167173. lajstromszámú szabadalom • Eljárás azodikarbonamid előállításánálkeletkező krómtartalmú szennyvizek tisztítására

MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 167173 Bejelentés napja: 1973. XII. 07. (SÉ-1697) Közzététel napja: 1975. III. 28. Megjelent: 1976. VII. 31, Nemzetközi osztályozás: C 02 c 1/40, ^•4, Bejelentés napja: 1973. XII. 07. (SÉ-1697) Közzététel napja: 1975. III. 28. Megjelent: 1976. VII. 31, C 14 c 3/06 Ol TAI. H ISZÁGOS .ALMÁNY 1VATAL I Bejelentés napja: 1973. XII. 07. (SÉ-1697) Közzététel napja: 1975. III. 28. Megjelent: 1976. VII. 31, i Feltalálók: Fekete Szilárd vegyészmérnök 65%, Muzsai Istvánná vegyészmérnök 10%, Bérci Mártonná vegyészmérnök 10%, Erdei Lajosné vegyészmérnök 10%, Szijjártó Endrén? vegyésztechnikus 5%, Budapest Tulajdonos: Szerves Vegyipari Kutató Intézet, Budapest Eljárás azodikarbonamid előállításánál keletkező krómtartalmú szennyvizek tisztítására 1 A találmány tárgya eljárás a műanyag- és gumiiparban habképzőszerként használt azodikarbonamid előállításánál keletkezett, króm(III)-króm(VI)-tartalmú szennyvíz kezelésére. Az élővizek tisztaságának biológiai védelme érdekében egyre szükségszerűbb a szennyvizek kezelése. A szennyezések közül legveszélyesebbek azok az anyagok, amelyek mérgező tulajdonságuknál fogva a vizek természetes öntisztulásában résztvevő mikro- és makroszervezeteket károsítják. A mérgező anyagok veszélyt jelentenek a biológiai tisztítótelepekre is, mivel a biológiai lebontást végző mikroorganizmusok életműködését gátolják, sőt nagyobb koncentrációban meg is szüntetik. A krómszennyezés elsősorban a galvánipar, festékipar és bőripar vizeinek jellemző szennyezése. Ezeken kívül azonban a krómsavas oxidáción alapuló vegyipari technológiák szennyvizei is nagymennyiségű krómot tartalmaznak. Míg a galvánipari szennyvizekre a hatértékű, addig például a bőripari szennyvizekre a háromértékű krómvegyületek jellemzők. Az azodikarbonamid-gyártás szennyvizénél ez a két különböző vegyértékű forma együttesen jelentkezik. A találmány szerinti eljárás is ilyen króm(lII)-króm(VI)-tartalmú szennyvíz kezelésére vonatkozik. A krómtartalmú szennyvizek méregtelenítésére számos eljárás ismert (Fekete Szilárd: Krómtartalmú szennyvizek tisztítása, Vegyipari szennyvizek és levegőszennyezés, 4, 1971). A króm(III)-tartalmú szennyvizek pH-ját 7,5-9,5 közé állítva a króm(III)-ionok rosszul oldódó hidroxid csapadék 5 formájában válnak ki. Semlegesítéshez alkáli-hidroxidot vagy mészhidrátot használnak. Komplexképző anyagok (például acetát, formiát, stb.) jelenlétében a hidroxid csapadék leválasztása nem kielégítő, ezért ilyen esetben biztosítani kell a 10 króm és a komplexképző anyagok előzetes elválasztását (154 912 sz. magyar szabadalmi leírás). A króm(VI)- és króm(III>króm(VI>tartalmú szennyvizek kezelésére az előzőekkel nagyrészt 15 megegyező módszerek terjedtek el, azzal a különbséggel, hogy a hatértékű krómot is háromértékűvé alakítják, majd ezután választják le a krómhidroxid csapadékot. A króm(VI)-szennyezés redukciójához különböző reagensek (S02

, Fe(II)-sók, stb.) és 20 reakciókörülmények használatosak (Liebmann, H.: Münchner Beiträge zur Abwasser-, Fischerei- und Flussbiologie, München, 7, 1960, Meinck, F., Stooff, H., Kohlschütter, M.: Industrie-Abwasser, Stuttgart, 1960). A redukció tökéletes lezajlása 25 érdekében a folyamat ideje alatt biztosítani kell, hogy az oldat pH-ja 2-nél kisebb legyen, mert ellenkező esetben nagy vegyszerfölösleg szükséges, amely a tisztított víz szennyezettségét és egyben kémiai oxigénigényét növeli. Ismeretes olyan eljárás 30 is, amely szerint a redukciót semleges vagy lúgos 167173