167284. lajstromszámú szabadalom • Járműfék működtető szerkezet
3 167284 4 kezetbői kinyúlik és a 7 csavarokkal az 1 központi részhez erősített 6 vezetőcsőben végez csúszómozgást. Az 5 nyomórúd a fék működtetésére csővezetéken át hagyományos, nem ábrázolt szorítópofához csatlakozhatik. A 2 hengertér belső, az ábrán jobb oldali része az 1 központi részen átvezető 8 furatokon, a 9 csövön át és a nem ábrázolt szelepszerkezeten keresztül közlekedik az ugyancsak nem ábrázolt nyomásforrással, pl. folyadékakkumulátorral. Az 1 központi rész másik oldalán egy másik vakfurat van kiképezve a 11 hengertér kialakítására, amelynek átmérője ebben az esetben nagyobb a 2 hengertérnél, de amely annál kisebb is lehet; a 2 és a 11 hengerterek tengelye azonos vonalba esik. A 10 gyűrűtömítéssel ellátott 12 mozgatott elemet képező dugattyú a 11 hengertérben végez csúszó mozgást, amely az 1 központi részben kialakított furatokon, a nem ábrázolt csővezetékeken és a nem ábrázolt szelepszerkezeteken át közlekedik a nyomásforrással. A 12 dugattyú külső, a rajzon jobb oldali végén ütközik a rendesen hengeres kialakítású 14 belső köpeny 13 zárólapjába. A 14 belső köpeny a 13 zárólapot tartó befelé irányuló 16 peremből, a másik oldali 18 zárólappal kapcsolt, kifelé irányuló 17 peremből és a 15 közbenső részből áll. A 18 zárólapnak központi furatán át az 5 nyomórúd 5a része nyúlik ki. A rúd egyik lépcsője az 5b vállat alkotja, amely az 5a részt a nagyobb átmérőjű 5c résztől elválasztja és amelybe a 18 zárólap ütközik. A 14 belső köpenyt a 2. ábrán látható módon 19 rugó nyomja balra, amely 19 rugónak egyik vége a 18 zárólapra, a másik vége a 21 véglapra támaszkodik, amely utóbbi pl. a 22 csavarokkal van az 1 központi részhez erősítve. A hengeres 23 külső köpeny, amely előnyösen műanyagból készülhet, egyik végén a 21 véglaphoz csatlakozik, beborítja és védi a szennyezéstől az 1 központi részt, a 14 belső köpenyt és a 19 rugót. Másik végén a 23 külső köpenyre a hajlékony 24 sapka illeszkedik, amely a csavarmenetes 6 vezetőcsőre a 25 anyával van rögzítve. Láthatjuk, hogy az ismertetett elrendezésnél csak két tömítés szükséges: egy-egy tömítés a két 3, 12 dugattyún. Továbbmenve: mindkét 3, 12 dugattyú és 2, 11 hengertér-egység a 19 rugóhosszon belül marad és ezzel a működtető szerkezet teljes hosszát is csökkentjük az ismert többi szerkezethez képest. A következőkben a szerkezet működését ismertetjük. A szerkezet semleges állásában a 2. ábrán bemutatott helyzetet veszi fel. Ali hengertér nyomás alatt van és a 12 dugattyú a 13 zárólapot és ezzel a 14 belső köpenyt a 19 rugó ellenében jobbra nyomja. Ebben a semleges helyzetben a 2 hengertér nincs nyomás alatt és a 3 dugattyút az 5 nyomórúdon át ható, nem ábrázolt nyomószervek mint pl. fékpofa-visszanyomórugók a mutatott helyzetben tartják. Ha az üzemi féket működtetjük, a 2 hengertérrel kapcsolatos szelepszerkezet a nyomás alatt álló folyadékot a 2 hengertérbe beengedi és ezzel a 3 dugattyút és a beléje ütköző 5 nyomórudat a fékezésre balra mozgatja, mint az a 2. ábrából is következik. Ha a 2 hengertérben megszűnik a nyomás, a 3 dugattyú és az 5 nyomórúd a nyomószervek hatására visszatér a 2. ábrán ábrázolt helyzetébe és a fék feloldódik. Ha a féket lejtőn való parkírozásnál kí-5 vánjuk használni, az üzemi féket a fent leírt módon működtetjük és a 2 és 11 hengertérben a nyomást egyidejűleg csökkentjük úgy, hogy az 5 nyomórúd és a 3 dugattyú a nyomószervek hatására jobbra, a 12 dugattyú a 19 rugó hatására balra mozog el. 10 A 18 zárólap az 5 nyomórúd 5b vállára támaszkodik, amely a 3 dugattyúval ütköző helyzetéből balra mozdult és a féket a 19 rugó tartja meghúzva. Természetesen a 18 zárólap az 5b vállba ütközik, mielőtt az üzemi fókműködtetővel végrehajtott fé-15 kezes egy minimális szint alá esnék, hogy a jármű megszaladását megakadályozza. A fék oldásához a folyamat megfordított. Ha a féket vízszintes parkírozásnál kívánjuk használni, nincs szükség arra, hogy előbb az üzemi 20 féket működtessük. Ebben az esetben a 11 hengertér nyomását megszüntetjük, akkor a 19 rugó a 18 zárólapot balra nyomja, és az 5 nyomórúdba ütközik és ezzel parkírozáshoz fékez. Figyelemreméltó, hogy az 5 nyomórúddal nem mozog együtt a 3 du-25 gattyú és ezáltal a 3 dugattyútól jobbra a nemkívánatos vákuumképződést megelőzzük. A fék oldására a 26 kézi működtetésű fékoldó szolgál arra az esetre, ha a 11 hengertérbe szállított nyomás hibásodás következtében szűnik meg. 30 A szerkezet egy a 21 véglapon, a 13 zárólapon át a 12 dugattyúban kialakított 29 mélyedésbe hatoló 28 csavarból és a reá illesztett 27 anyából áll. A 28 csavar 30 feje — ha a 28 csavart jobbirányú mozdulásra forgatjuk — a 13 zárólapba ütközik és álta-35 la a 14 belső köpenyt jobbra mozgatja és összenyomja a 19 rugót, ezzel az 5 nyomórúd számára lehetővé teszi, hogy jobbra visszatérjen és a féket oldja. A 12 .dugattyú ütköző-érintkezésben van a 13 zárólappal és ezért nem mozog vele együtt, ha a kézi-40 oldószerkezetet működtetjük s így megelőzzük a 12 dugattyútól balra a 11 hengertérben a nemkívánatos vákuumképződést. A részleges vákuumképződésnek ez az említett megelőzése kiküszöböli azt, hogy a hidraulikus 45 rendszerbe levegő nyomuljon be, amely levegő csökkentené a fékhatást. Hogy az üzemi fék hibásodásából eredő veszély ellen védekezzünk, az 5 nyomórúd működtetésére két dugattyút építhetünk be, akár egymás mögötti, 50 akár egymás melletti elrendezésben, amelyek egymástól független nyomórendszerrel működhetnek, így, ha e rendszerek közül az egyik meghibásodik, a másikban is van elegendő nyomás legalább a részleges üzemi fékezéshez és a parkoló fékrugó oldásá-55 ra. Előnye még a fent leírt működtető szerkezetnek, hogy aránylag olcsó, tömör és könnyen összeszerelhető egységként lehet kiképezni. „„ Szabadalmi igénypontok 1 Járműfék működtető szerkezet olyan nyomáskifejtő szervvel, amely fékezéskor a szerkezet nyomás alá helyezett első hengerterében dolgozó, első folyadék által mozgatott elem és előfeszített rugó 65 hatásának van kitéve, s továbbá amely szerkezet 2