167297. lajstromszámú szabadalom • Vízfilm gáztalanítására

167297 3 4 Henry—Dalton törvényt, méretezése a hővezetés Furier differenciál egyenlet szeparabilis megoldásával végezhető el, és ellenőrizhető az expanzió hőfokgradiens alkalmazásával. A Furier féle differenciálegyenlet és a határréteg elmélet, mint termodinamikai elmélet ismert. A Furier egyenlet szeparabilis megoldását azonban a gáztalanítóknál alkalmazni nem tudták, ennek az egyenletnek a differenciális alakja nem volt alkalmas közvetlen méretezésre, ehhez egy olyan készülék kialakítására volt szükség, amely az egzakt hullámmozgást tudja kialakítani, hogy a differenciál egyenlet itteráló tagjai behelyettesíthetők legyenek. A találmány szerinti készülék mechanikus porlasztást nem alkalmaz, hanem a víz filmrétegeinek állapota a függőleges csőkötegekben jön létre, a csőszám helyes megválasztásával, határréteg elméletet és nem filmesítő rendszert alkalmaz. A fűtőgőz vagy fűtó'víz a gáztalanítóba vezetett gáztalanítandó vízzel nem érintkezik, hanem az a csőkötegek közti térbe van vezetve, miáltal a gáztalanítandó vizet annyira felmelegíti addig míg a víz a víztérbe ér magasabb hőmérsékletű mint a térhez tartozó telítési hőmérséklet, ezért a víz expandál és az expanzió hatására a még benne levő gáz eltávozik és elenyésző gőzmennyiség is keletkezik és a csőkötegek vízfílmjei közti tereken távozva a folyadékrészekből is kiváló gázt is magával ragadva felemeli. A találmányi megoldás tehát berendezés vízfilm gáztalanítására, amely tartályból, víz-, gáz-, gőzvezető csőcsonkokból és függőlegesen elrendezett csövekből áll, oly sajátossággal, hogy a tartályban vízbevézető csőcsonk alatt elosztótálca és a csőfalak között az elosztótálca nyílásaihoz rendelt csőköteg, alatta expanziós tér és az alatt víztér van kialakítva, a csőfal alján a fűtőgőz csőcsonkja vezet a csőköteg közt terelő lemezekkel elhatárolt gőztérbe, míg a gőztérből a felső csőfal közelében levő csőcsonkhoz a tartályon kívül vezetett és a víztér alsó rétegében levő buborékoltatókkal összekötött cső csatlakozik az elosztótálca feletti térben pedig kiömlő csőcsonk a buborékoltató alatt vízkivézető csőcsonk van elrendezve. A találmány szerinti megoldás főbb előnyei: — kedvezőbb hatásfokú és lényegesen kisebb gőzfogyasztású, mint az ismert berendezések, — megszünteti a csörgedeztető vízgáztalanítók alapvető hibáját, amely a fűtőgőzzel ellentétes irányban lehulló vízcseppékben a felületi feszültség miatti túlnyomás révén — csak megközelítőleg az adott nyomáshoz tartozó hőfokot, ami a tökéletes gáztalanítás egyik alapvető kritériuma, — teljes mértékű gáztalanítás a kisebb felületi feszültségű vízfilm alkalmazásával nem érhető el, ezért alkalmazza a találmányi megoldás a második buborékoltató fokozatot, —r* megfelelő vékonyságúra kialakított vízfilm és tartózkodási idő (elég magas, illetve hosszú csősor) esetén a víztérbe lehulló víz már csak annyi oldott oxigént tartalmaz, — a felületi feszültségből eredő túlnyomás, illetve a telítési nyomáshoz tartozó hőmérsékletnél kisebb hőmérsékletből adódóan, — amit a buborékoltató második fokozat már kellő mértékig el tud távolítani, — luggatott tálcás szokásos kivitelű gáztalaní-? 5 tónál (Sulzer típus) a 10 jttg/kg alatti oxigéntartalmat csak a 100 /ig/kg alatti oxigénkoncentrációjú befolyó víz esetén biztosítja — kísérletek szerint —, ugyanakkor a találmányi berendezés a 100 /Ug/kg feletti oxigéntartalmú tisztítandó víz esetén is biz-10 tosítja a 10 /Kg/kg oxigéntartalom víztisztaságát. A találmányi megoldást részletesen rajz alapján egy kiviteli példa kapcsán ismertetjük: Amint az ábrán látható a találmány szerinti belő rendezés 1 tartályból áll. Az 1 tartály felső részén vízbevezető 2 csőcsonk alatt a teljes keresztmetszetre kiterjedő elosztó 12 tálca tételszámmal nem jelölt nyílásokkal van kiképezve. A 12 tálca alatt felső és alsó 11 csőfalak között 14 vízfilm számára 20 csőköteg csövei a 12 tálca nyílásaihoz vannak elrendezve. A csőköteg szilárd beállításán kívül 3 csőcsonk által bevezetett gőz vagy melegvíz célszerű hőhasznosításához két szinten terelő 13 lemez 10 gőzteret három részre osztja és a fűtőközeg a 25 nyilakkal jelölt vonal mentén érkezik 4 csőcsonkhoz, amely az 1 tartályon kívül vezetett csövön a gőzt 7 buborékoltatókhoz 8 víztér alján vezeti. A 8 víztér és az alsó 11 csőfal között 9 expanzióstér van. A gáz és gőz kivezetésére a 12 tálca feletti 30 részen 6 csőcsonk, a gáztalanított víz kivezetésére 5 csőcsonk szolgál. A berendezés működése a következő: Az 1 tartály 2 csőcsonkján a folyamat optimális 35 adagolásához szükséges gáztalanításra való víz kerül a 12 tálcára. Annak nyílásain a csövek belső felületén egy és azon belül további 14 vízfilm képződik, amelyek egymásra különböző sebességük következtében fejtenek ki gáztalanító hatást. Ezt 40 fokozza a fűtés elrendezése, amelyből az is következik, hogy a 8 víztérbe filmszerűen lecsorgó víz magasabb hőmérsékletű mint a térhez tartozó telítési hőmérséklet, ezért jön létre expanzió. Az expanzió következtében felszabaduló gáz és elenyésző 45 mennyiségű gőz a csövek vízfilmjeiben a fentiekben ismertetett módon keletkező gázokat is a 6 csőcsonkon kiemeli. A 7 buborékoltatón kiáramló fűtőközeg (gőz vagy melegvíz) a 9 expanzióstéren átjutó víz gáztartalmát, ha még van ilyen újabb módon tá-50 vozásra készteti. A fenti rövid szerkezeti és működési ismertetés a vízgáztalanítás egész sorozat új és meglepő hatását bizonyítja, nevezetesen a víz gáztalanításának 55 mórtéke, az energia célszerű többszörös felhasználása és a szerkezeti kialakítás révén a gáztalanítandó víz optimális — meglepően új módon történő — kezelése tekintetében. *° Szabadalmi igénypontok: Berendezés vízfilm gáztalanítására, amely tartályból, víz-, gáz-, gőzvezető csőcsonkból és függőlegesen elrendezett csövekből áll, azzal jellemezve, 66 hogy a tartályban (1) vízbevezető csőcsonk (2) 2