167411. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vízoldhatatlan fehérje-készítmények előállítására
167411 3 4 A kitűzött feladatot a találmány szerint úgy oldottuk meg, hogy a gyöngy- vagy kicsapásos polimerizáció módszerével a,/3-monoolefin kötést tartalmazó telítetlen dikarbonsavak anhidridjeit és di- vagy poliolok di- vagy poli-(met)akrilátjait 5 statisztikus eloszlású kopolimerekké polimerizáljuk és az így kapott találmány szerinti kopolimereket vizes fehérje-oldatokkal vízoldhatatlan fehérjekészítményekké alakítjuk át. 10 A találmány szerinti eljárás vízoldhatatlan fehérje-készítmények előállítására azzal jellemezhető, hogy a monomerek összsúlyára számítva A 0,1-70 súly% előnyösen 2-35 súly% aj3-mo- 15 noolefin kötést tartalmazó 4-5 szénatomos telítetlen dikarbonsavanhidrid és B 99,9-30 súly% előnyösen 98-65 súly% diés/vagy poliolok di- és/vagy poli(met)akrilátjait a kicsapásos polimerizáció vagy a gyöngypoli- 20 merizáció módszerével az anhidrid-csoportokkal szemben inert oldószerekben vagy oldószerkeverékekben 20-200 C° közötti hőmérsékleten gyökképző vegyületek jelenlétében polimerizáljuk és az így kapott kopolimereket fehérjeoldatokkal a talál- 25 mány szerinti fehérje-készítményekké alakítjuk át. A találmány szerint előállítható fehérje-készítmények, illetve vízoldhatatlan enzim-készítmények enzimmel katalizálható reakciók végrehajtására al- 30 kalmazhatók. A fehérje-készítmények szintéziséhez szükséges kopolimerek kiindulóanyagaival kapcsolatban a következőket jegyezzük meg: 35 a,j3-monoolefin kötést tartalmazó 4-5 szénatomos telítetlen dikarbonsavakként -amelyek a kopolimerek előállításához szükségesek - konkrétan a következőket nevezzük meg: maleinsav-, itakonsav- vagy citrakonsav-anhidrid, főként maleinsav- 40 anhidrid. A kopolimerizációhoz alkalmazhatók a felsorolt anhidridek keverékei is. A találmány szerint alkalmazandó di- és/vagy poliolok di- és/vagy-polimetakrilátjaiként, illetve di- 45 és/vagy poliakrilátjaiként legalább két alkoholos vagy fenolos, előnyösen alkoholos OH-csoportot, illetve ezek 2—8 szénatomos, előnyösen 2—4 szénatomos alkilénoxidjaival vagy ilyen alkilénoxidok keverékével készített vegyületeket alkal- 50 mázunk, amelyeknél 1 mól hidroxil-csoportot tartalmazó vegyületre 1—104 , 1—20 alkilénoxid komponens van polimerizáció útján kapcsolva. Példaképpen felsoroljuk az alkilénoxidokat, etilénoxidot, propilénoxidot, butilénoxidot, trime- 55 tilénoxidot, tetrametilénoxidot, bisz-klórmetil-oxaciklobutánt, sztiroloxidot, előnyösen pedig az etilénoxidot és propilénoxidot. Lehetséges továbbá nem alkoholokból vagy fenolokból származó, legalább két Zerewitinoff-aktív hidrogénatomot tártai- 60 mázó vegyületek és a fentiekben felsorolt alkilénoxidok reakciótermékeinek alkalmazása is a diés/vagy poli-(met)akrilátok előállításánál. A találmány szerint alkalmazandó di- és polioloknak di- és poli-(met)akrilátjait ismert módsze- 65 rekkel pl. (az 1 907 666 számú NSzK közrebocsátási irat szerint) di- és/vagy polioloknak (met)akrilsavkloriddal történő reakciója útján a savkloridra számítva kb. ekvimolekuláris mennyiségű tercieramin, mint trietiiamin, jelenlétében 20 C° alatti hőmérsékleten benzol jelenlétében állítjuk elő. Legalább két szénatomot, előnyösen 2—12 szénatomot tartalmazó di- illetve poliolokként pl. a következők jönnek számításba: etilénglikol, propándiol-1,2, propándiol-1,3, butándiolok, főként butándiol-1,4, hexándiolok, dekándiolok, glicerin, trimetilolpropán, pentaeritrit, szorbit, szacharóz és ezek alkilénoxidokkal előbbi módon képzett reakciótermékei. Megfelel még a poli-bisz-klórmetil-oxaciklobután vagy polisztiroloxid is. Felhasználhatók di- és poliolok keverékei is. A találmány szerint előnyösen 2—4 szénatomos diolok diakrilátjait, illetve dimetakrilátjait és/vagy ilyen diolok 1 mólnyi mennyiségének 1-20 mól 2-4 szénatomos alkilénoxiddal, illetve trimetil-propán-trimetakriláttal készült reakciótermékeit alkalmazzuk. Különösen előnyösnek bizonyultak az etilénglikol, dietilénglikol, trietilénglikol, tetraetilénglikol vagy 500-1000 molekulasúlyig terjedő hosszabb szénláncú polialkilénglikolok vagy ezek keverékeinek dimetakrilátjai. Kívánt esetben a találmány szerint alkalmazandó di- és/vagy poli-(met)akrilátokon kívül még a szokásosan használt legalább két nem konjugált kettős kötést tartalmazó térhálósítószerek mint a diviniladipát, metilén-bisz-akrilamid, triakrilformál vagy triallil-cianurát is hozzáadagolható 0,01-30 súly%-nyi mennyiségben a monomer keverékéhez. A monomer keverék összetételében fennálló lehetséges változtatási határok miatt a találmány szerinti kopolimerek hidrofilitása, térhálósűrűsége, duzzadása és anhidrid-csoport tartalma a mindenkori felhasználási céllal összehangolható. A polimerizációt pl. szerves oldószerben, kicsapásos polimerizációként hajtjuk végre, amikor is a polimerek a polimerizáció bekövetkezte után rövid idő elteltével a polimerizációs közegből kicsapódnak. Inert oldószerként bevált az összes anhidrid-csoporttal szemben inert oldószer. Különösen előnyös oldószerek, az alifás, cikloalifás és aromás szénhidrogének, valamint a halogénnel helyettesített szénhidrogének, alkil-aromások és karbonsav-észterek. Az oldószerre példaként megemlítjük a heptánt, oktánt, izooktánt kb. 600-200 C° forráspontú benzinfrakciókat, ciklohexánt, benzolt, toluolt, xilolokat, klórbenzolt, diklórbenzolokat, etilacetátot és butilacetátot. Az oldószerek forráspontjának legalább 60C°-nak kell lenni, további követelmény pedig az, hogy az oldószereknek vákuumban könnyen eltávolíthatóknak kell lenni a kicsapott polimerekből. 1 rész monomer keverékre számítva kb. 2-50, előnyösen 5-20 súlyrész oldószert alkal-2
