167500. lajstromszámú szabadalom • Eljárás módosított szálasanyagok előállítására

3 167500 4 polimerből áll, és amelyben a« egyik szintetikus polimer egy finoman elosztott, diszperz, vizes fázis meghatározó alkateleme. Az ütésálló polimerek mechanikai tulajdonságai, mint ismeretes, javulnak, ha a folytonos és a 5 diszperz fázisban lévő polimerek között elsődleges kémiai kötéssel képzett, ojtott kopolimer is fellel­hető. Feltehető, hogy a találmány szerinti, módo­sított tulajdonságú mesterséges szálat alkotó kétféle polimer lánc között is vannak elsődleges kémiai 10 kötések. Erre vall a termékek nagyfokú stabilitása és mechanikai szilárdsága, amely a tiszta szálképző polimer komponensből előállított szál szilárdságát meghaladhatja. 15 A fentiek értelmében a találmány eljárás módo­sított tulajdonságú szálasanyagok előállítására, amely abban áll, hogy egy szálképzésre alkalmas polimert egy vízzel nem elegyedő szerves oldó­szerben oldunk, a kapott oldatban egy olyan vizes 20 oldatot emulgeálunk, amely egy és/vagy több­funkciós, gyökös polimerizációra képes mono­merekből álló keveréket - 4-30%-nyi mennyiség­ben - és adott esetben gyökös iniciátort és/vagy egyéb adalékanyagokat tartalmaz, majd az így 25 kapott emulzióból fonófejen szálat képezünk, a szálat vízzel nem elegyedő kicsapófürdőben vagy az oldószer elpárologtatásával megszilárdítjuk, és az így előállított szál, diszperz vizes fázisában oldott monomereket hő és/vagy nagyenergiájú sugárzás 30 segítségével polimeresítjük. Szálképző alappolimerként célszerűen polivinil­kloridot, vinilklorid-kopolimert vagy cellulóztriace­tátot, vízoldható monomerként pedig célszerűen 35 akrilsavat, metakrilsavat vagy ezek sóit, illetve származékait használhatjuk. A vizes diszperz fázjs tulajdonságjavító adalékanyagaiként alkalmazhatók nagy molekulájú, vízben oldható természetes eredetű anyagok, mint pl. oldható keményítőkészítmények. 40 A találmány szerint előállított, módosított szá­lak alkalmazási lehetőségei rendkívül változatosak. Ha pl. a diszperz fázisban kialakított térhálós polimer ioncserélő tulajdonságú, a termék külön- 45 leges ioncserélő szálként alkalmazható, amelynek felülete ioncserélő vonatkozásban inaktív, a szál belsejében elhelyezkedő ioncserélő anyaghoz a diffúzióra képes kisméretű ionok hozzáférhetnek anélkül, hogy az igen nagyméretű ionok vagy 50 kolloidális oldhatatlan részecskék a szálfelületen ionosán adszorbeálódnának. Ha a diszperz fázisban kialakított térhálós polimer higroszkópos, duzzadó jellegű, a szál 55 keresztmetszete vízben lényegesen megnő a száraz keresztmetszethez képest anélkül, hogy a szálfelület higroszkópossá válnék. Az ilyen szálból készített szövet száraz időben pórusos, míg esőben a pórusai záródnak. 60 Ha a diszperz fázis kevéssé disszociáló nehéz­fém-sókat tartalmaz, baktericid hatású textilszálakat állíthatunk elő anélkül, hogy a szálfelületnek az alappolimerből készített szálétól eltérő tulajdon­ságai lennének. 65 A találmány szerinti eljárással előállított módosí­tott szálak éghetősége a bezárt víz jelenléte folytán eleve korlátozott. Az éghetőség további csökken­tését a diszperz fázis megfelelő összetételével biztosíthatjuk. A vizes fázis felhasználható továbbá a szálképző alappolimer színezhetőségének javí­tására vagy különleges színhatások elérésére stb. A találmány szerinti eljárást részletesebben a következő kiviteli példákkal világítjuk meg: 1. példa 200 g PVC-t oldunk 600 g metilénkloridban. Hozzáadunk 14 g akrilsavat és 1,5 g bisz-akril­amidot 100 ml 8-as pH-jú, 0,5 g ammóniumper­szulfátot tartalmazó vizes oldatban. Lassú keve­réssel emulziót készítünk, majd az emulzióból 20-szor 0,2 mm-es fonófejen keresztül szálat hú­zunk. A szálat légbefúvásos vertikális kemencén vezetjük át, amelynek hőmérséklete 40 C°-tól fo­kozatosan 100 C°-ig emelkedik. A kemence hi­degebb szakaszain az oldószer főtömege elpárolog, míg a melegebb szakaszban az oldószer utolsó nyomai is elpárolognak, és végbemegy a mono­merek polimerizációja. A kész szál ioncserélő tulajdonságú, Na-ionokkal szemben 0,3 milli-ekvi­valens/g kapacitást mutat. 2. példa 100 g cellulóztriacetátot oldunk 700 g metilén­kloridban. 100 ml 8-as pH-jú vizes oldatban hoz­záadunk 6 g akrilamidot, 2 g akrilsavat, 1 g bisz-akrilamidot, 2g vízoldható keményítőt. Lassú keveréssel emulziót készítünk, majd az emulzióból 1400-szor 0,14 mm-es lyukméretű fonófejen szálat húzunk. A szálat toluolos kicsapófürdőben meg­szilárdítjuk, a toluol főtömegétől hengerek között áthúzva megszabadítjuk, majd a monomerek poli­meresítése céljából egy órán át 100 000rad/h intenzitású gammasugárzásnak tesszük ki. A kész szál szakítószilárdsága 1100kp/cm2. Átmérője víz­ben 2,5-szeresre nő, miközben a szál felületi tulajdonságai változatlanok maradnak. A diszperz fázis nélkül, de egyébként hasonló körülmények között készített cellulóztriacetát szál duzzadása ezzel szemben csupán mintegy 5%. A szál szer­kezetét a keresztmetszetről készített elektron­mikroszkópos felvétellel szemléltetjük. (Lábra) Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás módosított tulajdonságú polimer szá­lasanyagok előállítására, azzal jellemezve, hogy egy oldószeres szálképzésre alkalmas polimert egy vízzel nem elegyedő szerves oldószerben oldunk, a kapott oldatban egy olyan vizes oldatot emulgeálunk, amely egy és/vagy többfunkciós, gyökös polimeri­zációra képes vízoldható monomerekből álló keve­réket és adott esetben ismert gyökös iniciátort tartalmaz -4-30súlyszázaléknyi mennyiségben-, 2

Next

/
Thumbnails
Contents