167598. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektromosan szigetelőanyagnak tekinthető porok mennyiségének, fluidizációs és pneumatikus szállítás közbeni mérésére és zárt rendszerben az áramláskép vizsgálatára
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1973,1.30. (EO-303) Közzététel napja: 1975. VI. 28. Megjelent: 1978. V.5. 167598 Nemzetközi osztályozás: G 01 f 13/00 Feltaláló: Vigyázó György oki. gépészmérnök 40%, Kakas János oki. fizikus 45%, Márkus István g.technikus 15%, Budapest Tulajdonos: Erőterv Erőmű- és Hálózattervező Vállalat, Budapest Eljárás elektromosan szigetelő anyagnak tekinthető porok mennyiségének, fluidizációs és pneumatikus szállítás közbeni mérésére és zárt rendszerben az áramláskép vizsgálatára 1 A találmány tárgya eljárás elektromosan szigetelő anyagnak tekinthető porok mennyiségének fluidizációs és pneumatikus szállítás közbeni mérésére és zárt rendszerben az áramláskép vizsgálatára. Porszerű anyagok egyre inkább elterjedő szállítási módszere a fluidizációs és pneumatikus szállítás. Ezen eljárások elterjedésének egyik akadálya az, hogy nem mérhető a szállított anyag relatív mennyisége, illetve - ami azzal egyértelmű - a szállított anyag (gáz+por) sűrűsége. Jelen eljárás lényege éppen az, hogy alkalmazásával lehetőség nyílik zárt csővezetékben, „nyitott" csatornákban vagy ejtőcsövekben áramló por mennyiségének illetve az áramló közeg sűrűségének meghatározására. A fluidizációs illetve pneumatikus szállítás során a szállítandó anyag szemcséi egyedileg és tömegükben is mozogva kinetikus energiára tesznek szert. Ha a szállítandó anyag elektromosan szigetelő tulajdonságú, úgy a szemcsék mozgásuk közben a kinetikus energiájuk rovására ütközési, vagy dörzselektromosság révén elektromos töltést kapnak. Az elektromos feltöltődés mértéke egy meghatározott anyagnál egyrészt a részecskék egyedi kinetikus energiájától, másrészt a már ionizálódott szemcsék rekombinálódásának valószínűségétől, a makroszkopikus anyagsűrűségtől függ. A szállítás során a szállított pormennyiségben keletkezett — és az áramlás útjában elhelyezett szondán leadott, illetve azon töltésmegosztás révén keltett — töltésmennyiség a megfelelő alakú és a faltól elektromosan elszigetelten elhelyezett szondán az 167598 10 15 20 25 30 adott keresztmetszeten áthaladó szállított anyag kinetikus energiájával (1/2 mv2 ) arányos. Ilymódon a szondára jutó töltésmennyiség a zárt rendszerben mozgó szállított anyag mennyiségére jellemző, illetve szigetelt szonda esetében a szonda környezetében elhaladó töltéshordozók mennyiségének változása a szonda potenciáljának változásával lesz arányos. Az áramló por által hordozott töltésmennyiséget a következő módon lehet mérni: Az áramlás útjában elektromosan vezető anyagból készített szondát helyezünk el a faltól elszigetelve. A szigetelési ellenállásnak az alkalmazandó mérőműszer belső ellenállásánál jóval nagyobbnak kell lenni. Azon kisméretű szondákon, amelyek az áramlás mechanikai paramétereit még nem zavarják, a keletkező töltésmennyiség mikrocoulo/nb nagyságrendű. A keletkezett töltésmennyiség mérésére üymódon jól definiált belső ellenállású elektrométer alkalmazható. A mérőműszer belső elenállását úgy kell megválasztani, hogy egyrészt a töltésmennyiség a bemeneti ellenálláson mérhető feszültségesést hozzon létre, másrészt a töltésmennyiséget megfelelő, nem túl nagy időállandóval levezesse. A mennyiségmérés céljából a szondát az áramló anyag útjában úgy kell elhelyezni, hogy a szonda környezetében az áramlás az egész keresztmetszeten áramló anyag mennyiséget legjobban jellemezze. Ezért egyenes szakaszon kell beépíteni, ahol az áramláskép időben stacioner. A szonda célszerűen legalább fél, de lehetőleg teljes keresztmetszeten nyúljon keresztül a csövön - csatornán — mert a
