167344. lajstromszámú szabadalom • Karbamoil-szulfoxid- származékokat tartalmazó herbicid kompoziciók, valamint eljárás azok hatóanyagának előállítására
3 167344 4 egy tovább sáv — ami a karbonilcsoportra jellemző - észlelhető. Ezek a sávok az elemzési adatokkal együtt bizonyítják az I általános képletű vegyületek karbamoil-szulfoxid-szerű szerkezetét. A találmányt közelebbről az alábbbi példákkal világítjuk meg. 1. példa N,N-di-szek-butil-S-benzil-tiolkarbamát metilén-kloriddal készült és 0 C°-ra lehűtött oldatából 15 ml-hez cseppenként 2,9 g/m-klór-perbenzoesav (technikai minőségű) 60 ml metilén-kloriddal készült oldatát adjuk cseppenként, majd az adagolás befejezése után a reakcióelegy hőmérsékletét további 30 percen át 0C°-on tartjuk, és ezt követően szobahőmérsékletre melegedni hagyjuk. Ha a reakcióelegy kis mennyiségben esetleg szilárd halmazállapotú m-klór-perbenzoesavat tartalmaz, akkor azt kiszűrjük. A metilén-kloridos oldatot ezután nátrium-hidrogén-karbonát telített vizes oldatából kétszer 70 ml-rel, majd kétszer 70 ml vízzel mossuk, és ezt követően a metilén-kloridos fázist elválasztjuk, majd vízmentes nátrium-szulfát felett megszárítjuk. A megszárított fázist végül bepároljuk, így 2 g N,N-di-szek-butil-karbamoil-benzil-szulfoxidot kapunk, amelynek olvadáspontja 63-64 C°. Elemzési eredmények: számított: N =4,7%, S = 10,8%, talált: N =4,7%, S =10,8%. A példát a B reakcióvázlattal szemléltetjük. 2-31. példa Az 1. példában ismertetett módon különböző tiokarbamátokból előállított I általános képletű vegyületeket ismertetjük. A példák a 3-7. oldalon találhatók. 32. példa 40 C°-on 2 g N,N-di-szek-butil-S-benzil-tiolkarbamátot 240 ml perecetsawal reagáltatunk. (A perecetsavat 200 ml jégecet és 40 ml hidrogén-peroxid elegyítése útján állítottuk elő.) 45 perc elteltével a reakcióelegyhez 400 ml 15%-os dinátrium-szulfoxilát-oldatot és 280ml ION nátrium-hidroxid-oldatot adunk, majd a reakcióelegyet 1000 ml kloroformmal elegyítjük 5 perces intenzív keverés közben. A kloroformos fázist ezt követően elkülönítjük, majd 10 ml térfogatra betöményítjük. Az így kapott oldat 1 g reagálatlan N,N-di-szek-butil-S-benzil-tiolkarbamátot és 1 g N,N-di-szek-butil-karbamoil-benzil-szulfoxidot tartalmaz. Az utóbbi vegyületet a kiindulási vegyülettől vékonyrétegkromatográfia útján választjuk el, és így 0,90 g N,N-di-szek-butil-karbamoil-benzil-szulfoxidot kapunk. A kapott termék fehéres csapadék, amelyet n-hexánból kristályosítva fehér, kristályos csapadékot kapunk 64-68 C°-os olvadásponttal. 5 Elemzési eredmények: számított: N =4,7%, S = 10,8%, talált: N =4,7%, S =10,2%. 10 A termék infravörös spektrumában 5,92-6 ju-nál (karbonil-csoportra jellemző) és 9,55ju-nál (-SO-csoportra jellemző) észlelhető sávok. 15 33. példa Az I általános képletű vegyületek kikelés előtti alkalmazásuk esetén kifejezetten gyomirtó hatásúak. Néhány I általános képletű vegyület gyomirtó 20 hatását kikelés előtti kezelés esetén bizonyos gyomnövények és haszonnövények esetében az alábbi táblázatokban ismertetjük. Kisméretű négyzetes tartályokba (egy-egy oldal hossza 11 cm) mezei talaj és homok 50—50%-os 25 keverékét töltjük, majd 0,5—1 cm mélységben a következő füfajták magvait vetjük el: kakaslábfű (Echinocloa crus-galli), muhar (Setaria glauca), vadzab (Avena fatua), Panicum dicothomiflorum, ujjasmuhar (Digitaria sanguinalis), bükköny (Vicia 30 sativa), szulák (Convolvulus sepium) és disznóparéj (Amaranthus retroflexus). Vetés után a talaj felületét a vizsgálni kívánt I általános képletű 0, 0,5, 1, 2 és 4 kg/hektár dózisnak megfelelő hígítású hidroacetonos oldatából 35 tartályonként 2,4 ml-rel egyenletesen bepermetezzük. Ezt követően a tartályokat olyan légkondicionált kamrákban tartjuk, amelyekben a napi hőingadozás +10 C° és +25 C° között van, míg a megvilágítás időtartama napi 14 óra, továbbá a 40 tartályokat naponta öntözzük vízzel. A kezelés után 25 nappal a vizsgálatok eredményeit az alábbi skála alapján kiértékeljük. 0 = szabályos kikelés és növekedés, 45 1 = a kontrollhoz képest csekély eltérés, 2 = meghatározott fokú herbicidszerű aktivitás a gyomnövények részleges pusztítása mellett, azonban még nem akadályozza meg a gyomnövény fejlődését, 50 3 = határozott aktivitás, amely olyan károkat okoz, hogy a legtöbb növény fejlődése megszűnik, gyakorlatilag hasznosítható aktivitási fok, 4 = akikelés teljes meggátlása vagy a növekedés megszüntetése 0,5 cm mélységben, majd a növé-55 nyék elpusztítása. Ha a fenti értékek közül kettő közé esik az aktivitásérték, mind a két értéket megadjuk, és azt az értéket adjuk meg először, amelyhez a viszony-60 lagos aktivitás közelebb esik. A vizsgálatok eredményeit az I. táblázatban adjuk meg, ahol a vegyületek hivatkozási száma megegyezik az előállítási példák sorszámával. 2
