167343. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N-foszfonometil-glicin előállítására

5 167343 6 A találmány szerinti eljárással előállított vegyületek herbicid hatásúak és használhatók a növények növekedésének szabályozására. A találmány szerinti eljárást a következőkben példákkal szemléltetjük. 1. példa 13,7 g (0,06 mól) N-(foszfometil)-imino-diecetsav, 20 ml víz és 6,0 g (0,06 mól) kénsav elegyét keverés közben 82-87 C° hőmérsékletre melegítjük, majd cseppenként, két óra alatt, 23 ml 30%-os hidrogénperoxidot adunk hozzá. Az adagolás befejezése után 85 C° hőmérsékleten addig keverjük a reakcióelegyet, míg színtelen oldatot nem kapunk. A reakcióelegyben a mágneses magrezonancia speku u,n-vizsgálat szerint jelentős mennyiségű N-foszfometil-giicin mellett nem reagált kiindulási anyag van. Egy óra alat* +ovábbi, 5 ml mennyiségű, 30%-os hidrogénperoxidot adunk a reakcióelegyhez, majd 4 órán át 82—87 C° hőmérsékleten keverjük. Szobahőmérsékletre hűtjük az elegyet, amikor fehér színű kristályos csapadék keletkezik, ez N-foszfometil-glicin. Fölös mennyiségű etanollal hígítjuk a szuszpenziót, majd egy éjszakán át 0 C° hőmérsékleten tároljuk. A kivált csapadékot elkülönítjük, etanollal és dietiléterrel mossuk, majd levegőn szárítjuk. így fehér színű kristályos termékként 7,8 g tiszta N-foszfometil-glicint kapunk. A szűrletet hűtőben tárolva további 0,2 g terméket különíthetünk el. A termék tisztaságát infravörös és mágneses magrezonancia spektrumának felvételével bizonyítjuk. 2. példa 39 súlyrész vízből és 39 súlyrész tömény kénsavból készült elegyhez (megfelelő reakcióedényben) 20 súlyrész N-(foszfometil)-imino-diecetsavat adunk. 80 C° hőmérsékletre melegítjük a reakcióelegyet, majd 6,5 és 7 óra alatt 277 súlyrész 35%-os hidrogénperoxidot adunk hozzá, miközben az elegy hőmérsékletét 77—81 C° hőmérsékleten tartjuk. A hidrogénperoxid adagolása közben, 4 óra alatt, további 20 súlyrész N-(foszfometil)-imino-diecetsawal egészítjük ki a reakcióelegyet. Ezt követően keverés közben mindaddig 80 C° hőmérsékleten tartjuk a reakcióelegyet, míg a mágneses magrezonancia spektrum-vizsgálat szerint a reakció teljesen le nem zajlik. Ezután egy éjszakán át 0 C° hőmérsékleten tároljuk az elegyet, a kivált terméket centrifugálással elkülönítjük, kevés vízzel mossuk, majd csökkentett nyomáson szárítjuk, amikor közelítőleg 100 súlyrész N-foszfometil-glicint kapunk. 3. példa Megfelelő reakcióedénybe 191,9 súlyrész N-(foszfometil)-imino-diecetsavat és 168,3 súlyrész vizet adunk. Keverés közben 103,2 súlyrész 98% kénsavat adunk az elegyhez, amialatt annak hőmérséklete 80—90 C°-ra emelkedik. Ezt követően 6—8 Hgmm-re csökkentjük a reakcióelegy feletti nyomást, majd melegítjük a reakcióedényt, miközben a reakciótér nyomását úgy szabályozzuk, 5 hogy az elegy hőmérséklete 98 C° és 102 C° között legyen. 4 óra alatt, egyenletes sebességgel 245,5 súlyrész 35%-os hidrogénperoxidot adunk a reakcióelegyhez. Ez alatt az idő alatt egyenletes sebességgel 217 súlyrész desztillátum távozik a 10 reakciótérből. További 15 percen át 100 C° hőmérsékleten tartjuk a reakcióelegyet, majd tehűtjük, amikor megindul az N-foszfometil-glicin kikristályosítása. A kristályos terméket szűréssel elkülönítjük. 4. példa Üvegedénybe 2,3 g N-(foszfometil)-imino-diecet-20 savat, 20 ml vizet és 0,9 g nátriumkloritot adunk és szobahőmérsékleten keverjük az elegyet. Az elegy színe sárgára változik és hőmérséklete emelkedni kezd. Amikor az elegy hőmérséklete eléri a 35 C°-ot, sárga színű gáz fejlődik, ekkor 25 hideg vízből készült vízfürdővel 20 C° hőmérsékletre hűtjük az elegyet, majd több órán át ezen a hőmérsékleten tartjuk. Ekkor színtelen oldatot kapunk. A vizes oldat kis részét mágneses magrezonancia spektroszkópiával vizsgáljuk. A 30 vizsgálat szerint az oxidációs reakció lezajlott. Szobahőmérsékleten, részletekben további 0,9 g nátriumkloritot adunk az oldathoz, és addig hagyjuk állni, míg ismét el nem színtelenedik. Ez, az első nátriumklorit-adagoláskor megfigyelthez 35 hasonlóan körülbelül 2 órát vesz igénybe. Ezután az elegy majdnem homogén. Csökkentett nyomáson desztilláljuk a reakcióelegyet, a desztillációs maradékot metanollal és dietiléterrel mossuk, amikor fehér színű port kapunk. A termék 40 mágneses magrezonancia spektruma szerint túlnyomórészt N-foszfometil-glicinból áll. Oxidálószerként a nátriumklorit helyett használhatunk többek között meta-klórperoxibenzoesavat, nátriumperoxidot, nátriumperborátot, kálium-45 perszulfátot, dibenzoilperoxidot, perecetsavat, káliumpernianganátot, káliumferrocianidot, klórdioxidot, nátriumbikromátot és krómasavat is. 50 5. példa Az N-(foszfometil)-imino-diecetsavat molekuláris oxigént tartalmazó gázzal oxidáljuk, szénre, mint hordozóanyagra kötött platina-katalizátor jelenlété-55 ben. A platina-katalizátort a következőképpen állítjuk elő: 0,1 g klórplatinasavat 40 ml vízben oldunk az oldathoz 1 g színtelenítő hatású aktív szenet adunk. Ezután keverés közben, részletenként 0,19 g 60 nátriumbórhidridet (NaBHU): adunk az elegyhez. Amiután az erőteljes reakció lezajlott, 5 percen át szobahőmérsékleten állni hagyjuk a reakcióelegyet, majd cseppenként addig adunk hozzá tömény sósavat, míg pH-ja 3—4 nem lesz (körülbelül 0,8 ml 65 tömény sósav). 3