167548. lajstromszámú szabadalom • Kompenzátor, legalább két ablakkal és legalább egy, a kompenzátort részben kitöltő közeggel

5 167548 6 két pár' 28, 29 és 30, 31 ablakkal van ellátva. A 25 kompenzátort is három különböző sűrűségű 32, 33, 34 közeg tölti ki, amelyek közül a 32 közeg sűrűsége a legnagyobb, a 34 közegé pedig a legkisebb. A 32 és 34 közegek térfogata azonos. A 32, 33 közegek között a 35, a 33 és 34 közegek között pedig a 36 határfelület alakul ki. A 32 közeg ezúttal is higany, a 33 közeg dietiléter, a 34 közeg pedig széndioxid. A 28 ablakon keresztül a 25 kompenzátorba belépő 27 fénysugár a 35 határfelületen visszaverődik és a 29 ablakon keresztül távozik. Ugyanilyen módon a 26 fénysugár a 30 ablakon lép be, és a 36 határfelületen visszaverődve a 31 ablakon keresztül távozik. A 25 kompenzátor működése egyebekben megegyezik az 1. ábrán bemutatott kompenzátoréval. A 13 és 25 kompenzátorok is működtethetők tehát 180°-al elfordítva, minthogy az elfordítás következtében sem a 20, illetve 33 közegek, sem a 22, 23 illetve 35, 36 határfelületek helyzete nem változik. A 24, illetve 26, 27 fénysugarak útja tehát változatlan. A 4. ábrán egy — a rajzon egyébként nem ábrázolt - műszer X—X és Y-Y tengely körüli elfordulását mérő rendszer lényeges optikai elemei láthatók. A 37 sugármenetben a 38 derékszögű prizma, 39 skálalemez, 30 osztótárcsa, a 42 tetőéllel ellátott 41 hasábprizma, 43 lencserendszer, 44 eltérítő prizma, a három különböző közeggel megtöltött 45 kompenzátor, a 47 tetőéllel ellátott 46 eltérítő prizma, a 49 osztótárcsa, 50, 51 derékszögű prizmák, egy 52 mikroszkóp objektív, 53 pentaprizma és 54 mikroszkóp szemlencse van elhelyezve. A 39 skálalemezen 55 jel van, amelynek segítségével olvasható le mind a 40, mind pedig a 49 osztótárcsa. A tárcsák képe az 52, 53 és 54 leolvasó rendszernek az ábrán nem látható képsíkjában jelenik meg. Az 55 jel képét a rendszer úgy képezi le a 49 tárcsára, hogy az a 45 kompenzátor által szabályozva a dőléstől függetlenül mindig ugyanazon a helyen jelenik meg. így az a 40 osztótárcsa jeleivel együtt az 52, 53, 54 leolvasó rendszerben megfigyelhető. Az 5. ábrán egy zenit-nadir függélyező látható 56 okulárral és az 57, 58 objektívekkel, amely két, egymással 180°-ot bezáró irányban történő megfigyelést tesz lehetővé. Az 57, 58 objektívek között, valamint az 56 okulár előtt kettő 59, 60 prizmából, három különböző közeggel töltött 61 kompenzátorból és 62, 63 prizmákból álló optikai rendszer van. Ez a rendszer a 64 és 65 fénysugarak reflektálását, szabályozását és a közös 66 fénysugárba történő egyesítését végzi. A 66 fénysugárra merőleges 67 okulárgyújtósík helyét kereszttel jelöltük. A 62 és 63 prizmák a rajz síkjára merőleges 68 képválasztó élet képeznek. A 4. és 5. ábrán látható 45 és 61 kompenzátorok feladata a bemutatott optikai rendszerekben a leolvasható vagy képalkotó sugárnyaláb olyan szabályozása, hogy az optikai rendszer dőlési szögének változása a leolvasás vagy mérés pontosságát ne befolyásolja. (Lásd erről: Zeitschrift für Vermessuggswesen, 1957, 176-179 oldal, és az 1 252 910 számú NSZK közzétételi irat.) Nyilvánvaló, hogy a 4. és 5. ábrán látható berendezések működését semmiben sem befolyásolja, ha 180°-al elfordítjuk őket, azaz a 45 kompenzátor a 4. ábrán alulra kerül, illetve az 57 5 és 58 objektívek helyet cserélnek. Az előbbiektől eltérő megoldást kapunk, ha például az 5. ábrán látható rendszernek csupán a felét használjuk, és a rajz síkjával párhuzamos tengely körül 180°-al elforgatva használjuk zenit-10 -nadir függélyezésre. A 6. ábrán két 70, 71 ablakkal és két 72, 73 tükröző felülettel ellátott 74 kompenzátor látható. A 74 kompenzátor is három, különböző sűrűségű 75, 76, 77 közeggel van kitöltve, amelyek 78, 79 15 határrétegeket alkotnak. A 75, 76 és 77 közegek, higany, etilalkohol és argon. A 70 ablakon keresztül a 74 kompenzátorba belépő 84 fénysugár előbb a 72 tükröző felületen, majd a 79 határrétegen, végül ismét a 73 tükröző felületen 20 verődik vissza, mielőtt a 71 ablakon keresztül elhagyná a 74 kompenzátort. A 74 kompenzátor működése egyebekben megegyezik az 1 —3. ábrákon látható kompenzátorok működésével. Ez a kompenzátor is ugyanúgy elfordítható 180°-al a rajz 25 síkjára merőleges, illetve azzal párhuzamos tengely körül anélkül, hogy defókuszálódás jönne létre. A 74 kompenzátor a 6. ábrán látható helyzetében akkor is tökéletesen működik, ha a 75 közeget 76 közeggel helyettesítjük, és a 76 közeg sűrűsége 30 nagyobb, mint a 77 közegé. A 79 határréteg akkor is változatlanul működik. A felsorolt példákból látható, hogy a találmány szerinti kompenzátorban különböző közegek alkal-35 mázhatok jó eredménnyel. A legnagyobb sűrűségű közeg higany, amely tulajdonképpen tükör szerepét látja el. A közepes sűrűségű közeg leglényegesebb tulajdonsága, hogy fényvezető, minthogy a kom-40 penzátorba belépő fénysugár mindvégig ebben a közegben halad. A fénysugár kilépésének megakadályozására ennek a közegnek a törésmutatója nagyobb kell legyen mint a harmadik, legkisebb sűrűségű közegé. Középső közegként jól alkalmaz-45 hatók különböző alkoholok, széndiszulfid, dietiléter stb. A legkisebb sűrűségű közeg törésmutatója célszerűen n »> 1. Ez a közeg lehet levegő vagy egyéb gáz, például argon, széndioxid vagy hélium. 50 Általában a közepes sűrűségű és a legkisebb sűrűségű közeg törésmutatóinak különbsége An« 0,3-0,5 kell legyen. Az alkalmazott közegek egymással nem keveredhetnek, és igen gyorsan kell rétegződjenek, illetve 55 szétváljanak. Szabadalmi igénypontok: 60 1. Kompenzátor legalább két ablakkal és legalább egy, a kompenzátort részben kitöltő közeggel, amelynek nehézségi erő hatására vízszintes síkba beálló, a kompenzátort nem érintő, továbbá a kompenzátor egyik ablakán belépő és 65 másik ablakán kilépő fénysugarat legalább egyszer 3