167615. lajstromszámú szabadalom • Hívásterhelést megosztó rendszer több adatfeldolgozó egység között

7 167615 8 vagy jelkombinációval állítjuk be. Mint a logikai algebrából már ismeretes, „-"-al ÉS műveletet, „+

" jellel VAGY műveletet jelölünk. Egy adott fő állapotban a sorrendi áramkör automatikusan és fokozatosan végighalad a különböző lehetséges segédállapotokon. A műveleti egységek vezérlését az egységek baloldalán jelölt bemenetekről végezzük. Az egységek ezen bemenetre kapcsolt jel hatására működnek. Az ILR műveleti egység feladata, hogy nyolcas számrendszerben 300-al, binárisan pedig 11 000000-val jelölt állandó információt szolgáltasson. A SUB műveleti egység két adatbemenetén (felső oldalán) (A) adatokat és (X)x adatokat fogad, kiszámítja a két adat közötti különbséget és az eredményt SUB kimenetén szolgáltatja. Az SRI és a JPL műveleti egységnek az a feladata, hogy elemezzék adott bináris elem vagy bit értékét (O-t vagy 1-et, például A9-et az SRI egységnél és AO-át a JPL egységnél) és baloldali alsó bemenetükön (SRI, JPL) jelet szolgáltassanak, ha a bit é

rtéke 1, vagy jobboldali alsó bemenetükön (SRI, JPL) jelet, ha a bit értéke 0. Az IAR1 és az IAR2 műveleti egységeknek az a feladata, hogy az (A) adatokhoz egy állandó értéket (201, 200 értéket) hozzáadjanak. Feltételezzük, hogy kezdetben az összes áramkör nyugalomban és 0 állapotban van. Az a memóriarekesz, amely a CICA címen található, olyan BMN információt tartalmaz, amelynek balról jobbra 0-tól 15-ig számozott 16 bitje van, mint azt az 5. ábrán ábrázoltuk. Ezt az információt a BM szám és a BN szám együttesen képezi. Ezeket a számokat azért választottuk meg, hogy adott megoszlási arányt hozzunk létre az ábra szerinti két központi egység terhelése között, tehát az UCA központi egységnek az N számú észlelt hívás közül M számú hívást kell feldolgozni. Az 5. ábra szerint választott példa szerint a BM és BN számoknak a következő bináris értéke van: BM= 10110 BN= 1000110 Az UCA központi egység így a 70 észlelt hívás közül 22 hívást fog feldolgozni. Az EZ rekesz egy CICA címet tartalmaz. A memóriarekesz továbbá alkalmassá teszi a CCU áramköröket, hogy megtalálják a BM és a BN számokat. Megjegyezzük, hogy ez a címzési mód a rendszernek nagyobb rugalmasságot biztosít. Ez abból is kitűnik, hogy lehetőség van egyéb memóriarekeszek például a CICA cím rekeszének az alkalmazására valamint arra, hogy ebbe a BM és BN számok egyéb értékeit is beírjuk, amely értékek a két központi egység előzőtől eltérő terhelésmegoszlási arányának felelnek meg. A választott megoszlási aránynak megfelelően az EZ rekeszben megtalálhatjuk annak a memóriarekesznek a címét, (a választott példánál éppen a CICA címet), amelynél a BM és BN számoknak a megfelelő értékei vannak tárolva. Az a memóriarekesz, amely a CICB címen helyezkedik el, változó információt tartalmaz, amely balról számozva nullától 15 bites, tehát összesen 16 bites lehet, és ezt az 5. ábrán szemléltettük. Ezt az információt egy olyan CM szám képezi, amelynek eredeti értéke 1 000 000, továbbá olyan CN szám, amelynek értéke éppen 1. a CICB címet az EY rekeszbe írjuk. Az első hívás észlelésekor a CCU áramkörök olyan AP jelet kapnak, amely a 3. ábra szerinti áramkörök feldolgozási műveletét indítja, amely AP jelet a 4. ábrán négyzettel jelöltünk. Az AP jel a sorrendi SQ áramkört az SQA1 állapotba helyezi, amely főállapotnak tekinthető, és a sorrendi SQ áramkör fel nem tüntetett módon az EZ 5 rekesz kiolvasási folyamatát vezérli. A rekesz tartalmát, a CICA címet, beírjuk az X regiszterbe. Ez a művelet akkor fejeződik be, amikor a sorrendi SQ áramkör az SQA2 állapotba lép. Az EY rekesz tartalmát, a CICB címet, szintén kiolvassuk és a B 10 regiszterbe írjuk. Ezt a két műveletet a 4. ábra szerinti folyamatábrán is feltüntettük, mégpedig a következő jelölés szerint: CICA -> X; CICB ->• B. A sorrendi SQ áramkör továbblép a SQA3 állapotba. A B regiszter által szolgáltatott CICB címen található rekesz CMN 15 tartalmát kiolvassuk és az A regiszterhez továbbítjuk, és ezt a 4. ábrán a következőképpen jelöltük: CMN -+ A. A sorrendi SQ áramkör ekkor az SQA4 állapotba lép. Az SQA4 állapotnak megfelelő jelet az SUB műveleti egységhez vezetjük. Azon memóriarekesz 20 (BMN) tartalmát, amelynek (CICA) címét az X regiszterben tároljuk, és amelyet a 3. ábrán (X^al jelöltünk, kiolvassuk, majd szintén az SUB műveleti egységhez csatlakoztatjuk. Ez utóbbi egység a BMN információt kivonja a CMN információból és az 25 eredményt az A regiszterbe írja. Ezt á műveletet a 4. ábrán a következőképpen jelöltük: CMN BMN -*• A. Ha a BMN és CMN információknak az értéke megegyezik az 5. ábrán a BMN és CMN1 vonalaknál feltüntetett értékekkel, akkor a kivonás elvégzése 30 után a SUB1 vonalon jelölt értéket kapjuk; azaz 1101110110101010 ' értéket. Valóban, a CM szám értéke nagyobb a BM szám 35 értékénél és ezt a kivonást úgy is tekinthetjük, hogy a BM számot kivonjuk a CM számból és a BN számot is kivonjuk a CN számból. A sorrendi SQ áramkör ezután az SQA5 állapotba lép és egy SQA5 jellel vezérli az SRI műveleti egység 40 működését. Ez a műveleti egység megvizsgálja az A regiszterben rögzített SUB1 eredmény 9. helyértékű bináris elemének értékét (5. ábra). Ennek az A9 bitnek az értéke éppen 0, amely ha figyelembevesszük a CMN információ eredeti értékét, azt jelenti, hogy a 45 feldolgozott hívások száma még nem érte el a BM számnak megfelelő értéket. A SUB1 műveleti egység 9. bitjének a vizsgálata így a következő kérdéssel egyenértékű: „Vajon a feldolgozott hívások száma elérte-e már a BM szám értékét? ". Ezt a kérdést a 4. 50 ábrán olyan rombusszal jelöltük, amelybe a fenti kérdést szimbolikusan „(A)M = 0? " jelöléssel helyettesítettük. Tagadó válasz esetén az SRI műveleti egység §RI jelet szolgáltat. Az SRI valamint az SQA5 jelek együttes kombinációja a sorrendi SQ áramkört 55 az SQB állapotba lépteti. A 4. ábrán ekkor a rendszer működése a fenti rombusz NEM ágán (NON) folytatódik. Az SQB1 jel működteti a JPL műveleti egységet. Ez utóbbi megvizsgálja az A regiszterben rögzített 60 SUB1 eredmény O. bitjének az értékét. Ennek az AO bitnek az értéke 1, és ez azt jelzi, hogy az észlelt hívások száma még nem érte el a BN szám értékét. A SUB1 eredmény 0. bitjének a vizsgálata a következő kérdést jelenti: „Az észlelt hívások száma elérte-e már 65 a BN szám értékét? " Ezt a kérdést a 4. ábrán olyan rombusszal jelöltük, amelyben az „(A)N = 0?" kifejezést írtuk. Negatív válasz esetén a sorrendi 4