167232. lajstromszámú szabadalom • Súrlódási erővel záró önfeszítő nyomatékkötés
167232 ges nagyságú megcsúszás keletkezne. Ennek megfelelően a kötés viszonylag kis méretekkel igen nagy nyomatékok átszármaztatását teszi lehetővé. 3. A kötés előállítása egyszerű és olcsó. A súrlódó betétek a szabványos tengelyátmérőknek megfelelően tipizálhatók és tömeggyártás esetén fajlagosan igen olcsón előállíthatók. A tengely és agyfurat megmunkálása nem igényel különösebb pontosságot. (Általában IT8—IT9-es pontosság elegendő Ra = 2,5—5 felületi érdesség mellett.) 4. A kötés visszafutásgátlóként is alkalmazható. Ebben az esetben a forgási irány a befeszülési iránnyal ellentétes. 5. A kötés alkalmas műanyagból készült agyak erőzáró felerősítésére, ugyanis az agy relaxációja következtében fellépő maradandó sugárirányú méretnövekedés hatására keletkező lelazulást a terhelő nyomaték megszünteti. A találmány szerinti megoldást részletesen kiviteli példával rajz alapján ismertetjük, ahol az 1. ábra a nyomatékkötés metszete, a 2. ábra a nyomatékkötés nézete, a 3. ábra a nyomatékkötés terhelve, a 4. ábra a nyomatékkötés rugóval, az 5. ábra a rugóelrendezés, a 6. ábra a nyomatékkötés vezérgörbéjének polárkoordinátás ábrázolása, a 7. ábra a nyomatékkötés vezórgörbéjének köralakú ábrázolása. Miként az 1. 2. ábrán látható a nyomatékkötést 14 tengelyre szerelt 16 agy között elhelyezett belső 10 ék és külső 12 ék képezi, amely 10, 12 ék alulfelül páros elrendezéssel van beépítve. Az elempárként szerelt 10,12 ékek közül a 14 tengely r 14 sugarára a 10 ék belső felületével és a 16 agy r16 sugarára a 12 ék külső felületével egy tételszámmal el nem látott üregben illeszkedik. A 10, 12 ék kapcsolódó felületét később részletesebben körülírt 18 vezérgörbe alkotja. A 6. ábrán a 18 vezérgörbe 22 érintőjét szemléltetjük és a 4. 5. ábrán pedig a 10,12 ékek között elhelyezett 20 rugót ábrázoltuk, amely az ismert rugószerkezetek közül bármilyen alakú lehet. A 3. ábrán beékelt kapcsolatot szemléltetünk. A találmány szerinti nyomatékkötés működése. A 2. ábrán jelölt forgatási értelemnek megfelelő nyomatékterhelés hatására a 10 ékek a 14 tengellyel a 12 ékek pedig a 16 aggyal együtt mozognak, így a 12 ékek a 10 ékeken felcsúsznak, amikor a 10, 12 ékek együttes sugárirányú vastagsága megnövekedik, következésképp sugárirányú szorítóerő keletkezik. A működés feltétele, hogy az ékek működő felületein Coulomb szerint értelmezett súrlódási tényezők és a homloksíkban értelmezett geometriai méretek között fenállnak az alábbi összefüggések: ri4A«io,n> r tg/ß—arc tg/í 10)12 ri6Í%>i6 >r tg/ß—arc tg^^jä rmi»— r =3 T max ahol r = r(cp) a 10 ós 12 ék csatlakozó felületének polársugara a homlokmetszetben, Tmin és Ymax a 10 és 12 ék csatlakozó felületének legkisebb, ill. legnagyobb sugárirányú mérete, ß = ß(<p) = — arc tg -^- az érintkező 10, 12 2 r'(cp) ékek ékszöge, 5 r14 és r 16 az üreg határsugarai, ^10,14 a !Q ® k ® s a ten g e iy-> /Í10>12 a 10 ék és 12 ék-, j"io.ie a 12 ék és a 16 agy érintkező felületei közötti Coulomb szerint értelmezett 10 súrlódási tényezők. A szereléskor biztosítani kell egy kicsiny sugárirányú előfeszítettséget, hogy a terhelő nyomaték hatására az ékek egymásra csúszása megindulhasson. Ez történhet alkalmas szerszámmal, vagy az 15 ékek közé helyezett tangenciális rugókkal, mint azt az 5. ábra mutatja. A 12 ék és 10 ék csatlakozó felülete egy lejtőfelület, amely olyan forgástengellyel párhuzamos alko-20 tójú hengerfelület, melynek forgástengelyre merőleges síkmetszetét (a 18 vezérgörbe) egy — a kerület irányba monoton növekedő polársugarú — r = r(<p) egyenlettel leírható görbe képezi. A 6. ábra a 10 ékhez rögzített r,ip polárrendszerben 25 mutatja a 18 vezérgörbét. A 18 vezérgörbe célszerű alakjai: 1. Állandó ékszöget biztosító alak ß = ß0 = állandó A 4. ábra jelöléseivel: 30 r = r^yecpC, ahol p iP ^max "*• r «» fo fmax A vezérgörbe logaritmikus spirális. 2. Állandó sugárirányú méretváltozást biztosító alak: 35 40 45 55 60 dr d<p A 6. ábra jelöléseivel: r = D.<p+rmí „, ahol = állandó D Lmax tymax A vezérgörbe Archimedesi spirális. 3. A vezérgörbe excentrikus elhelyezkedésű kör. 50 A 6. ábra jelöléseivel: r = —E cos<p: y R2 —E^in 2 ^, ahol •Pmaz)«^ esetén Ess Rí ^max ^min Az E és R geometriai jelentése a 7. ábrán látható. A működési feltótelekből következik, hogy /IÍO»U= ~(ho>i2 esetén a kötés működésképtelen, tehát 65 biztosítani kell az ^Q^s-^o^g feltételt. 2
