167607. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kukorica és más kultúrnövények termésminőségének javítására, a növény érésének meggyorsítására és szemtermése nedvességtartalmának csökkentésére
167607 3 4 egy időpontban való kiszórásával elért eredmény nem volt kielégítő. Az ilyen irányú kutatások alapján az az általános nézet terjedt el, hogy nitrogént, káliumot és foszfort tartalmazó műtrágyakeverék alkalmazása esetén nitrogénből a foszforhoz és a káliumhoz képest nagy mennyiséget kell használni. (Kreybig Lajos: Trá- 5 gyázástan, Mezőgazdasági Kiadó, 1954.) Ez azt jelenti, hogy ha valamilyen okból a foszfor mennyiségét növelni kellene, akkor a nitrogéntartalmú műtrágyakomponens mennyiségét is arányosan növelni kell. (Mizsáovszky, Szondi, Jócsik: Trágyázás, Mezőgazda- 10 sági Kiadó, 1955.) A foszforban gazdag talajokba a fenti elv alapján olyan műtrágyakeveréket juttattak, amely foszfort egyáltalán nem tartalmazott. Az említettekkel szemben azt találtuk, hogy a 15 kultúrnövények termésminőségének javítását, tenyészidejének lerövidítését és szemtermése nedvességének csökkentését egyszerű (egy menetben való) műtrágyázással biztosíthatjuk, ha foszforban szegény vagy foszforrral közepesen ellátott talajok esetén a talajba olyan, nitrogént, foszfort és káliumot tartalmazó műtrágyát juttatunk, amelyben a nitrogénfoszfor arány (a foszfort P2 0 5 -ben kifejezve) 1:1,1 vagy a foszfor szempontjából ennél nagyobb, illetve „ ha a talaj az említett komponensekből egy adott mennyiséget már tartalmaz, akkor a talaj nitrogénfoszfor arányát az említett értékre állítjuk be, a foszforban gazdag talajokba pedig 1 súlyrész nitrogénre számítva legalább 0,5 súlyrész foszfort tártai- 3 „ mázó műtrágyát juttatunk. A találmány szerinti eljárásban használt műtrágya egyébként egy súlyrész nitrogénre számítva K2 O-ban kifejezve legalább 0,5 súlyrész káliumot tartalmaz. A találmány szerint az ilyen összetételű műtrágyával egyidejűleg adott 35 esetben előnyösen nyomelemként vasat és cinket is juttatunk a talajba. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kivitelezése során oly módon járunk el, hogy megvizsgáljuk a talajt nitrogén-, foszfor- és káliumtartalom szempont- 40 jából, és figyeíembevéve a talajtípust és a termesztendő növényfajt és növényfajtát, meghatározzuk az egy menetben kiszórandó műtrágya összetételét és mennyiségét. Célszerűen speciális műtrágyákat készítünk minden fontosabb növényfajhoz, növényfajta- 45 hoz és talajtípushoz. A műtrágyát célszerűen a vetés előtt vagy azzal egyidejűleg szórjuk ki a talajra. A találmány szerinti eljárással a hosszabb tenyészidejű növények, különösen a kukorica tenyészidejét olyan mértékig lerövidíthetjük, hogy azok termése a 50 kontinentális éghajlat viszonyai között még a legkedvezőtlenebb időjárás esetén is betakarítható. Ez azt jelenti, hogy a szemek nemcsak érettek, hanem nedvességtartalmuk annyira lecsökkent, hogy a termés szárítható és raktározható. 55 A találmány szerinti eljárás legfontosabb előnye, hogy alkalmazása révén a termésben az ásványi anyagoknak a nitrogénhez viszonyított aránya kedvezően megnövekszik, ami a termés takarmányként való g0 értékesülését nagymértékben fokozza. A találmány szerinti eljárás lehetővé teszi a nagyobb terméshozamot biztosító hosszabb tenyészidejű növényfajták termesztését. A találmány szerinti eljárással termesztett növények termésének betakart- g5 táskori nedvességtartalma csökken, így az egyébként betakaríthatatlan termés is betakaríthatóvá válik. Az eljárás további előnye, hogy az említett eredmények elérését igen egyszerű módon, egy menetben való műtrágyázással teszi lehetővé. így a találmány szerinti eljárás nemcsak nagyobb termést biztosít, hanem a szokásos eljárásoknál kisebb munkaráfordítást is igényel. A találmányt az alábbi példákkal világítjuk meg közelebbről az oltalmi kör korlátozása nélkül. 1. példa Kukorica termesztése a) 6,5 pH-jú homokos talajba a vetés előtt hektáronként 110 kg nitrogént, 125 kg P2 O s -t és 100 kg K2 0-t tartalmazó műtrágyát, továbbá 400 liter 0,2% vascitrátot és 0,5% ZnS04 .7H 2 0-t tartalmazó oldatot juttattunk. Az így előkészített talajba MV SC 530 hibridkukoricát vetettünk. Egy kontrolltáblán ugyanakkor hektáronként 174 kg nitrogént, 104 kg P2 O s -t és 139 kg K 2 0-t tartalmazó műtrágyát juttatunk a talajba, és az előbb említett hibridkukoricát vetettük. A kontrolltáblán termesztett kukorica betakarításkori nedvességtartalma 34%, ezzel szemben a találmány szerinti eljárással műtrágyázott táblán 28% volt. A termés a kontrolltáblán nem volt betakarítható, míg a találmány szerinti eljárás alkalmazása esetén betakaríthatóvá vált. Ez utóbbi esetben a növény érése kb. 10-14 napal előbb következett be. A kétféle termést sertések takarmányozására használtuk és azt tapasztaltuk, hogy a találmány szerinti eljárással termelt kukorica 10%-kal nagyobb súlygyarapodást eredményezett. b) Közepes foszfortartalmú vályogtalajba ősszel hektáronként 100 kg nitrogént, 120kgP2 O s -tés 120 kg K2 0-t tartalmazó műtrágyát juttattunk. Ugyanakkor 500 liter 0,3% Fe-EDTA-t és 0,3% ZnS04 .7H 20-t tartalmazó oldatot juttatunk a talajba. Egy kontrolltáblán hasonló talajra hektáronként 200 kg nitrogént, 150 kg P2 O s -t és 150 kg K 2 0-t tartalmazó műtrágyát szórtunk tó. Mindkét talajba MV SC 620 hibridkukoricát vetettünk. A kontrolltáblán a termés betakarításkori nedvességtartalma 41%, a kísérleti táblán 29% volt. A találmány szerinti eprással műtrágyázott talajon tehát az egyébként betakaríthatatlan termés betakaríthatóvá vált. 2. példa Őszi búza termesztése a) Foszforrral gyengén ellátott enyhén savanyú vályogtalajba (pH 6,5) hektáronként 100 kg nitrogént, 120 kg P2 O s -t és 120 kg K 2 0-t tartalmazó műtrágyát j uttattunk. Egy hasonló kontroll táblára hektáronként 110 kg nitrogént, 80 kg P2 O s -t és 80 kg K 2 0-t tartalmazó műtrágyát j uttattunk. Mindkét táblára Kavkaz fajtájú őszi búzát vetettünk. A kontrolltáblán a termés betakarításkori nedvességtartalmát 19%-nak, a kísérleti táblán 15%nak találtuk. így a kontrolltáblán a termés még nem volt betakarítható, amikor a kísérleti táblán a termés betakaríthatóvá vált. A termésidő mintegy egy héttel rövidült meg. 2
