167402. lajstromszámú szabadalom • Új eljárás prosztaglandinok előállítására
167402 5 6 ciókat gyűjtünk. A 68—120. frakciókat egyesítjük és szárazra pároljuk. 2,7 g 2-(6'-karbetoxihexil)-4--tetrahidropiraniloxi-2-ciklopentén-l-ont (4) kapunk, amelynek fizikai állandói a következők: X max, = 2220 Á (e 9500); X ^ 5,73, 5,82 és 9,61 fi; tömegspektrum: molekula-ion 338,209310 értéknél (C,9H 30 O 5 képlet alapján számított érték: 338,212530). 1,6127 g tri-n-butil-foszfin — réz(I)jodid komplex 21 ml vízmentes dietiléterrel készített oldatához —78 °C-on, nitrogónatmoszférában 34 ml 0,242 mólos éteres 1-lítium-l-transz-oktén-oldatot adunk. A reakcióelegyet 30 percig —78°C-on keverjük, majd a sárga színű vinil-rézvegyület-oldatba 1,33 g tetrahidropiraniléter-vegyület (4) 25 ml vízmentes dietiléterrel készített oldatát csepegtetjük. A reakcióelegyet 0°C-ra (jégfürdő hőmérsékletére) hagyjuk melegedni, és 1,5—2 órán át ezen a hőmérsékleten keverjük. Ekkor a reakcióelegyet szobahőmérsékletre hagyjuk melegedni, és a réz komplex formájában történő megkötésére 28 ml 20%-os, vizes ammóniumklorid-oldatot (pH = 8,3) adunk az elegyhez. Az éteres fázist elválasztjuk a kék színű vizes fázistól, és a vizes fázist éterrel háromszor extraháljuk. Az éteres extraktumokat egyesítjük, telített, vizes nátriumklorid-oldattal kétszer mossuk, magnéziumszulfát fölött szárítjuk, majd bepároljuk. A kapott 3,4 g vörösessárga, olajos maradókot, amely (5) képletű vegyületet tartalmaz, NMR: b = 5,4—5,8, 4,20, 4,13, 1,2 10 ml 65:35 arányú ecetsav—víz elegy és 1—0,1 ml tetrahidrofurán keverékében feloldjuk, és az elegyet éjszakán át 30 °C-on keverjük. [Ezt az eljárást E. J. Corev T. K. Schaaf, W. Huber, U. Koelliber és N. Weishenker ismerteti a J. Am. Chem. Soc. 92, 397. (1970) szakcikkben]. Az oldószert lepároljuk, és a maradékot, amely (6) képletű vegyületet tartalmaz, NMR = 1,21, 4,13, 4,20, 5,28, 5,58 ppm, 1,9X35,56 cm méretű, 85 rész szilikagélt és 15 rész Celitet tartalmazó oszlopon kromatografáljuk. A terméket gradiens-rendszerrel eluáljuk (400 ml benzol az elegyítőtérben és 400 ml 75:25 arányú benzol-etilacetát elegy a szedőben). 7 ml-es frakciókat gyűjtünk. A 33—48. frakciókból 155 mg, ultraibolya fényben pozitív reakciót adó anyagot különítünk el, amelynek fizikai állandói a következők: NMR spektrum (CDC13): ő = 1,21 (t, 3, J = 6,7 Hz, CH3 ), 3,23 (m, 1, C—12 H), 4,13 (q, 2, J = 6,7 Hz, CH3 CH 2 ), 5,62 (m, 2, C—13 és C—14 vinil-protonok), 6,17 (m, 1, C—10 H), 7,49 (m, 1, C—11 H); tömegspektrum: 348 m/e; Am a1 ^. = 2170 Ä (e 10 000). A fenti adatok alapján a termék dl-15--dezoxi PGAj-etilészter. A 65—100. frakciókat egyesítjük és szárazra pároljuk. 717 mg terméket kapunk, amelynek fizikai állandói a következők: NMR (CClá, 100 MHz): d = 1,21 (t, 3, J = 6,7 Hz, CH3), 4,13 (q, 2, J = 6,7 Hz, CH3 CH 2 ), 4,20 (m, 1, H—C—OH), 5,28 (dd, J12 , 13 = 7 Hz, J13 , 14 = 16 Hz, C-13 H), 5,58 (dt, J33 , 14 =16 Hz, J 1WB = 6 Hz, =C-14 H—); (SrNu i oi 962 cm _i (transz _CH = CH—); tömegspektrum: molekula-ion 366,28145 m/e értéknél (C22 H 38 0 4 képlet alapján számított érték: 366,27699) A fenti adatok alapján a termék dl-15-dezoxipro sztaglandin-Ej-etilészter (6). A (6) észter önmagában ismert módszerekkel egyszerűen átalakítható dl-15-dezoxi-PGEj-gyé (7), például úgy, hogy az észtert észteráz-termelő mikroorganizmussal hozzuk érintkezésbe. A 2. példában 5 a mikroorganizmus által okozott átalakulást ismertetjük. 2. példa 10 2 literes Erlenmeyer-lombikba töltött, 500 ml 0,1 mólos foszfátpufferrel (pH = 7) készített, 15 g „Red Star" élesztőt (gyártja az Universal Foods Co.) tartalmazó oldathoz 500 mg dl-15--dezoxi-prosztaglandin-Ej-etilésztert (6) adunk. A 15 reakcióelegyet forgó rázógópen 13 órán át 25 °C-on inkubáljuk. Ekkor az elegyet 5n sósavoldattal pH = 2,5 értékre savanyítjuk, és háromszoros térfogatú etilacetáttal háromszor extraháljuk. Az etilacetátos oldatokat egyesítjük, nátriumszulfát fö-20 lőtt szárítjuk, és szárazra pároljuk. A maradékot 1,42X25,4 cm méretű, 85 rész szilikagélt és 15 rész Celitet tartalmazó oszlopon kromatografáljuk, és gradiens-rendszerrel eluáljuk (400 ml 95:5 arányú benzol-etilacetát elegy az elegyítőtartályban, és 25 400 ml 1:1 arányú benzol-etilacetát elegy a szedőben). 7 ml-es eluátumfrakciókat gyűjtünk. A 22— 40. frakciók 202 mg reagálatlan kiindulási anyagot (6) tartalmaznak. A 41—85. frakciókból 137 mg dl-15-dezoxi-prosztaglandin-E1 -et (7) különítünk el, 30 amelynek fizikai állandói a következők: NMR (CDC13, 100 MHz): ő = 4,08 (q, 1, H—C— OH), 5,29 (dd, J12, 13 = 6 Hz, J13 , 14 = 15 Hz, —C—13 H—); tömegspektrum: molekula-ión 338,23891 m/e értéknél (C20 H 34 0 4 képlet alapján számított érték: 35 338,24569). Az alkilezett ciklopentadién oxidációjakor kapott hidroxi-ciklopentenon-elegyet az 1. példában ismertetett kromatográfiás elválasztás helyett a 3. példában leírt módon is kezelhetjük. 40 3. példa 7 g olajos hidroxiciklopentenon-elegyet 700 ml acetonban oldunk, és az oldathoz jéghűtés és keve-45 rés közben 1 ml/perc sebességgel 20 ml Jonesreagenst (krómtrioxid, kénsav és víz elegye) csepegtetünk. 30 perc elteltével a Jones-reagens fölöslegét 15 ml abszolút metanollal elbontjuk. Az elegyet 500 ml vízzel hígítjuk, és 700 ml végtérfogatra 50 bepároljuk. A vizes fázist 3X250 ml etiléterrel extraháljuk. Az éteres oldatokat egyesítjük, vizes káliumkarbonát-oldattal mossuk, nátriumszulfát fölött szárítjuk, és szárazra pároljuk. 5 g olajos maradékot kapunk — ez 25—30% (8) képletű vess gyületet tartalmaz —, amelyet 3,81X40,6 cm méretű, 85 rész szilikagélt és 15 rész Celitet (diatómaföld-adszorbens, gyártja a Johns-Mnswille Co.), tartalmazó oszlopon kromatografálunk, és gradiensrendszerrel eluálunk (500 ml 90:10 arányú benzol-60 etilacetát elegy az elegyítőtartályban és 500 ml 7:3 arányú benzol-etilacetát elegy a szedőben). 7 ml-es eluátumfrakciókat gyűjtünk. A 128—141. frakciókból a következő fizikai jellemzőkkel rendelkező terméket különítjük el: op.: 43—45°C; NMR 65 (CDClj): ő = 1,21 (t, 3, J = 6,7 Hz, CH3), 2,83 3
