167387. lajstromszámú szabadalom • Gördülő membrán, légrúgókhoz

3 167387 4 A találmány szerinti gördülő membrán lényege, hogy két vagy több, egymás feletti, kereszteződő szálrendszereikkel rombuszokat képező szövetbetéteik alatt, között, vagy felett, a membrán hengeres része palástfelületének legalább egy részé- 5 ben egy vagy több további betéte van, mely(ek) az előző betétekkel össze van(nak) erősítve és mely(ek)nek szálrendszere az említett szálrombuszokat háromszögekre bontja. A találmány szerinti kialakításnál a betétek vulkanizálás útján 10 vannak összeerősítve. Az említett további betétek lehetnek szövetvagy szálbetétek, elhelyezkedhetnek a kerület irányában, vagy arra merőlegesen. Adott esetben lefogásuk fémkarikákkal történik. Anyagukat te- IS kintve készülhetnek pamutból, nylonból, üvegszálból, stb. A kialakított fonal-háromszögek nyújthatatlansága megakadályozza a terhelt állapotban levő légrugónál a külső átmérő növekedését bizonyos 20 tartományban. Ez a tartomány természetesen az alkalmazott szálak nyúlási tulajdonságaitól is függ. A szálakból kialakított rombuszokat szál-háromszögekké alakító betétek beépítési szélességének változtatásával» a palást különböző szakaszokon 25 történő merevítése útján tág határok között állítható be á kívánt rugókarakterisztika is. A találmány szerinti megoldás esetében a légrugó dugattyújának alakja már nem befolyásolja nagymértékben a rugózási" paramétereket. „ 30 A külső behatások elleni védelem miatt kívánt esetben alkalmazható a találmány szerinti megoldásnál is fém palást, ami azonban most már a rugózást nem befolyásolja, emellett levegő nélküli állapotban sem tud a fém palást leesni (rugó 35 beszivődás nem történik meg). A találmány szerinti gördülő membránnal a szabadon levő diagonális rész, vagyis a nagy görbületi sugarú részek olyan szögtartományba kerülnek, hogy jóformán terhelés nélkül, vagy igen 40 minimális terhelési érték mellett (kb. 250-300 kp) sem gyűrődnek be. A begyűrődés ugyanis a kombinált lap- és légrugós felfüggesztési rendszernél (főleg autóbuszoknál, tehergépkocsiknál, nyerges vontatóknál), ahol a légrugó csak az utasok, ill. a 45 teher terhelését hordja, üres jármű esetében a membrán élettartamát károsan befolyásolná. A találmány szerinti légrugó membrán előállítás? lényegében önmagában ismert módszerek szerint történhet. 50 A légrugók membránjainak gyártását általában kétféle módon végzik. Egyik ismert megoldás az úgynevezett fűtőtömlős (airbagos) módszer, melynek során a vulkanizálandó, felépített nyers légrugóköpenyt a vulka- 55 nizáló formába teszik, előre külön behelyezik a légzsákot, deformálják a membránt, majd a vulkanizáláskor belülről levegőt fúvatnak be. A levegő hozzányomja a membránt a forma falához. A második megoldást az úgynevezett Bag-O- 60 -matic gépen folytatják le, melynek elve lényegében az előbbiekhez hasonló, azzal a különbséggel, hogy nincs szükség légzsák előre történő behelyezésére, a berendezés automatikusan elvégzi a felfújást és alakítást. 65 Mindkét fenti megoldás alkalmazható a találmány szerinti gördülő membrán előállítására is. Az előállítás során mindössze, a felépítésben mutatkozik némi különbség az eddigiekhez képest, ami azonban semmiféle problémát nem vet fel, mert e különbség csak abban áll, hogy ismert módon egy vagy több további betétet kell felvezetni. A találmány szerinti megoldást közelebbről az ábrák kapcsán mutatjuk be, ahol az 1. ábra a légrugó membránjában kialakult szövet szerkezetet metszetben, a 2-4. ábrák pedig a betétek különböző elhelyezését szemléltetik, ugyancsak metszetben. Az 1. ábrán tehát az 1 szövetbetét és a 2 szövetbetétek által kialakult szál-szerkezet figyelhető meg. A szövetbetétek a 3 fedőlap és a 4 légzáró réteg között helyezkednek el. A 2. ábrán a szövetbetétek felett helyezkedik el az 1 betét. A 2a ábrán az 1 szövetbetét a 2 szövetbetétek között, a 2b ábrán pedig azok alatt található. A 3—3b ábrák azt az esetet szemléltetik, amikor 2 betétként szálakat alkalmazunk. Ezek is a 2-b. ábrák szerinti módon helyezkednek el a 2 szövetbetétekhez viszonyítva. A 4-4b. ábra a fenti elhelyezési módokat a fenti sorrendben szemlélteti, itt azonban az 1 betéteket szövet képezi, amely az 5 fém karikákkal van lefogva. A találmány szerinti megoldás egyik leglényegesebb előnye, hogy a minimális terhelés alatt a membrán nagy görbületi sugarú részei nem gyűrődnek. Amint említettük, ez azáltal válik lehetségessé, hogy ezeken a helyeken olyan szögérték és fonalsűrűség alakul ki a diagonális rombuszokban, hogy a membrán kisimul. Ugyancsak igen jelentős, hogy a hatásos felületet vagy átmérőt tetszés szerinti értékre állíthatjuk be, a mindenkori igénybevételnek megfelelően. A találmány szerinti megoldás további előnyei, hogy a) az igényeknek legmegfelelőbb rugózás biztosítható, b) a járműveknél nagyobb futómű, illetve felépítmény elmozdulásra van lehetőség. A légrugó tehát nem akadályozza sem a futómű, sem a felépítmény természetes mozgását, c)a vízszintes irányú elmozdulás és szögkitérési lehetőség nincs akadályoztatva: d) nagymértékben csökkenthető a helyszükséglet, e)a felépítmény emelése, illetve süllyesztése is lehetővé válik, f)az alkalmazási területek kibővítése (miután nem esik le, vagy egyáltalán nincs fém palást). Szabadalmi igénypontok: 1. Gördülő membrán légrugókhoz, azzal jellemezve, hogy két vagy több, egymás' feletti, kereszteződő szál-rendszereikkel rombuszokat ké-2