167555. lajstromszámú szabadalom • Eljárás amidofenil-izotiokarbamid-származékok előállítására

5 167555 6 paraffinok (például kőolajfrakciók), növényi olajok (például földidió-/szézámolaj), alkoholok (például etilalkohol, glicerin), glikolok (például propilénglikol, polietilénglikol), szilárd hordozóanyagok, mint például természetes kőzetliszt (például 5 kaolinok, agyagok, talkum, kréta), szintetikus kőzetliszt (például magas diszperzitásfokú kovasavak, szilikátok), cukrok (például nyerscukor, tejcukor és szőlőcukor), emulgeálószerek, mint például nem-ionos és anionos emulgeátorok io (például polioxietilén-zsírsav-észterek, polioxietilén-zsíralkoholéterek, alkilszulfonátok és arilszulfonátok), diszpergálószerek (például lignin, szulfitszennylúgok, metilcellulóz, keményítő és polivinilpirrolidon) és csúsztatószerek (például magnézium- 15 sztearát, talkum, sztearinsav és nátriumlaurilszulfát). Orális alkalmazás esetén a tabletták tartalmazhatnak természetesen az említett hordozóanyagokon kívül egyéb adalékanyagokat, például 20 nátriumcitrátot, kalciumkarbonátot és dikalciumfoszfátot, különböző egyéb segédanyagokkal együtt, például keményítőt, előnyösen burgonyakeményítőt, zselatint, és így tovább. Tartalmazhatnak továbbá csúsztatószereket, például magnézium- 25 sztearátot, nátriumlaurilszulfátot és talkumot, a tablettázás elősegítésére. Vizes szuszpenziók és/vagy elixirek esetében, amelyeket orális adagolásra szánunk, a készítmények tartalmazhatnak még a fenti segédanyagokon 30 kívül ízjavító-szereket vagy színezőanyagokat. A parenterális alkalmazáshoz a hatóanyagok oldataihoz még alkalmas folyékony hordozóanyagokat is használhatunk. A hatóanyagokat alkalmazhatjuk tablettákként, 35 kapszulákként, pasztillákként, drazsékként, és így tovább, amelyek például dózis-egységeket tartalmazhatnak, aholis minden egyes dózisegységet úgy választunk meg, hogy a hatóanyag egyetlen adagját szolgáltassa. 40 Az új hatóanyagok a készítményekben tartalmazhatnak még egyéb ismert hatóanyagokat is. Az új hatóanyagokat ismert módon alkalmazzuk. Előnyösen orálisan, vagy parenterálisan, 45 célszerűen szubkután vagy dermálisan. Hatásos eredmények elérése céljából célszerű az új hatóanyagokat naponta körülbelül 1—100 mg/kg testsúly mennyiségben használni. Mégis előfordulhat, hogy szükséges lehet az 50 említett dózis-határoktól eltérő mennyiségek alkalmazása, nevezetesen a kísérleti állatok testsúlyától, illetve az alkalmazás módjától, de az állat fajtájától, annak egyéni gyógyszer-tűrőképességétől, illetve a készítmény fajtájától, az adagolás 55 időpontjától, illetve időtartamától függően. így egyes esetekben elegendő lehet a minimálisnak mondott anyagnál is kevesebbnek az alkalmazása, míg más esetben szükség lehet a megadott felső dózishatár túllépésére. Nagyobb mennyiségek alkal- 60 mazása esetében ajánlatos az anyagot a nap folyamán több részben beadni. Mind az embermind az állatgyógyászatban ugyanazokat a dózishatárokat alkalmazhatjuk. Értelemszerűen érvényesek az egyéb fenti adatok is. 65 A találmány szerinti I általános képletű hatóanyagok anthelmintikus hatását a következő alkalmazási példák mutatják be közelebbről: A példa Bányaféreg-kísérlet (juh) Bunostomum trigonocephalummal kísérletileg fertőzött juhokat kezelünk a paraziták kifejlődési idejének eltelte után. A hatóanyag-mennyiséget tiszta hatóanyagként alkalmazzuk, orálisan, zselatinkapszulákban. A hatásfokot úgy határozzuk meg, hogy megszámoljuk a kezelés után eltávolított férgeket és a kísérleti állatokban megmaradt férgeket a boncolás után, és kiszámítjuk az eltávolított férgek százalékát. A következő I-IX táblázatokban megadjuk a találmány szerinti hatóanyagokat, a legkisebb adagolást, amely a kísérleti állatok férgeinek számát több mint 90%-kal csökkenti [hatásos adag minimuma (csökkenés > 90%) mg hatóanyag/kg testsúlyban megadva]. Kontrollanyagként minden esetben a tiobendazolt alkalmazzuk. (K) I. táblázat (A példához) Példa száma Hatásos adag minimuma mg/kg-ban, csökkenés 90% 1 <5 K (tiabendazol) B példa Nematospiroides dubius (egér) Nematospiroides dubius-szal kísérletileg fertőzött egereket kezelünk a paraziták kifejlődési idejének eltelte után. A hatóanyag-mennyiséget vizes szuszpenzió alakjában orálisan adagoljuk. A készítmény hatásfokát úgy határozzuk meg, hogy boncolás után megszámoljuk a kísérleti állatokban megmaradt férgeket és a kezeletlen kontroli-állatokban talált férgek számához viszonyítva százalékban adjuk meg. II. táblázat Példa száma Hatásos adag minimuma mg/kg-ban, csökkenés > 90% 1 100 3 250 4 250 6 250 7 50 K 500 3