167448. lajstromszámú szabadalom • Berendezés belsőtér biztosítására
7 167448 8 A 4. ábra abban különbözik a 2. ábra szerinti kiviteltől, hogy az egyébként a mikrofontól kapott feszültséget differenciálás segítségével a hangszóróról vesszük le. A berendezés tehát csak hangszóróval és generátorral működik, mikrofon nélkül. 5 Az 5. ábra abban különbözik a 4. ábrától, hogy nem használunk generátort sem, hanem egyedül a hangszórót és a 3. ábrához hasonlóan az adót gerjesztjük (magával a visszacsatolással). A 6. ábrán diagramot ábrázoltunk, melynek 10 ordinátáján a frekvenciát vittük föl Hz-ben, a belsőtér a ferde vonalakkal megadott V térfogatával (m3) önrezgést végez, ha az abszcisszán megadott nyílásfelülettel (cm2 ) rendelkezik. Amennyiben a belsőtér térfogata 10 m3 , nyílás- 15 felületeinek összege 250 m2 , úgy sajátrezonanciája 10 Hz. Amennyiben a 15 belsőtér falán akárcsak a legkisebb mértékben is kinyitják az ajtót vagy az ablakot, vagy valamilyen más nyílás keletkezik, úgy 20 eltolódik a rezonancia frekvencia, azaz megváltozik a fázishelyzet, és a 18 erősítőről a 20 differenciál erősítőhöz vezetett rezgés amplitúdója, ezáltal a differenciálerősítő erősítése a beállított egyensúlyból megváltozik. Ezt az eltérést a 20, 21 25 diszkriminátor érzékeli és a 24 riasztóberendezés működtetéséhez fölhasználja. Ahogy a 6. ábra diagramjából látható, elég, ha a belsőtér falazatában csekély mértékben megnő a nyílás, hogy kiváltsa a rezonanciaviszonyok elégséges megváltozását. 30 A 2. ábrán látható 25 adó helyett a 22 kapcsoló kezelésére időkapcsoló szerkezetet is alkalmazhatunk, melyet a belsőtér elhagyása előtt úgy állítunk be, hogy a berendezés rövid idő múlva magától bekapcsoljon, és újra kikapcsol, 35 mire a térbe az arra jogosult belépni szándékozik. Ennek a kivitelnek az az előnye, hogy semmiféle manipuláció nem befolyásolhatja többé a berendezés működését. Ami a belsőtér nagysága és a frekvenciatarto- 40 many közötti viszonyt illeti, mellyel a berendezésnek működnie kell, úgy ezzel kapcsolatban a következők mondhatók: 1. Nagyobb frekvenciák és ezzel rövidebb akusz- 45 tikus hullámhosszak. Ezzel kapcsolatban a következő érvényes: az olyan akusztikus rezgések, melyek frekvenciája akkora, hogy hullámhosszuk annyiszor többszörösen elhelyezhető a belsőtérben, hogy ezek között 50 a belsőtér-méretek között nem keletkezhetnek álló hullámok, a találmány szempontjából nem alkalmazhatók. 2. Az olyan akusztikus hullámok, melyek hullámhossza nagyobb, mint a védendő belsőtér 55 méretei, nem létesíthetnek állóhullámokat vagy rezonanciát. Ekkor a hangnyomás a belsőtér minden pontján megközelítően azonos. Ez azt jelenti, hogy egy nyílás, vagy egy pótlólagos nyílás hatására -teljesen mindegy, melyik pontján a 60 belsőtérnek — a hangnyomás mérhetően csökken. Mivel viszont jóformán minden tér olyan, hogy nincs légmentesen elzárva, hanem nyílásai vannak, például tömítetlen rések az ajtókon vagy ablakokon, szellőző vagy fütőcsövek, kályhák, kály- 65 hacsövek, kémények, járműveken a gáz-, a fékpedál és egyebek átvezetéséhez szükséges nyílások, ezért előnyös, ha ezeket a nyílásokat (vagy a külön ebből a célból létesített nyílásokat) használjuk rezonátorként. Az adatokat a 6. ábra táblázata ismerteti. A kívülről a nyílásokra ható szél a biztosítandó belsőtérben okozhat ugyan légnyomásváltozást, de nem hangolhatja el az akusztikai viszonyokat. 3. Rezgések, melyek hullámhosszai azonosak a térmérettel, úgyhogy állóhullámokat képeznek. Ha a belsőtér akusztikus gerjesztéssel végzett biztosítását olyan adóval végezzük, melynek hullámhossza azonos a belsőtér méretével vagy megközelíti azt, esetleg csekély számú többszöröse annak, úgy érvényes, hogy ennek az állóhullámnak a belső teret határoló falak közelében van a legnagyobb hangnyomása. Ennek az a következménye, hogy még az egész kis változások • is, legyenek azok akárcsak néhány milliméteresek — mint például egy ablak vagy egy ajtó nyitása —, a belsőtér rezonancia amplitúdójának nagy változását idézi elő. Ezzel egyidejűleg változik a rezonancia frekvencia, ami rögzített adófrekvencia esetén jól megkülönböztethető amplitúdó- és fáziseltolódáshoz vezet. A belsőteret állóhullámmal védve arra is lehetőség van, hogy a teret olyan adóval biztosítsuk, mely ugyanabban a belsőtérben helyezkedik el, de olyannal is, mely a belsőtéren kívül foglal helyet és akusztikus kapcsolással van összekötve a belsőtérrel. (Például a falba befalazva, a mennyezetbe vagy a burkolatba beépítve, szellőzőaknán, kéményen vagy lépcsőházon keresztül összekötve.) Egy adó egyszerre több belsőteret is biztosíthat, amennyiben ezekben a terekben ugyanazon a hullámhosszon álló hullámok képződhetnek és az akusztikus kapcsolás megvalósítható, mivel a fölhasznált rezgés frekvenciája rendkívül kicsi, és az ilyen kis frekvenciák csillapítására több méter vastag hangelnyelő-elemekre volna szükség, ezért nincs jelentősége a bútoroknak, szőnyegeknek, függönyöknek, stb., melyek a térgeometriát és a térfogatot nem befolyásolják. Tehát több, akusztikusán egymással összekapcsolt belsőtér is biztosítható egyetlen készülékkel, s ilyenkor az adó az első térben, a vevő pedig valamelyik másik belsőtérben helyezhető el. Célszerű lehet különböző adókat akusztikai szempontok alapján különböző belsőterekre elosztani, vagy több belsőteret egy vagy több védőfrekvenciával ellátni, melyet egy vagy több adó értékelhet ki. Dyenkor a több, különböző akusztikus tulajdonságú belsőtérhez szolgáló védőberendezést egy térben helyezhetjük el, és a biztosítás feladatát az akusztikai távhatás segítségével valósíthatjuk meg. Szabadalmi igénypontok: 1. Berendezés belsőtér vagy akusztikailag csatolt belsőterek biztosítására a belsőteret kitöltő hangtér segítségével, amelynek változásait a belsőtér akusztikai viszonyai alapján megállapítjuk és védőintézkedések kiváltására felhasználjuk, amely be-4
