167277. lajstromszámú szabadalom • Előtét - tüzelőberendezés fahulladékra, háromhuzamú kazánhoz

MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1973. XII. 21. (EO-310) Közzététel napja: 1975. III. 28. Megjelent: 1976. XII. 31. 167277 Nemzetközi osztályozás: F 23 b 7/00 Feltalálók: Sarkadi Szabó Sándor gépészmérnök és Tóth Béla gépészmérnök Budapest Tulajdonos: Erdőgazdasági és Faipari Tervező Iroda Budapest Előtét-tüzelőberendezés fahulladékra, háromhuzamú kazánhoz í Előtét-tüzelőberendezés fahulladékra, háromhuza­mú kazánhoz A találmány előtét-tüzelőberendezés, amely há­romhuzamú kazánhoz kapcsolva lehetővé teszi mindennemű fahulladék gazdaságos eltüzelését. 5 Ismeretes, hogy a faipari üzemekben igen sok olyan hulladék keletkezik, amelynek elégetése ré­vén hőenergiát nyerhetünk az üzem technológiai vagy egyéb hőigényének kielégítésére. Az elégetés hatékonysága sok tényezőtől függ, ezek egyike a 10 megfelelő tüzelőberendezés. A fahulladéknak többféle megjelenési formája van. Beszélünk fűrészporról, kéregről, darabos hul­ladékról, aprítékról, gyaluforgácsról, szélezési hul­ladékról stb. és ezek keverékéről is. A különféle 15 hulladékfajták eltüzelésénél a problémát éppen az jelenti, hogy a kifejlesztett tüzelőberendezések vagy az egyik vagy a másik hulladékfajta eltüzelé­sét teszik lehetővé, de univerzálisan alkalmazható berendezések nem állnak rendelkezésre. A kifejlesz- 20 tett tüzelőberendezések közül a befúvásos rendsze­rek tekinthetők legkorszerűbbnek, ezek azonban csak akkor használhatók, ha a nagyobbméretű vegyes hulladékot először felaprítják. Az aprítás viszont meglehetősen költséges, mert drága gépi 25 berendezést igényel, amelynek kis üzemben többnyid­re a kapacitását sem lehet kihasználni. A hulladéktüzelő berendezéseket általában há­romhuzamú kazánokhoz csatlakoztatják. Van olyan megoldás, amelynél a tüzelőanyagot egy adagoló 30 garaton keresztül lépcsős rostélyra juttatják. Ennek a megoldásnak a hátránya, hogy a tüzeléshez kézi erő szükséges, az adagolás nem automatizálható, az égés lassú, nem tökéletes. Kedvezőbb a helyzet, ha a hulladékot pneumatikus úton lehet a lépcsős rostélyon szétteríteni. Ez természetesen csak fű­részpor és előzetesen aprított hulladék esetén jön számításba. Mivel az eltérítés nem egyenletes, ez a megoldás sem biztosít tökéletes égést. Ismeretes olyan tüzelési rendszer, pl. a Kolbach típusú kazánoknál, ahol a pneumatikus úton befújt tüzelőanyag vízszintes elrendezésű ciklonban ég el, rostély alkalmazása nélkül. Ez a rendszer ugyan tökéletesebb égést biztosít, viszont nincs lehetőség az üzem közbeni tisztításra. A berendezés csak fű­részport vagy 3—4 mm-es, egyenletesen aprított hulladékot képes elégetni és a tüzelőanyag nedves­ségtartalma nem haladhatja meg a 20—25%-ot. Ez a követelmény a fűrészüzemekben csak a fűrész­por előzetes szárításával lenne kielégíthető. A találmány szerinti berendezés az említett hát­rányokat oly módon küszöböli ki, hogy célszerűen kombinálja a rostély tüzelést és a ciklontüzelést, megtartva azok előnyös tulajdonságait, ugyanakkor a kombináció révén új hatásként a kétféle tüzelési rendszer hátrányos tulajdonságai csökkennek, ill. megszűnnek. A találmány szerinti előtét-tüzelő­berendezésnél ugyanis a rostély lehetővé teszi aprí­tás nélküli darabos hulladék eltüzelését, a befúvó­rendszer alkalmazása fűrészpor és apríték esetén 167277

Next

/
Thumbnails
Contents