167421. lajstromszámú szabadalom • Egy darabból álló villamos csatlakozó nyomtatott áramköri laphoz

167421 7 8 dúlás elleni ellenállású tulajdonsággal. Ezt úgy érjük el, hogy a visszahelyezésnél a csatlakozót eredeti helyzetéhez képest 180°-kal elforgatva helyezzük be úgy, hogy a 32A befeszülőrész, il­letve rögzítőrész-darab kerüljön a 12 nyílásba oda, ahol előbb a 32B rögzítőrész-darab volt és viszont. A 32A befeszülőrész, illetve rögzítő-da­rab nagyobb része a visszahelyezésnél a nyílás­ban új sarkot vág magának és így biztosítja a megkívánt súrlódást és érintkezést. Az 5. ábra 12 nyílásokkal ellátott olyan 10 la­pot ábrázol, amelybe a találmány szerinti másik kiviteli alakja szerinti 40 csatlakozók vannak szerelve. Az 1—4. ábrákon bemutatott kiviteli alaknak megfelelően az 5—8. ábrákon bemuta­tott alakon a megfelelő elemeket azonos hivatko­zási számokkal jelöljük. Most különösein a 6. áb­rára utalva láthatjuk, hogy a találmány szerinti csatlakozónak ennél a kiviteli alakjánál is van tölcséres 20 vezetőtest befogadónyílása, amelyet egy pár 22A, 22B hajlított idomdarabrész alkot és amely a 24 torokrészben végződik. A túlfeszí­tést gátló 26 ütközőpántokkal ez a kiviteli alak is el van látva. A csatlakozó nyakrésze ebben a kiviteli alakban is két részből áll. Az első részt a 42A és 42B nyakrészek, illetve karok alkotják, amelyek a megfelelő 22A, 22B hajlított idomda­rabokból indulnák ki, a 24 torökrészrtől szétha­jolnak és a lényegében függőleges 44A, 44B sza­kaszrészben végződnek, s amelyek be vannak hajlítva derékszögben a 46 nyakrészvéghez ké­pest. A 46 nyakrész lényegileg függőleges 46A szakaszában, amely szomszédos a 44 szakaszrész­szel és mintegy 45°-ban be van hajlítva a függő­legeshez képest a 46B szakaszában, amely a csat­lakozó felső részét az alsó részével köti össze, s amely alsó rész a 48 vállrésszel kezdődik. Ezzel a ponttal kapcsolatosan meg kell jegyez,­nünk, hogy a, találmánynak ebben a kiviteli alak­jában a csatlakozó kétféle vastagságú részből áll. A felső rész, amely a 46 nyakat is magában fog­lalja, viszonylag vékony — pl. 0,2—0,3 mm vas­tag —, hogy ezáltal jó hajlíthatóságot érhessen el és felvehesse a szerelésnél előforduló erőhatá­sokat, megengedje a csatlakozó felső részének valamelyes mozgását és ezzel kiegyenlítse a ve­zeték kisebb egyenetlenségeit. A csatlakozó alsó része, beleértve a 48 vállrészt is, vastagabb, a ta­lálmány ajánlott kiviteli alakjában mintegy 0,65 mm vastag, hogy ezzel a vállrész, a rögzítő­rész és a farokszár megkívánt nagyobb szilárd­sága is meglegyen. Az alább még röviden megemlítendő kisebb el­térésekkel csatlakozó 32 befeszülőrésze és a fa­rokszerű 34 csatlakozóérintkező része nagyjából azonosak és a szerepük is ugyanaz, mint a meg­felelő elemeknek a 2. ábrán bemutatott kiviteli alakjukban. A 48 vállrész mindamellett kissé el­tér egymástól a kétféle kiviteli alakban. Először is, mint az 1. és 5. ábra összehasonlítása alapján látható, a csatlakozó szerkezetéből kifolyólag az 5. ábrán bemutatott alak vállrésze az 1. ábrán bemutatott alakhoz képest 90°-kal el van fordít­va. Ez lehetővé teszi, hogy a vállrész itt kissé hosszabb legyen anélkül, hogy érintené a szom­szédos vállrészeket és nagyobb lehet a szilárdsá­ga. Minthogy a lapon nyomtatott vezetékek le­hetnek, a vállrészek alsó felülete lecsapott, úgy, hogy nagyobb lehet a szilárdsága anélkül, hogy a szomszédos vállrészeket és a szomszédos nyom­tatott vezetékeket érintené és esetleg rövidre zárná. Míg a 40 csatlakozó 32 befeszülőrészének ke­resztmetszete lehet derékszögű, mint azt a 7. áb­rán ábrázoltuk, vagy a befeszülőrész-szelvény egyik sarkának szöge 90 fok. Az ajánlott kiviteli alakjában lehet szabálytalan keresztmetszetű is, legalább egy pár párhuzamos oldallal, mint azt a 8. ábra mutatja. A korábbi kiviteli alakkal kap­csolatosan már részletesebben kifejtett okoknál fogva ez lehetővé teszi a csatlakozó kiemelését és visszahelyezését, úgy, hogy az megtartja jó rög­zítő és elfordulás ellen biztosító tulajdonságait. A 8. ábra szerinti keresztmetszet éles sarkokat szolgáltat ahhoz is, hogy a 10 lap 12 nyílásaiba ezekkel élesebben be lehessen vágni a csatlako­zót. A 9. ábra olyan berendezést mutat be, amely a 7. ábrán bemutatott keresztmetszeti típusú csatlakozó újrabehelyezését teszi lehetővé. A 40 csatlakozó farokszerű érintkezőrésze a berende­zés alsó 62 tömbje 60 mélyedésrészbe helyezhető. A 60 mélyedésrész méretei lényegileg azonosak a farokszerű csatlakozóérintkező méreteivel és az­zal szoros érintkezést eredményeznek a tömbben a csatlakozó pontos behelyezésekor. A 62 tömb­nek 64 mélyedésrésze is van, amibe a csatlakozó 32 befeszülőrésze helyezhető. A mélyedésrész szé­lessége itt valamivel nagyobb, mint a befeszülő­része, úgy, hogy annak megnyúlását lehetővé te­szi. A 62 tömbben pontosan elhelyezett csatlako­zó 48 vállrésze a 62 tömb 66 élének ütközik, ál­tala a csatlakozó helyzetét tovább igazíthatjuk. Ha a csatlakozót megfelelően lehelyeztük a 62 tömbbe, a felső 68 tömböt ráengedjük fedő hely­zetébe. A 70 csapóknak a 72 illesztőfuratokba történő beengedésével a 62 és 68 tömböket egy­máshoz képest pontosan illeszthetjük. A 74 köz­vetítőtest a 68 tömb 76 nyílásába illik. A 74 köz­vetítőtestnek van egy nagyobb 78 gallérja vagy koronája és egy sík alsó 80 homloklapja, amely­nek átmérője lényegileg azonos a 64 mélyedés­rész szélességével. Ha az elemeket a fentiek szerint pontosan ösz­szeállítottuk, úgy, hogy a 74 közvetítőtest 80 homloklapja a csatlakozó rögzítőrészén nyugszik, akkor a 78 gallér vagy korona a centiméter né­hány ezredrészével a 68 tömb felső felülete fe­lett lesz. Ez gyakorlatilag határt szab a 74 köz­vetítőtest behatolási mértékének s lehetővé teszi a csatlakozó rögzítőrészének meghatározott mér­tékű megnyújtását. A 78 koronát ekkor vagy kézi erővel, kalapáccsal ütjük meg, vagy a 74 közve­títőtesttet önműködő mechanizmussal hajtjuk lej­jebb. Amikor ez történik, az okozott lökés a csat­lakozó 32 befeszülőrészén, illetve rögzítőrészén a berendezés mélyedésében e rész ellapítását eredményezi, ami a részt szélességében meg­nyújtja. Mivel így a csatlakozó szélessége meg­nőtt, újra vissza lehet szerelni jó rögzítési és fordulásellenállási tulajdonságokkal. Ezt a vi­szonylag egyszerű műveletet a helyszínen elvé-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Thumbnails
Contents