167595. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 7-amino-cef-3-ém-4-karbonsavszármk előállítására 7-acilamido-cef-3-ém-4 karbonsavszármk 7-karboxamido-csoportjának hasításával

3 167595 4 lint, 4-pikolint, piridint- vagy egy vagy több ilyen bázisnak savaddiciós sóját, vagy azok 2-3 szénatomos alkanoil-halogeniddel képzett komplexét keverjük. A cefalosporinok jólismert antibiotikum-család, némelyiküket széleskörűen alkalmazzák a gyógyászat­ban. A fermentációval kapott cefalosporin C a (VI) általános képlettel ábrázolható, amely képletben R jelentése HOOC-CH(NH2 )-(CH 2 ) 3 -. A vegyület 7-(5 '-aminoadipoüamido)-cefalosporánsavként is ismeretes. Gyenge antibiotikus hatású, de fontos kiindulási anyaga a cefalosporin C magnak, amely a 7-amino-cefalosporánsav (7 ACA) és a (VII) általános képlettel írható le. A (VII) általános képlet zwitterionos formában mutatja a vegyületet, bár anionos és kationos sók is létrehozhatók és felhasználhatók. Gyógyászati szem­pontból fontos antibiotikumok, mint például a cefa­lotin, a cefaloridin és a cefaloglicin készíthetők 7-ACA-ból ismert módszerekkel. 7—ACA alapú antibiotikumok különféle szárma­zékai készülnek a 7—ACA 7-amino-csoportjának acile­zésével. Az acilezést megfelelő acilező savakkal, halo­genidekkel, vagy ilyen acilcsoportok más reakció­képes formáival hajtjuk végre és/vagy a 3-metil szén­atomhoz kapcsolt acetoxicsoport megfelelő, az iroda­lomban jól ismert nukleofil csoportokkal való helyet­tesítésével. Tehát látható, hogy a cefalosporin C igen értékes fermentációs származékú antibiotikum, amely különösen érdekes mint egyéb erősebb antibiotiku­mok gyártási alapanyaga. A 3 124 576 számú ameri­kai egyesült államok-beli szabadalmi leírásban leírt dezacetoxi-cefalosporin C szintén érdekes, mint a hasonló hasítási eljárásokkal készített 7-aminodezace­toxi-cefalosporin C (7-ADCA) köztiterméke. A deza­cetoxi-cefalosporin C és annak alkálifémsói a jelen találmány tárgyát képező elejárásban is felhasználha­tók kiindulási anyagként. Aminocsoport lehasítására szolgáló módszert ír le Lander (J. Chem. Soc, 83, 320 (1903). Lander módszere szerint az amidot halogénező szerrel kezel­jük, ekkor az amidocsoport iminohalogeniddé alakul. Ezt követően az iminohalogenidet alkohollal kezel­jük, így megkapjuk az iminoétert, amelyet aztán szabad aminná hidrolizálunk. Ennek a módszernek alkalmazását cefalosporin C-nek 7-ACA-vá való hasítására írja le a 770 125 számú kanadai és az 1 041 985 számú nagy-britanniai szabadalmi leírás. Ahhoz, hogy sikeresen alkalmazzuk ezt a reakció­sorozatot a cefalosporinok esetében, először védeni kell a molekulában a Icarboxilcsoportot. Különösen fontos a cefalosporin 4-helyzetű karboxilcsoportjának védelme. Eddig ezeket a karboxilcsoportokat úgy védték, hogy észterekké alakították őket. A szüilészterek kivételével ezek az észterek stabilak a reakció körül­ményei között, s a szabad sav létrehozása végett az észtert további kezelés alá kell vetni. Ez a kezelés szigorúbb savas vagy bázisos hidrolízist, vagy bizo­nyos körülmények között hidrogenolMst jelent. Ezek a további lépések további előállítási költségeket jelen­tenek, és szigorúbb savas hidrolízis esetében, a cefa­losporin C típusú vegyületek 3-helyzetű metilénjén lévő acetoxicsoport bizonyos mértékben dezacetil­cefalosporinná hidrolizál; bázisos hidrolízis esetében fennáll a veszélye a cefalosporin C típusú vegyületek dihidrotiazin gyűrűjében lévő kettős kötés izomerizá­ciójának. Ezenkívül is a karbonsavészterek előállí­tására szolgáló eljárások közül igen sok vezet a cefalosporin szolvát kettős kötésének izomerizációjá­hoz. A Szüilészterek érzékenyebbek a nedvesség­nyomokra és kevésbé stabilak, mint a karbonsavész-5 terek. Sőt, bizonyos körülmények között, túl könnyen eltávolíthatók. Ezenkívül a szüilészterek készítésénél használt reagensek drágák és nem mindig állnak rendelkezésre kereskedelmi mennyiségben. Robert R. Chauvette leír egy tökéletesített eljárást 10 a cefalosporinok karboxilcsoportjainak a hasítási reakció alatti védelmére. Ez a tökéletesített eljárás úgy blokkolja le a karboxilcsoportokat, hogy az Rill—C02H általános képletű savból származó vegyes anhidriddé alakítja őket. 15 Az R"I-C02 H általános képletben az Rí« 1-8 szénatomos alku-, alkenü- vagy alkinilcsoport; 1—8 szénatomos alkühalogenid-, alkenilhalogenid- vagy alkinühalogenidcsoport, fenilcsoport vagy (VIII) és (IX) általános képletű csoport lehet, ahol Y jelentése 20 oxigénatom, kénatom vagy szén-szén kötés; n egész szám, melynek értéke 0,1,2 vagy 3, de legalább 1, ha Y oxigén- vagy kénatomot jelent; Z jelentése oxigén­atom, kénatom vagy N—H kötés; m egész szám, melynek értéke 1,2 vagy 3. 25 A3 641018 számú amerikai egyesült áUamok-beli szabadalmi leírásban Harold B. Hayes és Gerald L. Huff egy tökéletesített eljárást ír le cefalosporin C-ből készített 7-aminocefalosporánsav előállítására. Az eljárás során védik a karboxücsoportokat, majd egy 30 halogénezőszerrel a 7-helyzetű aminocsoportot imino­halogeniddé alakítják, az iminohalogenidet imino­éterré alakítják, utána az iminoétert 7-aminocefalos­poránsawá hidrolizálják, ahol a találmány szerinti javított eljárás előnye az, hogy az aminocsoportot az 35 adipoüamino-oldaüáncon egy 2—4 szénatomos a-halo­gén- vagy a,a-dihalogén-alkanoil-csoporttal acilezik a karboxÜcsoportok védését megelőzően. Ezeknél a hasítási eljárásoknál vízzel nem elegyedő szerves oldószert használnak a karboxücsoport blokkoló 40 reakció, az iminohalogenid előállítási reakció, vala­mint a cefalosporin C vagy származéka iminocsoport­jának előállítására szolgáló reakció közegéül, így például kloroformot, metilénkloridot vagy hasonló oldószereket. Ezt követően a kapott reakcióelegyet 45 vizes kezelésnek vetik alá, ekkor lehasad az oldallánc, majd a szerves oldószer/víz reakcióelegy bázisos keze­lésével lecsapják és elkülönítik a 7-aminocefalosporán­savat, vagy más magot a reakcióelegytől. Ezeknél a műveleteknél emulziós problémák lép­nek fel, ugyanis ezeket az emulziókat néha nehéz elfogadható időn belül megtörni. Az emulziós problé­mák elkerülése végett a cefalosporin kémia szakértői a vegyes anhidrides karboxücsoport blokkolási lépés után megszűrik a reakcióelegyet. A szűrés eltávolítja az emulzióképző anyagokat, vagy legalábbis csökkenti az előbbi emulziós problémákat. Bizonyos esetekben a művelet méretei miatt nem kívánják megszűrni a reakcióelegyet, csak a vizes 60 kezelési lépés után. Az az emulzió, ami néhány reakciót kibír, megszűrhető a vizes kezelési lépés után. Ha az erősen savas reakcióelegyet 5 percig állni hagyjuk, megtörik az emulzió. Laboratóriumi mére­tekben rendelkezésünkre áll korrózióálló berendezés, 65 például üveg centrifugacső. Nagy méretek esetén nehezen kapunk olyan berendezést, mint például kerámia bélésű centrifuga, s ezek a berendezések 2

Next

/
Thumbnails
Contents