167472. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a nagyüzemi felületi öntözésre

5 167472 6 séig — az adottságoktól függően - 50-100 alkalommal ismétlődik. Az első és az utolsó kisszakasz öntözési időpontja között gyakran 6-8 nap is eltelik, ami a termesztés szempontjából nagyon hátrányos. A kézierőszükséglet miatt a kisszakaszos öntözés csak a nappali órákban végezhető, azaz éjszakára az öntözéssel le kell állni, ami 40—50%-os üzemidő kiesést jelent. A kisszakaszos üzemeljárás ma már inkább csak a legelők és kertészeti növények termesztésénél alkalmazható, a magas növésű szántóföldi növényállományból szinte teljesen kiszorul. A felületi öntözések jelentős részén a kisszakaszos üzemeljárásokat korszerű nagyüzemi öntözési üzemeljárásnak kell felváltania. A találmány célja olyan felületi öntözőberendezés kidolgozása, amely alkalmas arra, hogy a sűrű hálózatú, vagyis a tábla belsejében kétirányú vezetékhálózattal bíró, rövid öntözőelemes táblaberendezést ritkahálózatú hosszúelemes táblaberendezéssel helyettesítse s ezáltal megszüntesse a nagytábla sűrűhálózata által képezett kis öntözőszakaszok határát. A találmány további célja az, hogy kiküszöbölje a kisszakaszos öntözési módszereket valamint az egész tábla területének egyidejű nagyszakaszos öntözéséhez szükséges gyakori áttelepítési munkákat, ill. lehetővé tegye a felületi öntözés alatt álló terület gépesített, nagyüzemi öntözését. A találmány szerinti berendezés azon a felismerésen alapul, hogy a nagytáblán belül a vízhálózat több nagyságrendhez tartozó elágazó vezetékrendszere kedvezőbb esetben elágazás nélküli egyetlen nagyságrendhez tartozó vezetékekre, a nedvesítő hosszú vezetékekre korlátozható. A nedvesítő vezetékek hosszú vezetékként kialakítva, a vízszétosztó szárnyvezetékek távolságát, ill. a nagytábla teljes szélességét átfogják. A vízhálózat vízszétosztó szárnyvezetékeit kedvezőbb esetben a táblahatár közelében, 91. szükség esetén a tábla belsejében egymástól nagy távolságra vezetjük. A táblaberendezés vízhálózati rendszerének fővezetéke előnyösen a szárnyvezetéken kívül szintén a tábla határán, ill. annak közelében helyezhető el. A fővezeték ezzel az eredeti nagytáblacsatorna helyére kerül. A nagytábla eredeti berendezéséből így a nagytáblacsatorna a rajta levő vízkivételi szervekkel együtt feleslegessé válik. A jelenlegi fővezeték — az új helyszínrajzi elrendezésből adódóan— közvetlenül egy külső vízforráshoz, pl. az öntözőtelep valamelyik volt mellékcsatornájához, ill. annak vízkivételi hidránsához csatlakozhat. A találmány szerinti berendezés használata lehetővé teszi, hogy nagy intenzitású felületi öntözés helyett kis intenzitású felületi öntözés végezhető, ami azzal az igen nagy előnnyel jár, hogy az öntözővíz a legkedvezőbb intenzitással adagolható, ami megfelel a növény által elfogyasztott és az egyéb módon felhasználódó vízmennyiségnek. Amíg a nagy intenzitású (pl. lOOliter/secha) felületi öntözéseknél a táblára érkező vízhozam ugyanazon időben úgynevezett kisszakaszokon került kiadagolásra, addig a találmány szerinti berendezéssel egészen kis intenzitással (pl. 2 lit/secha) többnapon át, ill. az egész tenyészidő alatt folyamatosan öntözzük az úgynevezett nagy szakaszokat. A nagyszakaszok területe 25-30 ha, de kedvező esetben az egész táblát magában foglalva 75-100 ha kiterjedésű is lehet. 5 A találmány szerinti berendezés alkalmazása esetén a nedvesítő hosszúvezetékek távolságát úgy határozzuk meg, hogy két hosszúvezeték között a nedvesítés a vízadagolási idő alatt összeérjen. A nedvesítő hosszúvezetékek távolsága így pl. a 2-3 10 napos vízadagolásnál 5-10 m 15-20 napos vízadagolásnál -az egyéb adottságoktól függően-40-50 m is lehet. Ha az egész tenyészidőben szükségszerint folyamatosan történik a vízadagolás, akkor a ned-15 vesítő hosszúvezetékek távolságát nem a vízadagolás ideje, hanem a talaj oldalirányú vízvezető képessége határozza meg. Ilyen esetben a távolság a talaj fizikai jellemzőinek figyelembevételével, ill. gyakorlatban próbaöntözéssel határozható meg. 20 A találmány szerinti a vízszállítás, a vízszétosztás és a víz kiadagolás oly módon történik, hogy a vízszállítást a tábla szélén elhelyezkedő fővezetékkel, a vízszétosztást a fővezetékre kapcsolt szárnyvezeték(ek)kel, a vízkiadagolást a 25 szárnyvezeték(ek)re kapcsolt nedvesítő hosszúvezetékekkel végezzük. Kedvező terepadottságoknál, valamint, ha a nedvesítő hosszúvezetékek a fővezetékre merőleges irányban futnak, a szárnyvezetékek a fővezeték 30 mellett, ill. a fővezetékkel azonos irányúan helyezkednek el. Amennyiben a nedvesítő hosszúvezetékek a fővezetékkel párhuzamosak, a szárnyvezetékek a fővezetékre merőlegesen, a tábla belsejében, egymástól nagy távolságra (pl. 300 m-re, 35 500 m-re) építhetők ki. Üzemszerű öntözésnél vízszétosztó szárnyvezetékekből a nedvesítő hosszúvezetékekbe érkező vízhozam beállítása a szárnyvezetékeken levő vízkivételi szervekkel történik. Az öntözőmunkás e 40 vízkivételi szervek nyílását a nedvesítő hosszúvezetékek vízfogyasztásának megfelelően, szükségszerint szabályozza. A találmány szerinti berendezés lényege, hogy három nagyságrendű vízhálózati vezetéke van, ame-45 lyek közül az utolsó, harmadik nagyságrendű vízhálózati vezetékek a tábla szélességét, ill. a vízszétosztó szárnyvezetékek távolságát átfogó nedvesítő hosszúvezetékek, a középső nagyságrendű vízhálózati vezetékek egymástól előnyösen legalább 50 50 m távolságban elhelyezett vízszétosztó szárnyvezetékek végül az ezeket megelőző, első nagyságrendű vízhálózati vezeték a tábla széle mentén elhelyezett vízszállító fővezeték. A nedvesítő hosszúvezeték önálló vízvezetést, ill. talajnedvesítést 55 biztosító földcsatorna vezeték, vagy nyomás alatt álló csővezeték, célszerűen tömlővezeték lehet. Az első és a második, valamint a második és a harmadik nagyságrendű vízhálózati vezetékek csatlakozási helyén záiható-nyitható vízkivételi szervek 60 vannak. A találmány szerinti berendezés használata során, a vízszállítást a nagytábla határvonala mentén elhelyezett vízszállító fővezetékkel, a vízszétosztást az előbbihez zárható-nyitható vízkivételi szerven át 65 csatlakozó vízszétosztó szárnyvezetékkel, a víz-3