167188. lajstromszámú szabadalom • Eljárás benzilaminok előállítására

3 167188 4 Ha X halogénatomot jelent, akkor a reakciót előnyösen 0 és 100C° között, ha X például 4-metilfenilszulfoniloxi-csoportot jelent, akkor előnyösen -70 és +50 C° között, ha X szerves aciloxicsoportot jelent, akkor a reakciót előnyösen 80 és 170 C° között végezzük. A kapott I általános képletű vegyületeket kívánt esetben szervetlen vagy szerves savakkal átalakíthatjuk fiziológiailag elviselhető sóikká. Savként például sósavat, hidrogénbromidot, kénsavat, foszforsavat, tejsavat, citromsavat vagy maleinsavat használhatunk. A kiindulási anyagként hasznát II általános képletű vegyületeket a megfelelő benzilalkoholok, amelyek a megfelelő aldehidekből nátriumbórhidrides redukcióval állíthatók elő, és a megfelelő hidrogénhalogenidek, a megfelelő szulfonsavhalogenidek reakciójával nátriumhidrid jelenlétében, vagy megfelelő tionilhalogenid vagy megfelelő szerves savhalogenid reakciójával piridin jelenlétében állíthatjuk elő. A kapott II általános képletű kiindulási vegyületeket izolálás nélkül is felhasználhatjuk a továbbiakban. J. Keck [Liebigs Ann. Chem. 662, 171-177 (1963)] eljárást közöl 2-amino-N-ciklohexil-3,5-dibróm-N-metil-benzilamin-hidroklorid előállítására N-(2-amino-benzil)-N-metil-ciklohexilamin brómozásával 38,5% kitermeléssel. Ezzel szemben a találmány szerinti új eljárással ugyanezt a vegyületet az 1. példa szerint 85,7%, a 2. példa szerint 65,8% kitermeléssel sikerül előállítani. A találmány szerinti új eljárás nem volt kézenfekvő, mivel ismeretes, hogy a II általános képletű észterek, amelyek képletében R4 hidrogénatomot jelent, bázisok, amilyenek a III általános képletű aminők, jelenlétében polimerizálódnak, és ezért további reakcióra nem alkalmasak [Ber. dtsch. ehem. Ges. 27, 3509-3525 (1894)], azonkívül aminők és karbonsavészterek reakciójában rendszerint amidok és alkoholok keletkeznek. A következő példák közelebbről szemléltetik a találmány szerinti eljárást. A hőmérsékleti adatokat Celsius-fokban adjuk meg. Valamennyi példában elsődlegesen maga a cím szerinti bázis keletkezik. Minthogy azonban a bázis rosszul kezelhető, nehezen kristályosítható anyag, a legtöbb esetben azonosításra alkalmasabb anyagként a szerves kémiában szokásos módon a bázisból előállított savaddídós sót használtuk, és annak olvadáspontját közöljük. Ez egyszersmind bizonyítja a cím szerinti bázisok előállítását is. 1. példa 2-Amino-N-ciklohexil-3,5-dibróm-N-metil-benzilamin 10,0g 2-amino-3,5-dibróm-benzilalkoholt feloldunk 50 ml tionilkloridban és éjszakán át állni hagyjuk. Ezután az oldatot 25°-on vákuumban szárazra bepároljuk. A maradékhoz 50 ml vízmentes etanolban 10,1 g N-metil-ciklohexilamint adunk, és 1 óra hosszat visszafolyatás közben forraljuk. Az oldatot ezután szárazra bepároljuk. A maradékot 5 30 ml etanolban feloldjuk, és etanolos sósavval megsavanyítjuk. Ahidroklorid kristályosan kiválik. Kitermelés 12,6 g (85,7%). Olvadáspontja bomlás közben 232-235°. 2. példa 2-Amino-N-ciklohexil-3,5-dibróm-N-metil-benzilamin 15 10,0 g 2-amino-3,5-dibróm-benzilalkoholt 100 ml 48%-os hidrogénbromidban 100°-on melegítünk. A lehűtés után az oldatot vízzel hígítjuk, a kivált anyagot leszívatjuk és vízzel mossuk, majd 8,7 g 20 N-metil-ciklohexilaminnal 50 ml etanolban 30 percig visszafolyatás közben forraljuk. A kapott oldatot szárazra bepároljuk. A maradékot 30 ml etanolban feloldjuk, és etanolos sósavval megsavanyítva a hidroklorid kikristályosodik. Kitermelés 9,6 g 25 (65,8%). Olvadáspontja bomlás közben 232-235°. 3. példa 30 2-Amino-N-ciklohexil-3,5-dibróm-N-metil-benzilamin 7,0 g 2-amino-3,5-dibróm-benzilalkoholt és 1,4 g 35 nátriumhidridet (50%-os diszperzióval olajban) 200 ml vízmentes éterben és 100 ml vízmentes tetrahidrofuránban 6 óra hosszat keverés közben visszafolyatással forralunk. A reakciókeveréket ezután lehűtjük — 70°-ra, és hozzácsepegtetjük 40 4,75 g p-toluolszulfonsavklorid 100 ml éterrel készült oldatát, majd lassan — 30°-ra hagyjuk melegedni, és ismét lehűtjük — 70°-ra. Ezután hozzáadunk 5,7 g N-metil-ciklohexilamint, a hűtőfürdőt eltávolítjuk, és a reakciókeveréket szoba-45 hőmérsékletre való melegedésig keverjük. Ezután két ízben vízzel kirázzuk, és a szerves fázist szárazra be pároljuk. A maradékot kovasavgéloszlopon kloroform és etilacetát 10:1'arányú elegyével kromatografálva tisztítjuk. A megfelelő frakciókat 50 bepároljuk, a maradékot etanolban feloldjuk, és etanolos sósavval a hidrokloridot leválasztjuk. Kitermelés 2,8 g (27,2%). Olvadáspontja bomlás közben 232-235°. 4. példa 2-Amino-3,5-dibróm-N-(transz-4-hidroxi-60 -ciklohexil)-benzilamin Készül az 1. példával analóg módon 2-amino-3,5--dibróm-benzilalkoholból, tionilkloridból és transz-4-amino-ciklohexanolból. A hidroklorid olvadás-65 pontja bomlás közben 233-234,5°. 2