167524. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés PCM-időmultiplex távközlő hálózat központi ütemoszcillátorainak kölcsönös szinkronizálására

11 167524 12 gessé tett fáziskülönbségnek felel meg, és amelynek a túllépésénél referencia fázisképzés jön létre, egy második szinkronizáló kapcsolás is elő van irá­nyozva egy központi ütem OZ frekvenciaosztóval, vezetékütem IZ,... LZ frekvenciaosztókkal és bistabil IK,. .. LK billenőfokozatokból álló fázis­diszkriminátorokkal, amelyeknek munkatartománya az első szinkronizáló kapcsolás szabályozási tarto­mányára mértékadó fáziskülönbség és két hálózati csomópontot összekötő időmultiplex vezeték mi­nimális futási idő ingadozása által adott fázis­különbség összegének felel meg. A második szink­ronizáló kapcsolás egy elvben hasonló vezérlő­berendezést tartalmazhat, úgy mint az 1. ábra SR vezérlőberendezése, azonban a fázisszabályozási tar­tományát olyan nagyra választjuk, hogy ütem közben a második szinkronizáló kapcsolásnál ne jöjjön létre referencia fázisképzés. Ehhez a második szinkronizáló kapcsolás pz fázis szabályozási tar­tományának a következő feltételeket kell kielégí­teni: pz > pg + Z ß v max ahol a Zjut> m ax a maximális futási időingadozás egy két hálózati csomópontot összekötő vezetéken, pg az első szinkronizáló kapcsolásnak a fentebb már említett fázis szabályozási tartománya, amely­nek a maga részéről a következő feltételt kell kielégítenie: IW/ti-Wi;lmax pg>— , a ahol |WM - W^| max két hálózati csomópont (pLj>) közötti maximális üresjárási frekvencia különb­ség és a a szabályozási meredekséget jelzi. Üzem­ben azután az ütem frekvenciaosztók a második szinkronizáló kapcsolásnál mereven az egyes ve­zeték ütemekkel, illetve a központi ütemmel együtt futnak, miközben az ilyen merev üzem biztosításához szükség esetén még megfelelő biz­tosítási intézkedésekről, például a kapcsolás meg­kettőzésének és/vagy az ütem frekvenciaosztó he­lyettesítő kapcsolásának az alakjában kell gondos­kodni. A második szinkronizáló kapcsolás fázis­diszkriminátorának kimenő jelei ezért minden idő­pontban a pillanatnyi fáziseltolást jelképezik a központi ütem impulzuskeret és az illetékes veze­tékütem impulzuskeret között. A második szinkronizáló kapcsolásnak az egyes vezetékekhez tartozó, IK,.. . LK billenőfokoza­tainak kimenő jeleit IR,... LR ellenállásokból álló összeadó áramkörrel összegezzük, amelynek kime­nete aluláteresztő PT szűrőn át V komparátorhoz van csatlakoztatva. Ez a V komparátor küszöbérték kapcsolással alakítható ki. A kimenete az 1. ábra szerinti kapcsolási elrendezésnél közvetlenül egy bináris BG jelgenerátort képező bistabil billenő­fokozatnak közvetlenül egyik előkészítő bemeneté­hez és N negátoron keresztül másik előkészítő beme­netéhez vezet. A blllenőfokozat két előkészítő bemenetét kioldó közös billentő bemenete az első szinkronizáló kapcsolásban a referencia fázisképzést ellenőrző RS vezérlőberendezésre van csatlakoz­tatva. A második szinkronizáló kapcsolás az első 5 szinkronizáló kapcsolás által adott szabályozó jel­hez egy bináris járulékos jelet ad hozzá, amely a központi ütem fázishelyzet és a közepes vezeték­ütem fázishelyzet között fennálló pozitív különbség esetén egy az oszcillátor üresjárási frekvencia alatt 10 elhelyezkedő frekvenciaszabályozási tartományt és a központi ütem fázishelyzet és a közepes vezeték­ütem fázishelyzet között fennálló negatív különb­ség esetén egy az oszcillátor üresjárási frekvencia felett elhelyezkedő frekvenciaszabályozási tarto-15 mányt határoz meg, amelyben a központi 0 ütemoszcillátor frekvenciáját az első szinkronizáló kapcsolás által adott szabályozó jel szabályozza, miközben járulékos jelváltoztatást csak az első szinkronizáló kapcsolásban a referencia fáziskép-20 zéssel összefüggésben hajtunk végre. Ehhez az első szinkronizáló kapcsolásban az Rí,... RL ellenállá­sokból álló összegező, illetve középértékképező áramkör és a központi O ütemoszcillátor közé például egy összeadó tagot illeszthetünk két ellen-25 állásból álló US összegező fokozatként, amelyre ezenkívül a csak a referencia fázisképzéskor átkap­csolható bináris BG jelgenerátorról a mindenkori járulékos jelet vezetjük oda. Erre a bináris BG jelgenerátorra az elé kapcsolt V komparátorról Az 30 IR,.. . LR ellenállásokból álló összeg, illejye kö­zépérték képező áramkör kimenő jele esetén, ha az az IK,... LK diszkriminátorok 1 :1 impulzus­szünet viszonyának megfelelő küszöböt átlépi, egy kivezérlő jelet kapcsolunk, amely a bináris BG 35 jelgenerátornak abba az üzemállapotba való átkap­csolását teszi lehetővé, amely össze van kapcsolva az alsó szabályozási tartományt meghatározó járu­lékos jel leadásával, az előre megadott küszöbérték alatti értékeknél a V komparátorról a bináris BG 40 jelgenerátorra egy előkészítő jelet adunk, amely a bináris BG jelgenerátor átkapcsolását abban az üzemállapotban teszi lehetővé, amely a felső frek­vencia szabályozási tartományt meghatározó járu­lékos jel leadásával van összekapcsolva. Maga az 45 átkapcsolás azután a referencia fázisképzést ellen­őrző RS vezérlőberendezésről egy megfelelő kioldó jel hatására jön létre. A kapcsolási elrendezés olyan módon működik, hogy a V komparátor segítségével mindenkor 50 megállapítjuk, vajon a központi ütem fázishelyzet és a közepes vezetékütem fázishelyzet közötti különbség egy előre megadott érték, például 180° alatt vagy felett helyezkedik-e el, és amennyiben bármilyen okból kifolyólag a referencia fáziskép-55 zést az első szinkronizáló kapcsolásban váltjuk ki, úgy a komparátor után kapcsolt BG jelgenerátort egy a mindenkori kimenő jeltől függő üzemálla­potba hozzuk, amelyben az az első szinkronizáló kapcsolás által leadott szabályozó feszültséghez a 60 központi O ütemoszcillátorok számára egy olyan járulékos feszültséget ad hozzá, hogy a központi O ütemoszcillátor egy — egyébként az első szinkroni­záló kapcsolás által meghatározott — frekvencia­szabályozási tartományban az üresjárási frekvenciája 65 alatt, illetve felett dolgozzon, amelyben a központi 6

Next

/
Thumbnails
Contents