167600. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés különösen kis rádiófrekvenciás zajú, zajkompenzált mikrohullámú összeköttetések részére
3 167600 4 meny a beállítást igen megnehezíti, mivel a modulációval létrehozott frekvenciák, valamint a sávközépi jel csak egymás rovására változtathatók. A találmány szerinti megoldás célja, hogy a kedvezőtlen fáziseltolódást, a fáziseltolódás miatti zajösszegződést, továbbá az állomások beállításakor a kettős, egymásnak ellentmondó követelmények kielégítését kiküszöbölje. A találmány szerinti megoldás lényege, hogy a több egymást követő mikrohullámú állomásnál a mikrohullámú összeköttetés minden adásnál alsó félsávú Ma állomást követő adásnál felső félsávú Mf állomásának — például második, negyedik, hatodik, stb. állomásának — alaposzcillátora, az alaposzcillátort követő azonos N fokszámú frekvenciasokszorozó fokozatok mellett, adásnál alsó félsávú Ma állomás — például első, harmadik, ötödik, stb. állomás - alaposzcillátor F frekvenciájától tényezővel eltérő nagyságú N F' frekvenciájú, ahol N a frekvenciasokszorozás és n a frekvencia eltolás fokszáma. Az adásnál felső félsávú Mf állomás frekvenciasokszorozó utolsó fokozata a felső félsávközép helyett alsó félsáv közép frekvencia kimenettel rendelkezik, amely haladó-hullámú erősítő közbeiktatásával részben a vevők alsó félsávi heterodin frekvencia bemenetére, részben kivonó keverő helyett összeadó keverő, tolókeverő áramkörhöz csatlakozik, amelyhez további második haladóhullámú erősítő közbeiktatásával az adó felső félsávi heterodin frekvencia bemenetei csatlakoznak. A heterodin frekvencia generátor közvetlen ágához — előnyösen HHj haladóhullámú erősítőhöz - minden mikrohullámú állomáson a vevők heterodin frekvenciát igénylő fokozatai, a frekvenciában eltolt ághoz pedig az adók heterodin frekvenciát igénylő fokozatai csatlakoznak. Heterodin generátor alatt összefoglalóan elsősorban alaposzcillátorból, sokszorozókból álló, az alsó és felső félsáv heterodin frekvenciát előállító egységeket tekintjük. A találmány szerint továbbá minden Ma, Mf állomáson a heterodin frekvencia generátor eltolt ágában a tolókeverő és a HH2 második haladóhullámú erősítő között tűszűrő helyett a tűszűrő sávszélességének több mint kétszeresére megnövelt — célszerűen változtatható — sávszélességű mikrohullámú SZ sáváteresztő szűrő van elhelyezve. A találmány szerinti egyik megoldást az 1. ábrán mutatjuk be. Az ábra legalább két egymást követő Ma és Mf mikrohullámú állomásból álló, a mikrohullámú felső és alsó heterodin frekvenciáinak előállítására szolgáló kapcsolási elrendezés fontosabb egységeit mutatja. Több állomás láncba kapcsolásánál az Mf állomást előnyösen ismét egy Ma állomás, az újabb Ma állomást ismét egy Mf állomás fogja követni. Az 1. ábra jelölései a következők: OA adásnál alsó félsávú alaposzcillátor,' Sj a frekvenciasokszorozó első — rendszerint tranzisztoros kialakítású — fokozata; S2 a frekvenciasokszorozó második — rendszerint varaktoros — fokozata, itt jegyezzük meg, hoy az egyes frekvenciasokszorozók önmagukban is több fokozatból állnak; HHi haladóhullámú erősítő; HH2 második haladóhullámú erősítő, a frekvenciatolt oldalágban; TK kivonó tolókeverő áramkör; TÖ összeadó tolókeverő; G generátor, a tolókeverő áramkörök részére; SZ mikrohullámú sáváteresztő szűrő, a tűszűrők sávszélességének több mint kétszeresére növelt sávszélességgel; Lf összeköttetés, a különböző felépítésű állomásoknak 5 (Ma, Mf) megfelelő, lokálfrekvenciák útját mutatja; A adók — célszerűen 3^4 önálló adóból áll -; V vevők - célszerűen 3—4 önálló vevőből áll, V vevőkből a lokáljel Lj összekötetésen kerül az A adókba. A találmány szerinti heterodin generátort tartal-0 mázó rendszer jellemzője, hogy a V vevők minden esetben a közvetlen ágból, az A adók pedig az eltolt ágból kapnak jelet. Az ismert heterodin generátor minden állomáson azonos F alapkristály frekvenciáról indul. A talál-5 mány szerinti megoldásban kétféle alapkristály van, és a sokszorozó lánc az adók és a vevők sávhelyzetétől függően vagy a felső, vagy az alsó sávközépi frekvenciát szolgáltatja. Ez a jel az első HH, modulált haladóhullámú erősítőn áthaladva létrehozza a V 0 vevők lokálfrekvenciáit. A sávközépi jelet ugyanakkor a tolókeverőkre is eljuttatjuk. Ha a vevők az alsó félsávba esnek, akkor összeadó, ha pedig a felső félsvába esnek, akkor kivonó keveréssel nyerjük az adók sávjába eső sávközépi frekvenciát, amelyet ismét 5 helixben modulálva és erősítve valamennyi adó lokálfrekvenciája kellő szinten megjelenik. Kétféle alapkristály alkalmazása azért előnyös, mert minden állomáson ugyanolyan, tehát azonos típusú és fokszámú sokszorozóval állítjuk elő hol az alsó, hol a 0 felső sávközépi frekvenciát. A felső félsávot szolgáltató sokszorozó lánc meghajtására szolgáló alapkristály frekvenciáját F-fel, az alsó félsáv esetén pedig F'-vel jelölve, a frekvenciasokszorozó N fokszáma esetén — a frekvencia eltolás fokszámát n-nel jelölve 5 —akövetkező összefüggés írható fel: N.F-N.F' = n.F ahol n.F a felső és az alsó félsávok közepeinek 0 frekvenciatávolságát más szóval a tolófrekvenciát jelenti, ugyancsak az eredeti alapkristály többszörösében kifejezve. A fenti összefüggésből a találmány szerinti az új alapkristály frekvenciája: F'= N ~zJL . F N Egy találmány szerint kivitelezett, példaképpeni u sokcsatornás mikrohullámú berendezés esetére ezek az értékek például a következők: F = 14,012 MHz N = 432 K n = 19 b F' = 0,956 . 14,012 = 13395457 MHz lesz az új kristály frekvenciája. A találmány szerinti megoldásban a mikrohullámú * utak és ezáltal a futási idejének azonos és kedvező kialakítása miatt minden ismétlő állomáson kisebb a fáziseltolás, ezért csak igen magas, sávon kívüli frekvenciákon lép fel kompenzálatlanság. így a találmány szerinti elrendezésben a mikrohullámú berendezés rádiófrekvenciás zaja kedvezően igen alacsony . lesz. 3 A találmány szerinti kapcsolási elrendezés előnyei: Az adó és a vevő táplálásának mechanikus elrende-2
