167159. lajstromszámú szabadalom • Eljárás takarmánykiegészítőként használható nemfehérje jellegű nitrogénforrás-koncentrátum előállítására
3 167159 4 Ezt a nem-fehérje jellegű nitrogénforrás-koncentrátumot a találmány szerint úgy állítjuk elő, hogy 30—60 súlyrész, szükség esetén a lipáz és ureáz enzim inaktiválódásáig és a keményítő feltárásáig 140—230 C°-on hőkezelt vagy hőkezeletlen gabonadarát 1—20 súlyrész szervetlen foszfáttal, 1—2 súlyrész precipitált kénporral vagy nátriumszulfáttal, 1—2 súlyrész nátriumkloriddal, 5—30 millió NE minerástabil A-vitamin-származékkal, 1—4 millió NF mineralstabil D3 -vitaminnal, 20—40 ezer NE mine rálstabil E-vitaminnal, 10"5 -10" 4 súlyrész mineralstabil H-vitaminnal, 0,1—0,3 súlyrész antioxidánssal, 0,04-0,6 súlyrész nyomelemkeverékkel. 15-50 súlyrész folyékony vagy szilárd halmazállapotú nem-fehérje jellegű nitrogénforrással, valamint adott esetben 1—10 súlyrész foszforsawal és/vagy 1—15 súlyrész diszachariddal és/vagy 10-40 súlyrész trigliceriddel és/vagy 5-30 súlyrész kalciumkarbonáttal és/vagy 5-10 súlyrész oldószerrel keverünk össze, majd a kapott keveréket attól függően, hogy milyen halmazállapotú nem-protein jellegű nitrogénforrást és előkezelt vagy előkezeletlen gabonadarát használunk, 60-150 C° hőmérsékleten és 100—300 atmoszféra nyomáson extrudáljuk, és adott esetben az extrudált termékre ízanyagokat és/vagy vitaminokat viszünk fel. A találmány szerinti eljáráshoz bármely gabonából készített darát vagy keményítő-tartalmú mellékterméket használhatunk alapanyagként, előnyösen azonban kukoricadarát, célszerűen zöldkukorica-lisztet használunk. Abban az esetben, ha a nem-fehérje jellegű nitrogénforrás folyékony halmazállapotú, és az extrudálást 100 C° alatti hőmérsékleten végezzük, a darát előzetes hőkezelésnek vetjük alá a íipáz és ureáz enzimek inaktiválására és a keményítő feltárására. Az így előkezelt dara könnyebben emészthető, és nagy folyadékfelvevő képességgel rendelkezik. Nincs szükség az említett hőkezelési műveletre, ha hőkezeléssel előállított alapanyagot, például zöldkukorica-lisztet vagy puffasztott kukoricát használunk. A koncentrátum előállításához szervetlen foszfátként előnyösen dikalciumfoszfátot vagy monokalciumfoszfátot használunk. E vegyületet a nátriumkloriddal (melyet takarmánysó formájában használunk fel), a kénporral vagy szervetlen szulfáttal, valamint a vitaminokkal összekeverve, előkeverék formájában is adagolhatjuk. Ezt az előkeveréket a továbbiakban „vitamin és ásványi anyag előkeverék"-nek nevezzük. Megjegyezzük, hogy a vitaminokat valamely mineralstabil származék alakjában használjuk. Célszerűen A-vitamin acetátot és D3-vitamint, E-vitamint, H-vitamint hasznáunk cukros zselatinnal mikrokapszulázva. Nyomelemként a találmány szerinti eljárásban az alábbi vegyületeket használjuk: 0,03—0,06 súlyrész cinkszulfát, 0,01-0,03 súlyrész rézszulfát, 0,005-0,01 súlyrész kobaltszulfát, 0,001-0,002 súlyrész kalciumjodát, 0,01—0,06 súlyrész vasszulfát, 0,01-0,06 súlyrész mangánszulfát. A megadott mennyiségek a teljes készítményre vonatkoznak. A nyomelemeket, vitaminokat és ásványi anyagokat külön-külön is adagolhatjuk. A nyomelemeket együttesen is beadagolhatjuk előre elkészített nyomelem-keverék formájában. Ez a keverék a fent felsorolt komponensek közül egyet vagy többet tartalmazhat. A nyomelemeket az ásványi anyagokkal és vitaminokkal összekeverve is beadagolhatjuk, ezt az előkeveréket a továbbiakban „vitamin, nyomelem és ásványi anyag előkeverék"-nek nevezzük. Nem-fehérje jellegű nitrogénforrásként célszerűen karbamidot alkalmazunk, azonban egyéb anyagokat, például diammóniumfoszfátot, monoammóni umfoszfátot, ammóniumhidrogénkarbonátot, ammóniumMoridot vagy diammóniumszulfátot is felhasználhatunk. Ezeket az anyagokat egymással keverve is adagolhatjuk. A nem-fehérje jellegű nitrogénforrást oldat vagy szilárd anyag formájában adagoljuk. Ha oldatot használunk fel, egyes komponenseket feloldhatunk a nitrogénforrást tartalmazó oldatban, és az így kapott folyadékot elegyíthetjük a koncentrátum fennmaradó szilárd komponenseivel. Eljárhatunk úgy is, hogy a koncentrátum egyes szilárd komponenseiből (így a gabonadarából és az ásványi és vitaminelőkeverékből) előzetesen homogenizátumot készítünk, és a homogenizált keverékbe adagoljuk a nitrogénforrást és az egyéb komponenseket tartalmazó oldatot. A keveréket 100—300 atmoszféra nyomáson 60-160 C°-on extrudáljuk. Lágy, tésztaszerű terméket kapunk, amely hűtés után rugalmas, gumiszerű anyaggá alakul. A hűtés előtt vagy közben a felhasználás szempontjából kívánt különféle ízanyagokat a vitamin és ásványi anyag előkeverékkel együtt adjuk be. Az így kapott koncentrátumot mintegy 6—15% arányban adjuk hozzá a szokásos takarmányokhoz. A találmány szerinti eljárással előállított koncentrátum előnye, hogy a nem-fehérje jellegű nitrogénforrás lassan oldódik ki a készítményből. A géles szerkezetű anyagból a nem-fehérje jellegű nitrogénforrás lényegében a szénhidrátok emésztésének előrehaladásával párhuzamosan szabadul fel. E tulajdonsága folytán a készítmény semmiféle mérgezési veszélyt nem jelent az állatokra. Az állatok még akkor sem kapnak mérgezést, ha a találmány szerinti eljárással előállított készítményt önmagában fogyasztják. A találmány szerinti eljárással előállított koncentrátumok további előnye, hogy nem higroszkóposak, így a szokásos raktározási körülmények között mintegy fél évig eltarthatok. A találmány szerint előállított koncentrátumot, mint említettük, mintegy 6—15% arányban a takarmányokhoz keverve használjuk elsősorban kérődző állatok takarmányozására. A karbamid lebontásának mértékét takarmányozási kísérletben vizsgáltuk az alábbi összetételű, nem-fehérje jellegű nitrogénforrásként karbamidot tartalmazó koncentrátum kísérleti anyagként való felhasználásával. 2
