum nem rendelkezett hasmenést kivédő hatással. Az oltott kocák malacai ST és LT enterotoxin bevitele után egészségesek maradtak. Ez arra mutat, hogy a kocák oltása a betegség elleni védekezés szempontjából hasznosnak ítélhető meg. Az anyák ezek szerint malacaikat coli-anti-enterotoxikus védettséggel ruházzák fel. A kocák preventív oltása tehát mindenképpen indokolt. A kísérletek ellenőrzéseképpen oltatlan kocákból származó malacokat per os az 0141 és 0149 törzs levestenyészeteivel fertőztünk. Az állatok nagyrésze a fertőzés után hasmenést kapott. Enteropatogén E. coli törzsek tenyészete tehát az egészen fiatal, normális körülmények között tartott malacokat képes megbetegíteni. Ezt a megbetegítő képességüket nyilván úgy fejtik ki, hogy a bélcsatornában enterotoxinokat termelnek. (Emellett egyéb kórfolyamatok is lejátszódhatnak). Erre utal az is, hogy az 0149 40 45 50 55 60 65 levestenyészettel és homológ szérummal kezelt állat hasmenésben nem betegedett meg, bár a kontrollok közt is maradtak egészséges egyedek. Ezek a kísérletek igazolták és alátámasztották a bélkacspróbában kapott védési eredményeinket; a találmány szerinti szérum védőhatását — legalábbis az ST enterotoxin vonatkozásában — maradéktalanul igazolni tudtuk. Kocák oltásakor kapott eredményeink, Tizenkét kocát vemhességük előrehaladott szakában, a várható elles időpontját megelőző 30. és 15. napon 10—10 ml 0141 törzzsel termelt oltóanyaggal oltottunk. A kocák az oltást reakció nélkül viselték el. A megellett kocák 105 malaca közt hasmenés vagy egyáltalán nem vagy csak elvétve fordult elő. A kísérletekből látni, hogy a máacok elég magasfokú védettségre tettek szert. Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a találmány szerinti eljárással előállított oltóanyag kipróbálására végzett kísérleteink során igazolni tudtuk, hogy (1) egészen fiatal szopósmalacok a csírákat nem tartalmazó enterotoxin készítményekkel megbetegíthetők és ez a megbetegítő hatás anti-enterotoxinokat tartalmazó szérumkészítménnyel kivédhető. Ebből következik, hogy az enterotoxin a betegség előidézésében döntő szerepet játszik; (2) az eltérő szerológiai típusokba tartozó enteropatogén E. coli törzsek által termelt hőálló, valamint hőérzékeny enterotoxinok egymás közt immunbiológiailag azonosak, tehát aktív immunizálás során elegendő védelmet képesek nyújtani saját, illetve eltérő szerológiai típusba tartozó törzsek enterotoxinjai ellen; (3) az immunizált kocák 6
