167245. lajstromszámú szabadalom • Új triazolilfoszforvegyületeket hatóanyagként tartalmazó kártevőirtószerek

167245 15 16 2. példa A) Inszekticid hatás az emésztőcsatornán keresztül Dohány- és burgonyanövényeket 0,05% hatóanyagtartalmú vizes emulzióval (amelyet 10%-os emulgeálható koncentrátumból készítettünk) permeteztünk be. A permetlé rászáradása után a dohánynövényeket a bagolylepke (Spodoptera litoralis) egyedeivel, a burgonyanövényeket pedig a burgonyabogár (Leptinotarsa decemlineata) lárváival telepítettük be. A kísérleteket 24° C-on 60% viszonylagos légnedvességű térben végeztük. Az 1. példa szerint előállított vegyületek a fenti kísérlet folyamán jó hatást mutattak a Spodoptera litoralis és a Leptinotarsa decemlineata ellen. B) Szisztemikus inszekticid hatás A szisztematikus inszekticid hatás megállapítása végett gyökeres babnövényeket (Vicia fába) 0,01%-os vizes hatóanyagoldatba (amelyet 10%-os emuigálható koncentrátumból készítettünk) állítottunk be. 24 óra elteltével a földfeletti növényrészeket levéltetvekkel (Aphis fabae) telepítettük be. Az állatokat egy különleges berendezéssel védtük meg a kontakt és gázhatástól. A kísérleteket 24° C-on és 70% viszonylagos légnedvességű térben végeztük. Az 1. példa szerint előállított vegyületek a fenti kísérlet során jó, szisztemikus inszekticid hatást mutattak. 3. példa Hatás Chilo suppressalis ellen 6—6 Caloro fajta rizsnövényt 17 cm átmérőjű műanyagedényekbe ültettünk és körülbelül 60 cm magasságig megnövesztettünk. A megfertőzés Lx

lárvákkal (3—4 cm hosszú) két nappal a granulátum alkalmazása (felhasznált mennyiség 8 kg/ha) után az elárasztó vízben történt. Az inszekticid hatás kiértékelését 10 nappal a granulátummal való kezelés után végeztük. Az 1. példa szerint előállított vegyületek a fenti kísérletben jó hatást mutattak Chilo suppressalis ellen, 4. példa Hatás Aulacophora femoralis-, Pachmoda- és Chortophilialárvák ellen Sterilizált komposztföldet 25%-os permetezőporral homogénen összekevertünk úgy, hogy a felhasznált mennyiség 8 kg hatóanyag/hektárnak adódott. A kezelt földdel együtt fiatal Zucchetti-növényeket (Cucumis pepo) műanyagedényekbe (7 cm átmérő) raktunk be (3 növény edényenként). Ezt követően minden edényt 5 darab Aulacophora femoralis, illetve Pachmoda- vagy Chortophilialárvával megfertőztünk. A vizsgálatokat 4, 8, 16 és 32 nap elteltével végeztük azután, hogy a lárvákkal való fertőzés megtörtént. 80—100%-os pusztulás után új fertőzést végeztünk ugyanazzal a földmintával dolgozva, újabb Zucchetti-növényt használva. A fertőzést 5—5 lárvával végeztük. Amennyiben a hatás 80%-osnál kisebbnek bizonyult, a megmaradt állatok a következő hatásvizsgálatig a kísérleti földben maradtak. Amennyiben 8 kg hatóanyag/ha még mindig 100%-os pusztulást okozott, 4 kg, illetve 2 kg 5 hatóanyag/ha esetre is végeztünk vizsgálatokat. Az 1. példa szerint előállított vegyületek a fenti kísérlet folyamán jó hatást mutattak Aulacophora femoralis-, Pachmoda- és Chortophilia-lárvák ellen. 10 5. példa Hatás kullancsok ellen A) Rhipicephalus bursa Üvegcsövekbe 5—5 kifejlett kullancsot vagy 15 50—50 lárvát helyeztünk és az állatokat 1—2 percnyi időre 2 ml vizes hatóanyag-emulzióba merítettük; az emulziók koncentrációja egy hígítási sorozatnak felelt meg: 100, 10, 1, illetve 0,1 ppm hatóanyag-tartalommal. Ezután az üvegcsöveket 20 szabványos vattadugóval lezártuk és bedugaszolt végükkel lefelé fordítottuk, hogy a hatóanyagemulziót a vatta felvegye. A kísérletek értékelése kifejlett állatok esetében két hét múlva, a lárvák esetében pedig két nap 25 múlva történt meg. Mindegyik kísérletet két párhuzamos sorozatban végeztük. Az 1. példa szerint előállított hatóanyagok a fenti kísérletben jó hatást mutattak Rhipicephalus bursa kifejlett egyedei és lárvái ellen. 30 B) Boophilus microplus (lárvák) A fenti A) kísérlet-sorozatban alkalmazotthoz hasonló hígítási sorozattal dolgoztunk; kísérleti állatként 20—20 szenzibilis, illetve OP-rezisztens 35 lárvát használtunk (a rezisztencia a diazinonnal szembeni ellenállókópességre vonatkozott). Az 1. példa szerint előállított vegyületek igen jó hatást mutattak a Boophilus microplus OP-rezisztens lárvái ellen. 6. példa Akaricid hatás Bokorbab (phaseolus vulgaris) növényeket 12 órával a kísérlet megkezdése előtt egy tenyésztett 45 Tetranichus urticae példányokkal fertőzött levéldarab ráhelyezése útján fertőztünk meg. A növényekre átmászott mozgékony fejlődési fokozatú állatokat egy kromatográfiai porlasztó segítségével bepermeteztük a vizsgálandó hatóanyag emulzió-50 jávai oly módon, hogy a permetlé lecsepegése ne következzék be. Hót nap múlva binokuláris mikroszkóppal megszámláltuk a növényeken fellelhető eleven és elpusztult lárvákat, kifejlett állatokat és a petéket. Az így értékelt hatást százalékban fejeztük 55 ki. A kezelt növényeket a kísérleti időtartam folyamán 25° C hőmérsékleten tartottuk üvegházi fülkében. Az 1. példa szerint előállított hatóanyagok a fenti kísérlet során a Tetranichus urticae kifejlett pél-60 dányai, lárvái és petéi ellen egyaránt kitűnő hatást mutattak. 7. példa Hatás talaj nematódák ellen 65 Talaj nematódák elleni hatásosság vizsgálata vé-8