167602. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-(kis szénatomszámú alkil-)-2-vagy -3-CEFÉM-4-karbonsav-származékok előállítására

15 167602 16 alakíthatjuk, vagy a védett karboxil-csoportot más védett karboxil-csoporttá vagy szabad karboxil-cso­porttá alakíthatjuk. Az (If) általános képletű vegyületeket a találmány szerint úgy állíthatjuk elő, hogy az (le) általános képletű vegyületeket trialkil-oxónium-haloboráttal vagy valamely iminohalogenid-képző reagenssel és iminoéter-képző reagenssel reagáltatjuk, majd a ka­pott vegyületet acilezőszerrel kezeljük, végül a kapott terméket szükség esetén hidrolizáljuk. Trialkil-oxónium-haloborátként például trimetil­oxónium-klórborátot, trimetil-oxónium-fluorborátot vagy trietil-oxónium-fluorborátot használhatunk. Iminohalogenid-képző reagensként például foszfor­trikloridot, foszforpentakloridot, foszfortribromidot, foszforpentabromidot, foszforoxikloridot, tionilklo­rídot, foszgént vagy hasonlókat alkalmazhatunk. Az iminohalogenid-vegyületek továbbreagáltatásá­ra iminoéterképző reagensként például alkoholokat, így alkanolokat (például metanolt, etanolt, propanolt, izopropanolt, butanolt vagy terc-butanolt), az alkil­láncban alkoxi-csoporttal (így metoxi-, etoxi-, pro­poxi-, izopropoxi- vagy butoxi-csoporttal) szubsztitu­ált alkoholokat, vagy a felsorolt alkoholok fémsóit, például alkálifémekkel (így nátriummal vagy kálium­mal) vagy alkáliföldfémekkel (így kalciummal vagy báriummal) képezett alkoxidjait használhatjuk fel. A reakciókat rendszerint oldószerben hajtjuk végre. Oldószerként olyan anyagokat használhatunk fel, amelyek nem fejtenek ki kedvezőtlen hatást a reakció menetére. Oldószerként például kloroformot, metilénkloridot, tetrahidrofuránt, dioxánt vagy ha­sonló anyagokat alkalmazhatunk. A reakció hőmérséklete nem döntő jelentőségű tényező. A reakciókat rendszerint szobahőmérsékle­ten vagy hűtés közben hajtjuk végre. Az acilezést az (Id) általános képletű vegyületek acilezésénél ismertetett körülmények között végez­hetjük. A kapott reakcióterméket szükség esetén hidroli­záljuk. A hidrolízis során a reakcióelegyet vÉbe, vagy víz és hidrofil oldószer, például metanol vagy etanol elegyébe öntjük. A vízhez kívánt esetben bázist, például alkálifém-hidrogénkarbonátot vagy trialkil­amint, vagy savat, például h% sósavat vagy ecetsavat adhatunk. A fenti reakciók során az (le) általános képletű vegyületek R'b acilamino-csoportja az acilezőszernek megfelelő R'b' acilamino-csoporttá alakul. A fenti reakciók során vagy után adott esetben a szabad karboxil-csoportot védett karboxil-csoporttá alakíthatjuk, vagy a védett karboxil-csoportot más védett karboxil-csoporttá vagy szabad karboxil-cso­porttá alakíthatjuk. Az (íj) általános képletű vegyületeket a találmány szerint úgy állíthatjuk elő, hogy az (Ii) általános képletű vegyületek hidroxil-védőcsoportját lehasítjuk. A reakciót ismert módon, például sav vagy bázis felhasználásával, redukcióval vagy hasonló módszerrel hajtjuk végre. A felhasznált módszert az eltávolítandó védőcsoport jellegének megfelelően választjuk meg. A benziloxikarbonil-, szubsztituált benziloxikarbonil-, alkoxikarbonil-, szubsztituált alkoxikarbonil-, aralk­oxikarbonil-, adamantiloxikarbonil-, tritil-, szubsztitu­ált feniltio- és hasonló csoportok lehasítását rendsze­rint savas kezeléssel végezzük. Savként például han­gyasavat, trifluorecetsavat, benzolszulfonsavat, p-tolu­olszulfonsavat vagy hasonló vegyületeket, előnyösen azonban csökkentett nyomáson könnyen lepárolható savakat használunk fel. Az utóbbi savak közül példa­ként a hangyasavat és a trifluorecetsavat említjük meg. A felhasználandó savat az eltávolítandó védőcso-5 port jellegének megfelelően választjuk meg. Ha a savas kezelést oldószer jelenlétében végezzük, reakciókö­zegként hidrofil szerves oldószereket, vizet, vagy azok elegyeit alkalmazhatjuk. Az acil-csoportokat lúgos kezeléssel hasíthatjuk le. 10 Bázisként például szervetlen bázisokat, fey alkáli­fémeket (például nátriumot vagy káliumot), alkáli­földfémeket (például magnéziumot vagy kalciumot), vagy azok hidroxidjait, karbonátjait vagy hidrogén­karbonátjait, vagy szerves bázisokat, így trialkilamino-15 kat (például trimetilamint vagy trietilamint), pikolint, N-metü-pirrolidint, N-metil-morfolint, 1,5-diaza-bicik­lo [4,3,0]non-5-ént, 1,4-diaza-biciklo [2,2,2joktánt, 1,8-diaza-biciklo [5,4,0]undec-7-ént vagy hasonló ve­gyületeket alkalmazhatunk. A reakciót rendszerint 2° víz, hidrofil szerves oldószer, vagy azok elegye jelen­létében hajtjuk végre. A triklóretoxikarbonil-, benziloxikarbonil-, szubsz­tituált benziloxikarbonil-, 2-piridil-metoxikarbonil- és hasonló csoportok eltávolítását rendszerint redukció-25 val végezzük. A redukciót például fémmel (így ónnal, cinkkel, vassal és hasonlókkal), fémvegyület (például króm­(III)klorid, króm(III)acetát és hasonlók) és szerves vagy szervetlen sav (például ecetsav, propionsav, sósav és hasonlók) elegyével, vagy fémkatalizátor jelenlété­ben katalitikus hidrogénezéssel végezhetjük. A katali­tikus redukcióban fémkatalizátorként például Raney­nikkelt, platinaoxidot, palládium/csontszén rendszert vagy hasonló szokásos katalizátorokat használhatunk fel. A trifluoracetil-védőcsoportot rendszerint úgy távolítjuk el, hogy a védett vegyületet adott esetben bázis jelenlétében vízzel kezeljük. A halogén-szubsz­tituált alkoxikarbonil-csoportok és a 8-kinoliloxikar­bonil-csoport eltávolítására rendszerint nehézfémeket, például rezet, cinket vagy hasonlókat használunk fel. Az acil-védőcsoportot a fent említett hidrolízissel, vagy más hidrolízis-módszerekkel hasíthatjuk le. Az említett reakciók hőmérséklete nem döntő jelentőségű tényező. A reakció hőmérsékletét .az 45 eltávolítandó védőcsoportnak és a védőcsoport lehasí­tására felhasznált módszernek megfelelően választjuk meg. A reakciót előnyösen enyhe körülmények kö­zött, így hűtés vagy enyhe melegítés közben hajtjuk végre. ou A hidroxil-csoport védőcsoportjának lehasítása so­rán vagy azután adott esetben a védett karboxil-cso­portot más védett karboxil-csoporttá vagy szabad karboxil-csoporttá alakíthatjuk. Ha az (Ii) általános képletű kiindulási anyagok a cefem-gyűrű 7-es helyzetéhez kapcsolódó acilamino­csoportban egy vagy több további védett amino-, védett karboxil- és/vagy védett merkapto-csoportot tartalmaznak, e csoportok a reakció közben a megfe­lelő szabad csoportokká alakíthatók. Az (II) általános képletű vegyületeket a találmány szerint úgy állíthatjuk elő, hogy az (Ik) általános képletű vegyületek karboxil-csoportjának védő­csoportját lehasítjuk. A karboxil-csopOrt lehasítását szokásos módszerek­kel, például redukcióval, hidrolízissel és hasonló eljárásokkal végezhetjük. Az aktív észtereket, aktív 8

Next

/
Thumbnails
Contents