167354. lajstromszámú szabadalom • Eljárás amino-alkoholok és sóik előállítására
29 167354 30 amino-etanolt (az elméleti hozam 72%-a) kapunk, amely aceton és petroléter elegyéből történő átkristályosítás után 144-145 C°on olvad. Elemzési adatok: 5 számított C =63,39%, H =9,52%, N = 3,89%, talált C =63,21%, H =9,62%, N = 3,67%. 10 VI. Példák az aminoalkoholok sóinak az előállítására 23. példa 15 l-(3-Metil-4-metiltio-feml)-2-izopropilamino-etanol-oxalát előállítása 1,20 g l-(3-metil-4-metiltio-fenil)-2-izopropilami- 20 no-etanolt 40 ml éterben oldunk és keverés közben hozzácsepegtetjük 0,45 g oxálsav 50 ml éterrel készített oldatát. A képződött csapadékot szűréssel elkülönítjük, éterrel mossuk, majd metanol és éter elegyéből átkristályosítjuk. Az így kapott oxalát 25 165,5-167,5 C°-on olvad. l-(3-Metil-4-metiltio-fenil)-2-izopropilamino-etanol-glukonát előállítása 30 1,20 g 1 -(3-metil-4-metiltio-fenil)-2-izopropil-amino-etanolhoz 40 ml vízben hozzáadunk 1,96 ml 50%-os vizes glukonsav-oldatot. Az elegyet vízfürdőn egy óra hosszat melegítjük 70 C hőmérsékleten, majd a kapott oldatot liofílizáljuk. 2,18 g 35 így kapott glukonát 5 ml vízben oldódik és 4,6 pH-értékű oldatot ad. 24. példa 40 l-(3-Metil-4-metiltio-fenil)-2-izopropilamino-etanol-laktát előállítása 1,20 g l-(3-inetil-4-metiltio-fenil)-2-izopropil- 45 amino-etanolhoz 32 ml vízben hozzáadunk 0,53 ml 85%-os vizes tejsav-oldatot. Az elegyet vízfürdőn 2 óra hosszat melegítjük 50 C° hőmérsékleten, majd az így kapott oldatot liofílizáljuk. 1.55 g így kapott laktat oldódik 5 ml vízben. 50 VII. Példák az előállítási eljárás E) ill. F) változatára 55 25. példa l-(3-Metil-4-metiltio-fenil)-2-n-oktilamino-etanol-hidroklorid előállítása 60 260 g (1 mól) 3-metil-4-metiltio-a-bróm-acetofenon, 160 ml (1 mól) n-oktilamin és 500 ml metanol elegyét keverés közben egy óra hosszat forraljuk visszafolyató hűtő alkalmazásával. Areakcióelegyet azután 5 C°-ra hűtjük és kis részletekben 65 hozzáadunk 37 g nátriumbórhidridet 120 ml vízben, majd 3 ml 8 n nátriumhidroxid-oldatot. Az elegyet szobahőmérsékleten éjjelen át keverjük, majd szárazra pároljuk. 50 ml 8 n nátriumhidroxid-oldatot adunk a maradékhoz és 200—200 ml dietiléterrel háromszor extraháljuk. Az éteres fázisokat egyesítjük, először vizes nátriumkáliumtartarát-oldattal, majd vizes nátriumklorid-oldattal, végül vízzel mossuk, vízmentes magnéziumszulfáttal szárítjuk és leszűrjük. Az így kapott éteres oldathoz 130 ml éteres 2,5 mólos hidrogénklorid-oldatot adunk. A képződött csapadékot szűréssel elkülönítjük, majd acetonnal mossuk, végül pedig izopropanol és metiletilketon elegyéből átkristályosítjuk. Ily módon 190 g l-(3-metil-4-metiltio-fenil)-2-n-oktilamino-etanol-hidrokloridot kapunk, amely 190-200 C°on olvad. 26. példa l-(4-Izopropiltio-fenil)-2-n-oktilamino-propanol előállítása 57 g (0,2 mól) 4-izopropiltio-a-bróm-propiofenon, 26 g .(0,2 mól) n-oktilamin és 250 ml metanol elegyét 3 óra hosszat forraljuk visszafolyató hűtő alkalmazásával. A kapott oldatot azután 0 C°-ra hűtjük, és lassan, keverés közben hozzáadjuk 8g nátriumbórhidrid 100 ml vízzel készített oldatát. Az elegyet szobahőmérsékleten éjjelen át keverjük, majd szárazra pároljuk. A maradékhoz 200 ml vizet adunk és diklórmetánnal extraháljuk. A szerves oldószeres fázist vízmentes magnéziumszulfáttal szárítjuk, majd szárazra pároljuk. A maradékot n-pentánból átkristályosítjuk. Ily módon 25 g l-(4-izopropiltio-fenJl)-2-n-oktilamino-propanoit kapunk, amely 56—57 C°-on olvad. Az előző példákban részletesen ismertetett eljárásmódok szerint nagyszámú további hasonló vegyületet állítottunk elő. Ezeket a vegyületeket az alábbi I. és II. táblázatban soroltuk fel, megadva minden vegyületnél az (I) általános képlet szerinti helyettesítőket, valamint a vegyület tapasztalati képletét (összeg-képlet), olvadáspontját és elemzési adatait. Az olvadáspont-érték alatt minden vegyületnél megadtuk a vegyület kristályosítására alkalmazott oldószert, ill. oldószerelegyet (zárójelben). Az I. táblázatban azokat az általunk előállított (I) általános kápletű vegyületeket soroltuk fel, amelyek R3 és R 4 helyén hidrogénatomot tartalmaznak, míg a n. táblázatban felsorolt vegyületekben R3 és R 4 legalább egyike hidrogéntől különböző helyettesítőt képvisel. Az I. és II. táblázatban csillaggal jelölt vegyületek előállítása célszerűen az előbbiekben A), B) vagy E) alatt leírt eljárásmód szerint állíthatók elő, míg a többi felsorolt vegyület előállítására a leírt A)-E) eljárásmódok bármelyike jól alkalmazható. 15
