167428. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tiolfoszforsavészterek előállítására és ilyen vegyületeket tartalmazó kártevőírtószerek
167428 17 18 16,86 g 2-allil-4-klórfenol (Fp. 133 C°/16 Torr) 100 ml benzollal készített oldatához hozzáadunk 10,12 g trietilamint. A kapott elegyhez 10—15 C°-on állandó keverés közben hozzáadunk cseppenként 20,3 g O-etil-S-n-propiltiolfoszforsavkloridot. A keverést szobahőmérsékleten ezután még 12 óra hosszat folytatjuk. Az elegyet vízzel, 3%-os nátriumkarbonát-oldattal és ismét vízzel mossuk, majd vízmentes nátriumszulfát felett szárítjuk. A benzolt ledesztilláljuk és a maradékot molekulárdesztillációval tisztítjuk. Ily módon az (1) képletű vegyületet kapjuk, amelynek a törésmutatója: n20 D = 1,5306 és forráspontja 124 C0 / 0,1 Torr. Hasonló módon állítjuk elő a következő vegyületeket is. E (2)—(44) képletű vegyületek legtöbbjének a fizikai jellemzőit a következőkben soroljuk fel. Végy. Száma Fizikai jellemzők 2. példa: B) Szisztemikus-inszekticid hatás A szisztemikus-inszekticid hatás megállapítása végett gyökeres babnövényeket (Vicia fába) 0,01%-os vizes hatóanyag-oldatba (amelyet 10%os emuigálható koneentrátumból készítettünk) állítottunk be. 24 óra elteltével a földfeletti növényrészeket levéltetvekkel (Aphis fabae) telepítettük be. Az állatokat egy különleges berendezéssel védtük meg a kontakt- és gázhatástól. A kísérletet 24 C°-on és 70% viszonylagos légnedvességű térben végeztük. Az 1. példa szerint előállított vegyületek a fenti kísérlet során jó szisztemikus hatást mutattak Aphis fabae ellen. 3. példa: 6—6 Caloro fajta rizsnövényt 17 cm átmérőjű műanyagedényekbe ültettünk és körülbelül 60 cm magasságig megnövesztettünk. A megfertőzés Lt lárvákkal (3—4 cm hosszú) két nappal a granulátum alkalmazása (felhasznált mennyiség 8 kg/ha) után az elárasztó vízben történt. Az inszekticid hatás kiértékelését 10 nappal a granulátummal való kezelés után végeztük. Az 1. példa szerint előállított hatóanyagok jó hatást mutattak a fenti kísérlet folyamán Chilo suppressalis ellen. 4. példa: Hatásosság kullancsok ellen A) Rhipicephalus bursa Üvegcsövekbe 5—5 kifejlett kullancsot vagy 50—50 lárvát helyeztünk és az állatokat 1—2 percnyi időre 2 ml vizes hatóanyag-emulzióba merítettük; az emulziók koncentrációja egy hígítási sorozatnak felelt meg: 100, 10, 1, illetve 0,1 ppm hatóanyagtartalommal. Ezután az üveg(2) n20 D = 1,5765 (3) n20 D = 1,5262 (4) n20 D = 1,5213 (5) n20 D = 1,5205 (6) n20 D = 1,5694 0) n20 D — 1,5444 (8) n20 D = 1,5415 0) n23 D = 1,5413 (101 (11) n23 D = 1,5330 (12) n23 D = 1,5395 (13) n22 D = 1,5390 (14) n23 D = 1,5269 (15) (16) n23 D = 1,5204 (17) n23 D = 1,5196 (18) n^o = 1,5342 (19) n23 D = 1,5707 (20) n20 D == 1,5417 (21) n20 D = 1,5270 (22) n20 D = 1.5265 (23) n23 D = 1,5542 (24) n23 D = 1,5640 (25) n22 D= 1,5587 (26) (27) n20 D = 1,5776 (28) n20 D = 1,5890 (29) (30) (31) (32) (33) n23 D = 1,5780 (34) n23 D — 1,5846 (35) n23 D = 1,5812 (36) n22 D = 1,5525 (37) n22 D = 1,5349 (38) Op. 56 C° (39) n23 D = 1,5330 (40) n23 D = 1,5215 (41) n23 D = 1,5335 (42) n23 D = 1,5412 (43) n23 D =* 1,5418 (44) n23 D = 1,5673 25 30 35 40 45 50 55 60 65 A) Inszekticid hatás az emésztőcsatornán keresztül 5 Gyapot- és burgonyanövényeket 0,05% hatóanyagtartalmú vizes emulzióval (amelyet 10%os emulgálható koneentrátumból állítottunk elő) permeteztünk be. 10 A permetlé rászáradása után a gyapotnövényeket Spodoptera littoralis- vagy Heliothis virescens-L,3-lárvákkal, a burgonyanövényeket pedig burgonyabogár-lárvákkal (Leptinotarsa decemlineata) telepítettük be. A kísérletet 24 15 C° hőmérsékleten, 60% viszonylagos nedvességtartalmú térben végeztük. Az 1. példánál felsorolt vegyületek igen hatásosnak mutatkoztak e kísérletben Spodoptera-, Heliothis- és Leptinotarsa-decemlmeata-lárvák 20 ellen. 40 Hatás Chilo suppressalis ellen 9
