167319. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ftálazino [2,3-B] ftálazin-5(1,4H), 12(7H)- dion előállítására

5 167319 6 A kapott 7-hidroxi-ftálazino[2,3-b]ftálazin­-5(14H),12(7H)-diont óvatosan melegítjük metanol­ban egy csepp, hidrogén-kloriddal telített etil-éter­rel. A képződött áttetsző oldatot lehűtve és az oldószert vákuumban lepárolva 7-metoxi-ftálazi­no[2,3-b]ftálazin-5(14H),12(7H)-diont állítunk elő. Olvadáspont 184-186 C°. Metanol helyett etanolt használva 7-etoxi-ftálazi­no[2,3-b]-ftálazin-5(14H),l2(7H>diont kapunk. Metanol helyett n-propanolt használva 7-prop­oxi-ftálazino[2,3-b]ftálazin-5(14H),12(7H)-diont állí­tunk elő. Olvadáspont 97-99 C°. 3. példa 7-Hidroxi-ftálazino[2,3-b]ftálazin-5(14H),­-12(7H)-dion átalakítása 2-(o-karboxi­-benzil)-1 (2H)-ftálazinonná 100 g 7-hidroxi-ftálazino[2,3-b]ftálazin­-5(14H),12(7H)-diont 10 percig 1 liter híg sósav­oldatban (15-20%) forralunk. Lehűtés után 95 g 2-(o-karboxi-benzil)-1 (2H)-ftálazinont kapunk. Ugyanezt a terméket állítjuk elő, ha kiinduló­anyagként 7-hidroxi-ftálazino[2,3-b]ftálazin­-5(14H),12(7H)-dion helyett az előző példában leírt kisszénatomszámú alkil-éterei egyikét használjuk. 4-7. példa 2-(o-Karboxi-benzil)-1 (2H)-ftálazinon észterei Az előző példában leírtak szerint eljárva, de a 7-hidroxi-ftálazino[2,3-b]ftálazin-5(14H),12(7H)­-diont a kiválasztott kisszénatomszámú alkanolban, sósav vagy kénsav jelenlétében forralva a 2-(o-kar­boxi-benzü)-l(2H)-ftálazinon megfelelő észtereit kapjuk: 4. 2-(o-karbometoxi-benzil)-l(2H)-ftálazinon, olvadáspont 147-149 C°, 5. 2-(o-karbetoxi-benzil)-1 (2H)-ftálazinon, olvadáspont 82-84 C°, 6. 2-(o-karbopropoxi-benzil)-l(2H)-ftálazinon, olvadáspont 72-74 C°, 7. 2-(o-karbobutoxi-benzil)-l(2H)-ftálazinon, olvadáspont 95-97 C°. 8. példa Ftálazino[2,3-b]ftálazin-5(14H),l 2(7H)-dion előállítása fi 140 g (0,5 mól) 2-(o-karboxi-benzil)-l(2H)-ftál : azinon, 250 g cinkpor és 2,5 liter víz szuszpenzióját keverés közben 70—80 C°-on körülbelül 2—3 óráig keverjük és közben 6 liter 15% kénsavat adunk hozzá. Lehűtés után az elegyet szűrjük és a kinyert szilárd anyagot kloroformmal extraháljuk a nem reagált cink kiküszöbölése céljából. A szerves oldatot bepároljuk és a maradékot etanolból kristályosítjuk. Kitermelés 96 g (72%). Redukálószerként ónport használva a fenti eljárással a kitermelés 69%. 9. példa Az előző példa szerint eljárva, de 2-(o-karbetoxi­-benzil)-l(2H)-ftálazinont használva ftálazino[2,3-b]­ftálazin-5(14H),12(7H)-diont kapunk 78% kiter­meléssel. 10. példa A 8. példa eljárását követve, de kiindulóanyag-20 ként 2-(o-karbobutoxi-benzil)-l(2H)-ftálazinont használva ftálazino[2,3-b]ftálazin-5(14H),l 2(7H> -diont kapunk 70% kitermeléssel. 25 11. példa 56 g (0,2 mól) 2-(o-karboxi-benzil)-l(2H)-ftálazi­non és 1,2 liter 7% sósavoldat szuszpenzióját keverés közben 80-90 C°-on melegítjük és körül-30 belül 1 óra alatt 50 g cinkport adunk hozzá. 600 ml tömény sósavat adva a reakcióelegyhez a keverést 3 óráig folytatjuk. Lehűtés és kloroformmal való extrahálás után a kapott szerves oldatot vizes nátrium-hidrogén-kar-35 bonát oldattal mossuk. A szerves oldatot bepárolva ftálazino[2,3-b]ftál­azin-5(14H),12(7H)-diont kapunk, melyet etanolból kristályosítunk. A kitermelés 45 g (83%). 12. példa A reakciót az előző példa szerint hajtjuk végre, redukálószerként vékony alumíniumlemezkéket 45 használva. A kitermelés 65%. 13. példa 50 28 g 2-(o-karboxi-benzil)-l(2H)-ftálazinont tartal­mazó etanolos oldathoz (1 liter) 3g 10% pallá­dium/szenet adunk és az elegyet 15 atm hidrogén­nyomás alatt 80C°on addig rázzuk, amíg a sztöchiometrikus mennyiségű hidrogéngáz adszor-55 beálódik. Ezután a katalizátort szűréssel eltávolít­juk és a végterméket az oldószer lepárlása útján kinyerjük. A kitermelés 21 g (80%). Oldószerként ecetsavat használva a végtermék kitermelése 90%. 14. példa 500 ml 10% ammónium-hidroxidban oldott 56 g 65 2-(o-karboxi-benzil)-l(2H)-ftálazinont 20 atm nyomáson, 25 C°-on 3 g 5% palládium/szén jelen-3

Next

/
Thumbnails
Contents