167132. lajstromszámú szabadalom • Berendezés videojelzaj viszony önműködő mérésére televízió átviteli rendszerhez

13 167132 14 A 8 impulzuskompanderben a 91 és 92 im­pulzusokat (L.a 7. ábrát) félképszélességig növeljük. A feszültség null-szintre való vonatkoztatását a 8 impulzuskompanderben végezzük a 17 vezérlő egység kimenetéről kapott impulzussal. A kiszé­lesített 93, ill. 94 impulzusok (L.a 7. ábrát) a 8 impulzuskompander kimenetéről (L.az 1. ábrát) az impulzus amplitudó-impulzusszám 9 átalakító be­menetére jutnak, amelyekben ezek a kiszélesített homlokú impulzusok a 95, ill. 96 impulzus kötegekké átalakulnak. Ezekben a kötegekben levő impulzusoknak száma az átalakított 93, ill. 94 impulzusok amplitúdóival arányos. A 9 átalakító (L.az 1. ábrát) kimenetéről a 95 és 96 impulzus­kötegeket (L. a 7. ábrát) a diszkrét értékek különbségeit képező 10 kapcsolás bemenetére adjuk. A diszkrét értékekből különbség képzésére szol­gáló 10 kapcsolás működési módját a leírás későbbi részében a zaj mérési ciklussal kapcsolatban ismertetjük részletesebben. Ha a 85 fehérimpulzus amplitúdójával arányos egyik 96 köteg impulzus­száma (L. a 7. ábrát) a 96 kötegben levő azon impulzusoknak attól a számától eltérő, amely a vonatkozási 87 impulzus amplitúdójával arányos, úgy a 10 kapcsolás (L. az 1. ábrát) kimenetén olyan impulzus jelenik meg, amely a 28 vezetéken át a 46 vezérlő kapcsolás egyik bemenetére jut, amely a 27 kapcsolás üzeme során szabályzó jel létrehozását vezérli. A vonatkozási 87 impulzus és a 85 fehérimpul­zus amplitúdói különbségének előjeleitől függően, a 47 irányvátó-impulzusszámláló bemenetén meg­jelenő impulzus az ebben a számlálóban tárolt számhoz adódik, vagy ebből a számból vonódik ki. Ennek az impulzusszámnak egységnyi számmal való változása, mint információ a 47 irányváltó impul­zusszámláló kimenetéről a digitális-analóg 48 átala­kító bemenetére jut, a kimeneten a különbség előjelétől függően az egyenfeszültség értéke nő, vagy csökken. Ezt a növekedést vagy csökkenést a 49 vezeték a szabályozott 19 elem (L.a 2. ábrát) második bemenetére juttatja és átviteli tényező­jének megfelelő változást, ezzel együtt a videojel löketének változását is okozza, amivel együtt jár a 85 fehérimpulzus változtatása is (L.a 7. ábrát) a szabályozott 19 elem (L.a 2. ábrát) kimenetén. Az ezt követő félképek során ismétlődik az említett 87 vonatkozási jel és fehérjel 85 impulzus amplitúdóinak összehasonlítása, valamint az ezt követő videojel löket változás a szabályozott 19 elem kimenetén (L.a 2. ábrát), mindaddig, amíg a 85 fehérimpulzus (L.a 7. ábrát) amplitúdója és a vonatkozási 87 impulzus amplitúdója azonos értékű lesz. Ebben a pillanatban a diszkrét értékek különbségét képező 10 kapcsolásban (L. az 1/ ábrát) „azonossági impulzus" jön létre, amely a 10 kapcsolás egyik kimenetéről a 69 vezeték útján a 17 vezérlő egységre kerül, aholis az „azonossági impulzus"-ból vezérlő impulzus lesz, amely a videojel mérési ciklus befejezését és a zaj mérési ciklus kezdetét jelenti. A 88 pótimpulzus (1. a 7. ábrát) amplitúdója hasonlóan olyan nagyságúra szabályozódik, amely a vonatkozási impulzus amplitúdójával azonos, (sorellenőrző jelek hiánya­kor vagy videojel/zaj viszonyoknak a képen történő mérésekor). A videojel mérési ciklus befejezése után a 46 vezérlő kapcsolás két bemenetére (L.a 3. ábrát) nem kerül impulzus (L. a 3. ábrát). 5 Ezáltal a zajmérési ciklus folyamán a 47 irányváltó impulzusszámlálóban betárolt szám rögzítése lehet­ségessé válik. Ennek következtében a digitális analóg 48 átalakító kimenetén az egyenáram, amely a 49 vezetéken át a szabályozott 19 elem 10 (L.a 2. ábrát) bemenetére jut, a zajmérési ciklus folyamán szintén változatlan marad. Ennek követ­keztében a szabályozott 19 elem átviteli tényezője is konstans lesz. 15 A zajmérési ciklus elején ilyen módon a szabá­lyozott 19 elem kimenetén a fehér szín impulzus amplitúdó, vagy a videojel löket a választott értéknek megfelelőnek adódik, függetlenül a be­rendezés bemenetén levő videojel löketétől. Követ-20 kezesképpen az a zajszint (a videojelben), amelyet a zaj mérési ciklus folyamán mérünk, egyértelműleg meghatározza a videojel/zaj viszony nagyságát. A második ciklus folyamán (zaj mérési ciklus) a 25 videojelben levő zajfeszültség effektív értékét (négyzetes középértékét) mérjük. A zaj effektív értékének mérése diszkrét zajértékek (zajmintavé­telek) azon különbségeinek közlésén alapszik, ame­lyeket az egymással szomszédos képből, félképből 30 vagy sorokból származtatunk. Attól függően, hogy a TV átviteli rendszer melyik tagjában történik videojel/zaj viszony mérés, a berendezést az alábbi üzemmódokban üzemeltethető a zajmérési ciklus folyamán: 35 a) A mérés egy átviteli lánc TV csatornájában történik vagy ennek egyes részeiben: ebben az esetben a zaj pillanatnyi-értékeinek mintavételezését a képkioltási hézagokban minden félképben vagy 40 képben egyszer vagy többször végezzük. b) A mérést átviteli lánc TV csatornájában gyorsan változó paraméterű átviteli szakaszban (troposzféra-csatorna) végezzük: ebben az esetben a zaj pillanatnyi értékeket mindegyik sorkioltó hé-45 zagban (a hátsó fekete-szín lefutó vállán mintavé­telezhetjük, miáltal a mérés időtartamát jelentősen lecsökkentjük és a mérést nagy pontossággal vé­gezzük. c) A mérést a video jeladó kimenetén, vagy a 50 TV-studió-berendezés egy másik helyén végezzük, ebben az esetben a. zajmérést közvetlenül a képjelben végezhetjük. Á zaj pillanatnyi-értékek mintavételezést a videojel tetszőleges helyén, min­den képben végezhetjük. 55 A felsorolt üzemmódokban a zaj effektív ér­tékét mintavételezett zaj pillanatnyi értékek kü­lönbségek seregének közvetítésével mérjük. Ezen kívül „c" üzemmódban a szomszédos képek képjel 60 korrelációit felhasználjuk. A találmány szerint kivitelezett berendezés zaj­mérési ciklusának működésmódját az „a" üzem­módban, azaz abban az esetben, ha a mérés az átviteli láncban történik, és a zaj pillanatnyi 65 értékek mintavételezése a képkioltási szakaszban 7

Next

/
Thumbnails
Contents