167389. lajstromszámú szabadalom • Eljárás takarmány, különösen kérődzőtáp előállítására
MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1972. X. 06. (TI-202) Német Demokratikus Köztársaság-beli elsőbbsége: 1972. Hl. 09. (WP A 23 k/161 392) Közzététel napja: 1975. IV. 28. Megjelent: 1976. X. 30. 167389 Nemzetközi osztályozás: A 23 k 1/22 Feltalálók: Bergnei Hans di. oki. mezőgazdász, Hohen Neuendorf, Marienburg Joachim oki. mezőgazdász, Berlin, Német Demokratikus Köztársaság Tulajdonos: WB Zucker- und Stärkeindustrie, Halle, Német Demokratikus Köztársaság Eljárás takarmány, különösen kérődzőtáp előállítására 1 A találmány tárgya eljárás takarmány, különösen kérődzőtáp előállítására, melynél szecskázott rostos nyerstakarmányba legalább egy proteinmentes — nitrogénforrást, további adott esetben adalékként keményítőtartalmú anyagokat, ásványú eredetű 5 anyagokat és antibiotikumokat keverünk. Ismertek olyan eljárások, melyeknél a szálastakarmányokat például szalmát, szénát, felaprított kukoricacsutkát vizes karbamidoldattal nedvesítik, majd ehhez a keverékhez kismennyiségű melaszt 10 kevernek, hogy a takarmányfelvételt a cellulózemésztést a bendőben és a táp átfutási sebességét a bélcsatornában megnöveljék. Ismert továbbá a melasz nádcukorral való pót- 15 lására irányuló eljárás is. Ennél azonban az a hátrány jelentkezik a melasszal kevert tápokkal szemben, hogy a szalmát juhokkal feletetve elmarad a nyersrostok szárazanyagának emészthetőségére gyakorolt hatás, nem befolyásolja az állati 20 szervezet nitrogénegyensúlyát sem az élősúly növekedését, sem a bendő pH-értékét kedvező értelemben. Ismertek még olyan eljárások is, melyeknél a szalma tápértékét azzal javítják, hogy a szecskázott 25 szalmát ammóniás feltárásnak vetik alá. Ezeknél az eljárásoknál a szecskázott szalmát keményítőtartalmú adalékkal egészítik, ki tömény ammóniaoldattal nedvesítik és végül pelletálják. A pelletálás közben a nagy nyomás és magas hőmérséklet 30 hatására fizikai kémiai reakció és feltárás játszódik le. Az így kapott anyagot gabona- és cukorrépaszeletadalékként használják. Ismertek még olyan további eljárások is, amelyeknél karbamidos szalmát idegen anyagokkal pelletálnak. Ezeknél a szecskázott vagy felőrölt szalmát keményítőtartalmú adalékokkal és ásványi anyagokkal keverik, majd pelletálják. A nagy présnyomáson és a 132,7 C° értéket is elérő hőmérsékleten a bekevert karbamid ciánsavra és ammóniára bomlik. Az ömledékben karbamidból és ciánsavból egyidejűleg biuret keletkezik, a szalmát pedig a keletkező ammóniával tárják fel. A felsorolt, tömény ammónioldattal dolgozó eljárások közös hátrányos tulajdonsága az, hogy az ammónioldat kezelése nehézkes, emberi szervezetre veszélyes, egészségtelen. A karbamidos eljárás hátránya az, hogy ha az ömledék hőmérséklete a présben nem éri el a karbamid 132,7 C°-os olvadáspontját, akkor nem megy végbe a szalmafeltárás folyamata. Azoknál az eljárásoknál, ahol a nyerstakarmányba melaszos pelletálás nélkül folyékony vagy szilárd karbamidot adagolnak az a hátrány jelentkezik, hogy egyáltalán nem megy végbe a szalmafeltárás. A találmány célja rostos szálas anyagokat jól kezelhető, egészségre ártalmatlan proteinmentes-nitrogénnel jól emészthető táppá feldolgozni. 167389
