167104. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tiofoszforsavfenilészterek előállítására és ilyen vegyületeket tartalmazó kártevőirtószerek
27 167104 28 2. példa A) Inszekticid hatás az emésztőcsatornán keresztül Dohány- és burgonyanövényeket 0,05% hatóanyagtartalmú vizes emulzióval (amelyet 10%-os emulgálható koncentrátumból készítettünk) permeteztünk be. A permetlé rászáradása után a dohánynövényeket a bagolylepke (Spodoptera littoralis) egyedeivel, a burgonyanövényeket pedig a burgonyabogár (Leptinotarsa decemlineata) lárváival telepítettük be. A kísérleteket 24 C°-on 60% viszonylagos légnedvességű térben végeztük. B) Szisztemikus-inszekticid hatás A szisztemikus-inszekticid hatás megállapítása végett gyökeres babnövényeket (Vicia fába) 0,01 %-os vizes hatóanyag-oldatba (amelyet 10%-os emulgálható koncentrátumból készítettünk) állítottunk be. 24 óra elteltével a földfeletti növényrészeket levéltetvekkel (Aphis fabae) telepítettük be. Az állatokat egy különleges berendezéssel védtük meg a kontakt- és gázhatástól. A kísérletet 24 C°-on és 70% viszonylagos légnedvességű térben végeztük. Az 1. példában előállított vegyületek a fenti kísérletek során jó emésztőcsatornán keresztüli hatást mutattak Spodoptera littorolis és Leptinotarsa decemlineata ellen, szisztemikus-inszekticid hatásuk szintén jó. 3. példa Hatás Chilo suppressalis ellen 6-6 Caloro fajta rizsnövényt 17 cm átmörőjű műanyagedényekbe ültettünk és körülbelül 60 cm magasságig megnövesztettünk. A megfertőzést Lt lárvákkal (3-4 cm hosszú) két nappal a granulátum alkalmazása (felhasznált mennyiség 8 kg/ha) után az elárasztó vízben végeztük. Az inszekticid hatás kiértékelése 10 nappal a granulátummal való kezelés után történt. Az 1. példa szerint előállított vegyületek jó hatást mutattak a fenti kísérlet folyamán Chilo suppressalis ellen. 4. példa Sterilizált komposztföldet 25%-os permetezőporral homogénen összekevertünk oly módon, hogy a felhasznált mennyiség 8 kg/hektár hatóanyagnak adódott. A kezelt földdel együtt fiatal Zucchetti-növényeket (Cucumis pepo) műanyagedényekbe (7 cm átmérő) raktunk be (3 növény edényenként). Ezt 60 követően minden edényt 5 darab Aulacophora femoralis, illetve Pachmoda- vagy Chortophilia-lárvával megfertőztünk. A vizsgálatokat 4, 8, 16 és 32 nap elteltével végeztük azután, hogy a lárvákkal való fertőzés megtörtént. 65 80-100%-os pusztulás után új fertőzést végeztünk ugyanazzal a földmintával dolgozva, újabb Zucchetti-növényt használva. A fertőzést 5-5 lárvával végeztük. Amennyiben a hatás 80%-osnál 5 kisebbnek bizonyult, a megmaradt állatok a következő hatásvizsgálatig a kísérleti földben maradtak. Amennyiben 8 kg hatóanyag/ha még mindig 100%-os pusztulást okozott, 4 kg, illetve 2 kg hatóanyag/ha esetre is végeztünk vizsgálato-10 kat. Az 1. példa szerint előállított vegyületek jó hatást mutattak a fenti kísérlet folyamán Aulacophora femoralis-, Pachmoda- és Chortophilia-lárvák ellen. 5. példa Hatás kullancsok ellen 20 A) Rhipicephalus bursa Üvegcsövekbe 5-5 kifejlett kullancsot vagy 50-50 lárvát helyeztünk és az állatokat 1-2 25 percnyi időre 2 ml vizes hatóanyag-emulzióba merítettük, az emulziók koncentrációja egy higítási sorozatnak felelt meg: 100, 10, 1, illetve 0,1 ppm hatóanyag-tartalommal. Ezután az üvegcsöveket szabványos vattadugóval lezártuk és beduga-30 szolt végükkel lefelé fordítottuk, hogy a hatóanyagemulziót a vatta felvegye. A kísérletek értékelése a kifejlett állatok esetében két hét múlva, a lárvák esetében pedig két nap múlva történt meg. Mindegyik kísérletet két 35 párhuzamos sorozatban végeztük. B) Boophilus microplus (lárvák) A fenti A) kísérlet-sorozatban alkalmazotthoz *° hasonló higítási sorozattal dolgoztunk, kísérleti állatként 20-20 szenzibilis, illetve OP-rezisztens lárvát használtunk (a rezisztencia a diazinonnal szembeni ellenállóképességre vonatkozott). 15 Az 1. példa szerint előállított hatóanyagok mindkét kísérleti sorozatban igen jó hatást mutattak a Rhipicephalus bursa kifejlett egyedei és lárvái, valamint a Boophilus microplus OP-rezisztens lárvái ellen. 6. példa Akaricid hatás Bokorbab (Phaseolus vulgaris) növényeket 12 órával a kísérlet megkezdése előtt egy tenyésztett Tetranychus urticae példányokkal fertőzött levéldarab ráhelyezése útján fertőztünk meg. A növényekre átmászott mozgékony fejlődési fokozatú állatokat egy kromatográfiai porlasztó segítségével bepermeteztük a vizsgálandó hatóanyag emulziójával oly módon, hogy a permetlé lecsepegése ne következzék be. Hét nap múlva binokuláris mikroszkóppal megszámláltuk a növényeken fellelhető 14
