167431. lajstromszámú szabadalom • Eljárás liofilizáló hatású műgyantakeverék előállítására

167431 3 4 ahol Cp = papír m2

súlya, t == az átitatódási idő másodpercben. A papír belső, úgynevezett anyagában való enyvezésére számos tanméket alkalmaztak, amellyel a papír víztaszító tulajdonsága növelhető és a termék viszonylag könnyen hozzáférhető. A számos termék közül a fenyőgyanta a leghasználatosabb. A papírigény növekedésével megnövekedett a fenyőgyanta iránti igény is. A papíriparban ismert eljárásnál a fenyőgyantát lúggal elszappanosítják és ezután adagolják a papírpépbe. Az „erfurti" eljárás szerint a fenyőgyantát teljesen elszappanosítják és a képződött alkáliszappant gőzinjektorral vízben elosz^ látják. A „Hagoid" eljárás szerint a gyantasavaknak csupán 60:

%-át szappanosítják el és ezek emulgeálják a szabad gyantasavakat és a gyanta egyéb, el nem szappanosítható, úgynevezett semleges alkotórészeit. A „Bewoid" módszer értelmében a fenyőgyantában levő gyantasavak 5—10%-át elszappanosítják, az elszappamosított gyantasavat alkalmazzák az el nem szappanosított rész emulgeátoraként és az emulzió kellő stabilitásának kialakítása céljából lúgos kazein-oldatot, esetleg állati enyvet vagy keményítőt adagolnak hozzá. A fenyőgyanta kémiai módosítása a papíripar nyersanyag bázisának kiszélesítését célozza. Egyes fenyőgyanták színe világosabbá tehető, illetve összetétele kémiailag módosítható, ha a fenyőgyantát koncentrált hidrogénfluoriddal, vagy Diels-Alder diénszintézis útján maleinsavanhidriddel, vagy Prinis-féle reakció szerint formaldehiddel reagáltatjuk. A kémiailag módosított fény őgyanta az ismertetett fenti vagy egyéb eljárásokkal enyvező anyaggá alakítva megnövelt hidrofobizáló, un. enyvező hatással rendelkezik. A Diels-Alder diénszintézis során a fenyőgyanta konjugált kötéseivel a dienofil maleinsavanhidrid, úgynevezett kolofónium-maleinsavanhidridadduktumot képez megfelelő hőmérsékleten esetlegesen katalizátor jelenlétében. Az adduktumból készített enyvező anyag fokozott hidrofobizáló hatása 20 mór%-ig növekszik, 20 mól%nál több maleinsavanhidridet tartalmazó adduktumok hidrofobizáló hatása azonban már rohamosan csökken. A Prins-féle reakció alkalmazása esetén a fenyőgyantát formaldehiddel kondenzálják, amikor a fenantrén-vázon a formaldehid gyűrűs metilénéter alakjában addicionálódik. A Diels-Alder és a Prins-féle módszert alkalmazva a módosított fenyőgyantából, úgynevezett erősített gyantaenyvet állítanak elő elszappanosított vagy el nem szappanosított alakban, mely utóbbi diszpenzióként szabad gyantát is tartalmaz. Az inkoherens rendszerek őrlését, 'szerkezetképzését, illetve a belőlük készült koherens rendszerek szerkezeti tulajdonságainak befolyásolását, így a papír hidrofobizálását, például az alábbi szakkönyvek tárgyalják: Problemi fizikohimicseszkoj mechaniki voloknisztih i porisztih diszpersznih sztruktur i materialov, Red. koll. Rehbinder, P. A. i. dr. Izd. Zinatne Riga, 1967. Fiziko-himicseszkaja mechanika diszpersznih sztuktur, Otv. red. Rehbinder P. A. Moszkva; Koltai Gy.— Lengyel P.—Mérő T.—Szőke P.: Cellulóz- és papírvizsgálati módszerek, Műszaki 5 Könyvkiadó, Budapest, 1955; Dr. Vámos Gy.— Katona K.: Papíripari kézikönyv, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1962; Hentschel, Hans: Chemische Technologie der Zollstoff- und Papierherstellung, VEB Fachbuchverlag, Leipzig, 10 1967; Zellstoff Papier VEB Fachbuchvertag, Leipzig, 1969; Pulp and Papier Technology, Edited by Kenneth V. Britt, Van Nostramd Reinihold Company, 1971; Ivamov: Technológia bumagi, Izd. Lesznaja, Fromislennoszty, Moszkva, 15 1970. A cellulóz szuszpenzió hidrofobizálása a fenyőgyantából, illetve a módosított fenyőgyantákból készített enyvező anyaggal, majd a szuszpenzióból a papír előállítása a következő techno-20 lógiai műveletekkel történik: az enyvező anyagot a megőrölt papírpéphez adják, majd a rostokkal való teljes elkeveredés után a rendszert alumíniumfoszfáttal 4,5—5,5 pH-értékre állítják be, így az enyvező anyagot a rostok felületére 25 kicsapják. Az aluimíniumszulfát a cellulózrostok negatív töltését megszünteti, a vízben oldható hidrofilizáló hatása nátriumszappant vízben oldhatatlan hidrofobizáló hatású alumíniumszappanná alakítja át. Az alumíniumszappan az 30 „erfurti" eljárással módosított fenyőgyanta esetében a rostokhoz kötődik, a Hagoid és Bewoid módszerek esetében az emulzió stabilitása alumíniumszulfát hatására megszűnik, a részecskék a rostokra kicsapódnak. Az alumínium-ionok 35 adott esetben a savasán hidrolizáló forma helyett nátriumaluminát alakban is felhasználhatók. A rostok felületére kicsapott hidrofobizáló, úgynevezett enyvező anyag hidrofobizáló hatását a papírgép szitáján, illetve présein víztele-40 nített papír szárítása során fejti ki. A szárító szakasz első részében 50—70 °C, második részében 100—120 °C-on hengerek biztosítják a jó szárítást, illetve a megfelelő enyvezettség kialakulását. ._ A kémiailag módosított fenyőgyantából készült enyvező anyag igényli a feltüntetett pH intervallum alsó, illetve a szárítási hőmérséklet intervallum felső határának beállítását. Megoldandó műszaki feladatot jelent olyan liofilizáló hatású műgyantarendszer előállítása, o0 amely a fenyőgyantával analóg módon „erfurti", „Hagoid", „Bewoid" vagy egyéb módszerrel alkalmas enyvezőanyag előállítására, inkoherens rendszereknél hidrofilizáló, majd megfelelő utókezeléssel hidrofobizáló hatást fejt ki, adagolás-55 ra kész kiviteli alakjában közel semleges, a diszperz rendszerek részecskéin való kapcsolódáshoz kevesebb koaguláltató hatású szervetlen sók szükségesek, nem hajlamos lerakódások képzésére, hidrofobizáló hatásának kifejtésében az is-60 ment javított hatású gyantarendszerek hőigényével szemben alacsonyabb szárítási hőmérséklet és azonos hatás eléréséhez kevesebb enyvező anyag elegendő. A jelen találmány célja javított liofilizáló ha-65 tású műgyantakeverékek előállítása, amelynek 2