167349. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kőolajtelepek másodlagos művelésére széndioxid, vagy magas széndioxid tartalmú gázok felhasználásával
3 167349 4 ahhoz, hogy a gáz szénhidrogéngázként hasznosítható legyen. Bár a szénhidrogén gázok is alkalmazhatók kiszorító közegként szénhidrogének másodlagos termeléséhez, e kevert gázok alkalmazására mindeddig nem kerülhetett sor, mivel a kétféle gáz 5 felhasználásának eltérő technológiája miatt erre nem volt lehetőség. Ezen kíván segíteni a jelen találmány. Kísérleteink során megállapítottuk, hogy a rétegvízben egyidőben oldódó, oda gáz állapotban *0 bejuttatott széndioxid és szénhidrogéngáz egymás együttes jelenlétét feltételezve, a víz és az olaj térfogatát megnövelő, viszkozitásukat kedvezően befolyásolja, a víz az elnyelt széndioxid következtében savazó hatást fejt ki és a kőzetmátrixra 15 tapadt olajhártyát eredményesen leválasztja. Ennek következtében egy- és kétfázisú áramlási viszonyok alakulnak ki, a kúthozamok helyreállnak, elérik a kezdeti hozamokat, az esetleg meg is haladhatja azt, az elvizesedett kutakból ismét olaj termel- 20 hető, az anyagoknak a rétegben mutatott áramlási sebessége megnövekszik, de különösen az olajé, ezenfelül ilyen alkalmazás esetén a széndioxid nem idézi elő aszfalt és paraffin kiválását, sem pedig a vízben oldott sók kicsapódását, vagy az anyag- 25 ásványok duzzadását. A találmány alkalmazását két kiviteli példán mutatjuk be. 1. Példa: Az elsődleges műveléssel kimerített telep másodlagos művelése a találmány szerinti eljárással a következőképpen történik normál-, vagy kettős porozitású, 35 de nem aktív víznyomásos telepekben: A kutakat a termeltetéshez szükséges állapotba hozzuk, azaz megfelelően kiképezzük és termelő szerelvényekkel látjuk el. A besajtoló kutak bélés- 40 csöveit tömítjük, felszíni-, és kútfejiszerelvényekkel látjuk el. Ezt követően a kijelölt besajtoló kutakba széndioxidgázt, vagy célszerűen 65-90% széndioxidot tartalmazó széndioxid-szénhidrogén gázkeveréket sajtolunk be. A besajtolást a kezdeti 45 terepnyomás eléréséig folytatjuk. Az elvizesedett kutakat eközben még 100%-os víztermelés mellett is termeltetjük. A reagáló kutakat addig termeltetjük, amíg a gáz-olaj viszony emelkedése be nem következik. Ezt követően egy-két hetes időközök- 50 ben 24—48 órás próbatermeltetéssel ellenőrizzük a viszony alakulását. A gáz besajtolása addig történik, amíg a telepben a kívánt, az eredeti rétegnyomással egyező, vagy esetleg annál nagyobb nyomást el nem érjük. Ezután a besajtoló kutakon 55 keresztül szakaszosan vagy folyamatosan vizet sajtolunk a rétegbe. Az így keletkezett és továbbhajtott széndioxid dugó nagyságát úgy kell megválasztani, hogy annak egy része a besajtolt vizet telítse. Mindazok a kutak, amelyeknél a gáz-olaj 60 viszony az előírt mérték alatt marad, eközben folyamatosan termeltethetők. Az egyensúlyi helyzet elérése után a telep kútjai gazdaságosan termeltethetők a másodlagosan kihozható olajkészlet határáig. 65 2. példa: Kettős porozitású rétegek termelésénél gyakorta csökkenti a letermelhető mennyiséget az a tény, hogy a kőzet repedéseinek térfogatában tárolt olaj kitermelése közben a rétegnyomás lecsökken és ezen olaj letermelését követően a kőzet saját pórustérfogatában szaturált olaj a rétegből már nem termelhető le. Ilyen rétegek primer termelésére a találmány az alábbiak szerint alkalmazható: A szerkezet tetőpontján az eredeti víz-olaj határ feletti zónába széndioxid, illetve 65—90% széndioxidot tartalmazó széndioxid-szénhidrogén gázt sajtolunk. A gázból létrehozott gázsapka mérete addig növelendő, ameddig az olajos zóna függőleges kiszorítása be nem fejeződik. Ezt követően a kútba vizet sajtolunk. A kezdeti víz-olaj, határon, illetve afölött a tároló teljes vastagságában besajtolásra kerülő gáz telíti az olajtest olaját és vizét, valamint az utána sajtolt víz egy részét és így ez a víz is kiszorító közegként szerepel. Aktív víznyomású telepeknél a gáz besajtolását az elmondottak szerint végezzük, azonban víz utánasajtolása nem szükséges. A mező kútjait az első példában írottak szerint termeltetjük. Ezen eljárással a kőzet saját porozitásában szaturált olaj a repedések, üregek stb. térfogatában foglalt olajjal egyidőben jó hatásfokkal letermelhető. A fent ismertetett eljárás alkalmazása során a kutak különleges kiképzést nem igényelnek, a termelőkutak korrózióvédelme az ismert és általánosan alkalmazott módszerrel történhet, míg a besajtoló kutak korrózióvédelmét a kutak olajjal való átöblítésével egyszerűen és olcsón lehet biztosítani. Az eljárással történő termeltetés mellett az elméletileg számított készletek jó hatásfokkal termelhetőkle, a zavaró, kisérő jelenségek (agyagok duzzadása, aszfalt kicsapódás) alig fordulnak elő. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás kőolajtelepek művelésére széndioxidtartalmú gázok felhasználásával, amelynek során a rétegbe a már lefúrt vagy lefúrandó kutakat használjuk besajtoló kutaknak, azzal jellemezve, hogy a besajtoló kutakba 65-85 tf%-ban széndioxidot tartalmazó gázt sajtolunk legalább az 1 :1 C02 — CH arányt biztosító telepnyomás eléréséig, miközben a termelő kutakat még 100%-os víztermelés mellett is folyamatosan termeltetjük, azzal a megszorítással, hogy a termelő kutakat C02 gáz áttörése esetén a gáz-olaj viszony 500m3 /m 3 értékre való csökkenéséig lezárjuk, majd a fenti megadott rétegnyomás elérését követően a további termelés időszakában a rétegbe folyamatosan vizet sajtolunk, mialatt a termelést úgy szabályozzuk, hogy a rétegnyomás ne csökkenjen, illetve az egyensúlyi gáztelítettségnél nagyobb gázteb'tettség ne alakuljon ki. 2
