167471. lajstromszámú szabadalom • Eljárás felületaktív anyagot tartalmazó, poralakú vagy szemcsés állagú szilárd készítmények előállítására

167471 . 3 4 túrájának összeállítását, illetőleg bizonyos, a fel­használás szempontjából kívánatos alkotóanya­goknak az alkalmazását. Ha ugyanis a felületaktív anyagot víztartalmú paszta alakjában keverjük hozzá a készítmény 5 szilárd alakban alkalmazott egyéb alkotórészeihez, akkor ez utóbbiak között olyan anyagokat, például sókat is alkalmazni kell, amelyek a felületaktív anyaggal bevitt vizet kristályvíz alakjában megkötni képesek. Az említett anyagok kristályvíz-felvétele 10 alkalmával azonban számottevő mennyiségű hő fejlődik, a keverék felmelegszik, ami lehetetlenné teszi hőérzékeny anyagoknak a recepturában való alkalmazását. Emellett megtörténik, hogy a víz­felvétel útján kristályosodó anyag a hidratációs hő 15 hatására megolvad, a keverék elfolyósodik és csak lehűtés, huzamos ideig tartó újbóli kristályosítás útján szilárdítható meg ismét. Ezekből az okokból még az anionos vagy nem-ionos felületaktív anyag koncentrált, kis víztartalmú paszta alakjában tör- 20 ténő alkalmazása esetén is legfeljebb 6-8% felü­letaktív anyagot tartalmazó olyan keverék készít­hető, amely közvetlenül por alakban vagy szemcsés állapotban vehető ki a keverőberendezésből, anél­kül, hogy utólagos kezelési vagy továbbfeldolgozási 25 műveletek alkalmazására lenne szükség. Az ilyenfajta készítményekben ugyancsak al­kalmazható nem-ionos felületaktív anyagok fon­tosabb típusai vízmentes folyékony alakban is 30 rendelkezésre állanak. Ezek kombinálhatók az em­lített -anionos felületaktív anyagokkal, ilyen kom­binációk alkalmazása esetén 10—12% felületaktív anyagot tartalmazó készítmények is előállíthatók porkeverési eljárással, ezt meghaladó mennyiségű 35 felületaktív anyag bevitele azonban még ilyen körülmények között is műszaki nehézségekkel jár. Ilyenkor is kényelmetlenséget okozhat azonban az a körülmény, hogy a felületaktív anyaggal bevitt kisebb-nagyobb vízmennyiség lekötésére oly szer- 40 vétlen sókat vagy más vegyianyagokat kell alkal­mazni, a készítmény recepturájában, amelyek egyébként legtöbbnyire mellőzhetők lennének és így csupán ballasztanyagként szerepelnek a készít­ményben. Gyakran speciális oldószereket kell al- 45 kalmazni, amelyekkel a vízfelvételkor nedvszívó sók csomósodását igyekeznek elkerülni. Ezek a nehéz­ségek illetőleg korlátozások tisztán nem-ionos fe­lületaktív anyagok alkalmazásával sem küszöböl­hetők ki, mert a folyékony állapotú vízmentes 50 nem-ionos felületaktív anyagok a szilárd porkeve­rékben olajos tapintású filmként vonják be a szilárd szemcsék felületét, és 10-12%-nál nagyobb mennyiségben való jelenlétük esetén már károsan befolyásolják a száraz por alakú vagy szemcsés 55 készítmény állagát. Nemcsak a keverőberendezés működését nehezíti meg az ilyen keverékek feldol­gozása, hanem a termék egyneműsége is nehezen biztosítható és az ilyen keverékek a csomagoló­gépek működését is akadályozzák, a folyékony so felületaktív anyag átnedvesíti a csomagolóanyagokat és a csomagolt áru minőségét is rontja. A porkeverési eljárással előállított termékek recepturájában az anionos felületaktív anyagokat szívesen alkalmazzák szabad sav vagy valamely 65 savasán reagáló származék alakjában. Ilyen célokra különösen alkalmasak az alkilarilszulfonsavak, ame­lyek technikai termékként nagy mennyiségben állnak rendelkezésre. Az ilyen savas anyagokat azután a keverék előállítása közben semlegesíteni kell, ehhez valamilyen lúgos szert, például nát­rium-karbonátot vagy nátrium-hidrogén-karbonátot és vizet kell a keverékhez adagolni. A reakció­közegként beadagolt, illetőleg a semlegesítési reak­ció folyamán is keletkező víz lekötésére a vizet például kristályvíz alakjában megkötő anyagokat alkalmaznak a keverékben, ilyen eljárást ismertet például a 155 110 sz. magyar szabadalmi leírás, amely szerint a keverékben minden esetben nát­rium-karbonátot vagy nátrium-hidrogén-karbonátot alkalmaznak, ez a víz megkötésén kívül szén­dioxidot is fejleszt a semlegesítési reakció során és ez lazább szerkezetűvé teszi az egyébként össze­csomósodásra hajlamos keveréket. Ezzel az eljárás­sal, amelynek során meg-nem-ionos felületaktív anyag is adható keverékhez, nagy felületaktív anyag-tartalom biztosítható a keverékben, de a keverőkészülékből még nem száraz por alakjában kapják a terméket, hanem meleg, félfolyékony heterodiszperz masszaként, amelyet vékony réteg­ben 2-3 napig hűlni és kristályosodni kell hagyni és esetleg utána még meg is kell őrölni. így a gyártási folyamat sok időt és többszöri anyagmoz­gatást igényel. Más ismert eljárások szerint vizes anyagokat például nátronlúgoldatot, vízüvegoldatot, lúgos hipokloritoldatot használnak a semlegesítés végre­hajtására, különböző sorrendben adagolva a keverék előállítása közben a komponenseket, legtöbb eset­ben kényszerűen nátrium-karbonátnak, mint a be­adagolt víz és a semlegesítési reakció során is képződő víz megkötésére is alkalmas anyagnak jelenlétében. Az ilyen keverékek mindenesetben lúgos kémhatásúak, a már említett korlátozások és hátrányok a gyártás és feldolgozás közben itt is jelentkeznek. Ezen felül is zavarja a termék minőségét például az alkáli-szilikátokból a sav hatására kicsapódó oldhatatlan kovasav, vagy pél­dául a lúgos hipokloritoldatból származó aktív klórtartalom, mely általában káros és nem kívá­natos, például enzimeket, vagy optikai fehérítő­szereket és/vagy nátriumperborátokat tartalmazó úgynevezett bioaktiv, illetőleg fehérítő mosóporok esetében. A fenti hátrányok - a receptura összeállításának korlátai, tér-, idő- és energiaigényes eljárások -kiküszöbölésének szükségessége mellett különösen a korszerű bioaktiv (fehérjebontó enzimet tartal­mazó) mosó- és áztatószerek gyártásával kapcso­latban fellépő különleges műszaki problémák miatt vált szükségessé olyan új rendszerű porkeverési eljárás kidolgozása, amelyben mind a keverék felmelegedése, mind pedig víznek a gyártás során való jelenléte és szabad savaknak az enzimmel való érintkezésbe jutása elkerülhető, minthogy a keve­rékhez adott fehérjebontó enzimek mind felmele­gedés és víz hatására, mind pedig szabad savval való érintkezése hatására gyorsan elvesztik aktivi-2

Next

/
Thumbnails
Contents