167285. lajstromszámú szabadalom • Eljárás triciu-izotóppal jelzett nagy fajlagos aktívitású telítetlen zsírsavak előállítására
MAGTAR SZABADALMI 167285 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS Jpfefc SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY w Bejelentés napja: 1972. VIII. 18. (GO-1214) Módosítási elsőbbség: 1974. I. 16. (741/74) Nemzetközi osztályozás: C 07 b 23/00 C 07 c 57/02 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1975. IV. 28. Megjelent: 1976. XI. 30. Feltalálók: TANÁCS Béla, vegyész, Dr. BÁNFI Dezső vegyész, Dr. AMBRUS Gábor vegyészmérnök, Budapest Tulajdonos: Gyógyszerkutató Intézet, Budapest Eljárás tricium-izotóppal jelzett nagy fajlagos aktivitású telítetlen zsírsavak előállítására í A találmány tárgya eljárás tricium-izotóppal jelzett I általános képletű telítetlen zsírsavak előállítására, ahol a képletben R 15, 17 vagy 19 szénatomszámú, 1—4 egymáshoz képest izolált helyzetű telítetlen kötést tartalmazó szénhidrogénláncot jelent. 5 Ismeretes, hogy a többszörösen telítetlen zsírsavak bioszintézisének közös kiindulási anyaga az állati és növényi szervezetben a linolsav (9-cisz, 12-cisz-oktadekadiénsav) (A. R. Johnson, J. B. Davenport: Biochemistry and Methodology of Lipids, 10 Wiley—Interscience, New York, 1971. 383—384. oldal). Ezt a növények szintetizálni képesek, az állatok pedig növényi táplálékból veszik fel. Cisz térállású kettőskötésnek a meglevő kettőskötéshez képest allil-helyzetbe való beépítésével, valamint lánc- 15 hosszabbítással jönnek létre linolsavból a legfontosabb 18, 20 és 22 szénatomszámú, 2—6 kettőskötést tartalmazó zsírsavak. Ezek biológiai szintézisének és élettani tanulmányozásának szempontjából nélkülözhetetlenül fontos az izotópokkal jelzett for- 20 mában történő előállításuk. A 20-szénatomos, többszörösen telítetlen zsírsavak a szervezet regulációs folyamataiban szerepet játszó, sokféle élettani hatással rendelkező prosztaglandinok prekurzorai is. A prosztaglandin-bio- 25 szintézis vizsgálatában, valamint a prosztaglandinok és antagonistáik gyógyászati alkalmazásának kutatásában ma már nélkülözhetetlenek a radioaktív izotópokkal jelzett prekurzor zsírsavak. Az állati és növényi szervezetekben jelenlevő 30 többszörösen telítetlen zsírsavak előnyösen előállíthatók 2 szénatommal rövidebb láncú telítetlen zsírsavakból, amelyek természetes forrásból izolálhatok (Progress in the Chemistry of Fats and other Lipids, Ed. R. T. Holman 9. vol. Poly-unsaturated acids. 3. P. Pergamon Press, 1968, 409—412.). A szakirodalomban ismert eljárások szerint [R. F. Nystrom és W. G. Brown: J. Am. Chem. Soc. 69, 1197. (1947), S. P. Ligthelm, E. von Rudloff, D. A. Sutton: J. Chem. Soc. (London) 1950, 3187.] a telítetlen zsírsavésztereket litium-alumínium-hidriddel redukálják a megfelelő alkoholokká, melyekből a továbbiakban maionészter szintézissel végzett két szénatomos lánchosszabbítással állíthatók elő a kívánt telítetlen zsírsavak. A C3 -as metiléncsoporton tricium-izotóppal jelzett zsírsavak előállítása a szakirodalomban nem ismert. A találmány célja a C3 -as metiléncsoporton tricium-izotóppal jelzett, nagy fajlagos aktivitású telítetlen zsírsavak előállítása. A C3 -as metiléncsoporton való jelzés különös előnye ugyanis, hogy a többszörösen telítetlen zsírsavak és a prosztaglandinok bioszintézise során a C3 -as metiléncsoporton nem következik be kémiai változás, ezért a C3 -as metiléncsoporton tricium-izotóppal jelzett termékek kiválóan alkalmasak izotópos tracer-technikai vizsgálatokhoz. Elképzelhető lenne az inaktív vegyületek előállításának analógiájára a trícium atom beépítését 167285 1
